Napjainkban a családjogi bíráknak egyre nagyobb gondot okoz a gazdasági társaságból származó jövedelem tisztázása, és a közös vagyon megosztása körében a társasági vagyon felderítése. A bíróság beszerzi a gazdasági társasággal kapcsolatos iratokat - köztük az éves mérleget -, de idegenül nézi a számsorokat. Gyakorló bíróként magam is könyvszakértő segítségével próbáltam átlátni és értelmezni az adatokat. Munkám során szerzett tapasztalataimat szeretném megosztani a kollegákkal az alábbiakban.
V. Lajosné gyermektartásdíj megállapítása iránt kereseti kérelmet nyújtott be a bírósághoz, amelyben kérte az alperest, V. Lajost 8,5, és 3 éves gyermekeik részére havi 20 000-20 000-20 000 Ft fix összegű gyermektartásdíj megfizetésére. Előadta, hogy főállású anya, családi pótlékot kap, újságkihordást vállal, hogy a gyermekekről gondoskodni tudjon. Az alperes a gyermekek eltartásához 5000, 5000, 5000 Ft, összesen 15 000 Ft-al járul hozzá. Az alperes nem vitatta, hogy a gyermekek tartására ő is köteles, de a felperes által kért összeget eltúlzottnak találta és kérte, hogy a bíróság tartásdíj fizetési kötelezettségét az általa teljesített 5000, 5000, 5000, Ft-os gyermekenkénti fix összegben állapítsa meg. Az alperes a házassági életközösség megszakítása után alapított bt. beltagja, élettársa a kültag. A bt.-ből 50 000 Ft jövedelmet kap. A bíróság által elrendelt környezettanulmány rögzítette, hogy az alperes bérelt ingatlanban lakik, sem ingó, sem ingatlan vagyona nincsen. A felperes a szüleihez költözött vissza a három kk. gyermekkel, utolsó közös lakásukat a bt. bérelte. Arra hivatkozott, hogy az alperesnek nem lehet 50 000 Ft a jövedelme, az alperes biztosítással foglalkozott, életközösségük fennállása alatt anyagi problémáik nem voltak, sőt jó életszínvonalon éltek, havi 300 000, 400 000 Ft-ból gazdálkodtak.
A bíróság beszerezte - a hivatalból való bizonyítás keretei között -, a bt. éves egyszerűsített mérlegét, amelyből kiderült, hogy a bt. biztosításokat árul, egy biztosító részvénytársasággal áll szerződéses viszonyban, minden értékesített biztosítás után a bt. jutalékot kap, ennek összege havonta 500 000 Ft-tól 3 000 000 Ft-ig terjedt. Az éves mérleg adózás utáni nyereségként mégis minimális összeget mutatott ki. Az alperes a cégből nem vett ki nyereséget.
A tanúként meghallgatott könyvelő- magyarázatul a jelentős havi bevételek melletti minimális nyereségre - arra hivatkozott, hogy a bt.-nek jelentős anyagi ráfordítása van, és ezek elnyelik a nyereséget. Az alperes vitatta a bt. egyszerűsített éves mérlegének beszerzését azzal, hogy a bt. jövedelme nem az ő jövedelme.
A fenti eset - amely az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő a bíróság előtt - két alapproblémát vet fel.
A) Bevonható-e a tartásdíj iránti perekben a bizonyítási eljárás körébe a gazdasági társaságok éves mérlege, illetőleg eredmény kimutatása?
B) Amennyiben bevonható mit és hogyan vizsgáljon a bíróság?
Általánosan rögzíthetjük, hogy az ismertetett kérdések elsősorban az egyszemélyes, kis vagyonú, vagy kevés tulajdonossal rendelkező gazdasági társaságok tekintetében merülnek fel (kft., bt., a továbbiakban: cég).
Jellemzői ezeknek a cégeknek, hogy a tulajdonrészszel rendelkező tulajdonos (továbbiakban: tulajdonos) egyben a cég alkalmazottja is, illetőleg személyes közreműködést vállal benne, valamint az, hogy ezekben a cégekben szinte soha nem képződik nyereség (ha képződik is, nem veszik ki, általában visszaforgatják a cégbe, osztalék kiadására nem kerül sor).
Ad A) Közismert jogtétel, hogy a bíróság a tartásdíj iránti perekben hivatalból folytat le bizonyítást és állapítja meg a tényállást.
Ha a perben adat van arra, hogy a fél cégtulajdonnal rendelkezik, a bíróság a cégnyilvántartásból beszerezheti a cég adatait (ezt a jogi képviselő is megteheti, mert a cégnyilvántartás nyilvános). Kötelezheti a felet, hogy a személyi jövedelemadó bevallásán, vagy a saját cége által kiállított jövedelemigazoláson túl csatolja be a cég éves mérlegét, és eredmény kimutatását. A bíróság az éves mérleg vizsgálatával nem a cég gazdálkodását teszi a bizonyítási eljárás részévé, hanem a cég és a tulajdonos fél közötti kifizetéseket, annak felderítésére, hogy hogyan alakul a fél jövedelme.
A cég gazdálkodásával kapcsolatban a tulajdonos fél döntési jogának tisztázása is szükséges a cég gazdálkodásának, jövedelmének mérlegelési körbe való bevonására. Annak oka ugyanis, hogy a gazdasági döntést hozó visszaforgatja az adózás utáni nyereséget, illetve növeli az anyagi ráfordításokat, lehet az is, hogy minimalizálja a tartásdíj alapját képező jövedelmét és ezáltal tartásdíj fizetési kötelezettsége is a minimál bér alapján álljon fenn.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) határozza meg ki hozza a cégben a gazdasági döntést. Betéti társaság esetén a Gt. 89. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel a 101. §-ra a taggyűlés, vagy a tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyeiben, amelyet a törvény a társasági szerződés hatáskörébe utal, illetőleg amelyek nem tartoznak a társaság szokásos üzleti tevékenységébe.
Jellemzője még e társasági forma működésének, hogy a döntéseket általában a beltag hozza és a taggyűlés, vagy a tagok gyűlése formális. A bt. gazdasági döntései nem követhetőek nyomon okiraton, mert ezeket nem kell jegyzőkönyvbe foglalni.
Korlátolt felelősségű társaság esetében a mérleg miatt kötelező évi egy alkalommal a taggyűlés ösz-szehívása. Erről a taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, ezért a kft. gazdasági döntései okirattal nyomon követhetőek. Az egyszemélyes kft. ettől annyiban tér el, hogy a tulajdonos cégvezető olyan gazdasági döntést hoz, amilyet akar, saját vagyonának kockázatára.
Ad B) Tisztázandó, hogy a havi jövedelmet milyen jogcímen kapja a fél. Ezzel kapcsolatban a következő esetekkel számolhatunk.
Ennek két esete van a tulajdoni résztől függően.
a) A tulajdoni rész a cégben nem haladja meg az 50%-ot.
A tulajdonos felet a cég alkalmazottként jelenti be, mert így megilletik őt az alkalmazotti kedvezmények. Ez nem zárja ki, hogy költségtérítést elszámoljanak nála, ennek módja az alkalmazotti költségtérítésével egyezik meg. Alkalmazotti jövedelme az esetek túlnyomó részében a minimál bér. Ha alkalmazott, a bíróság a jövedelemigazolás beszerzésekor nyilatkoztassa meg a munkáltatót, hogy tulajdonos munkavállalója adott-e be személyi adóbevallást, vagy pedig ő, mint munkaadó számolt el az adóhatóság fel.
b) A tulajdoni rész meghaladja az 50%-ot. Ebben az esetben külön kell választani a betéti
társaságokat és a kft.-ket. A betéti társaságok esetében a Legfelsőbb Bíróság 3/2003. PJE sz. jogegységi határozatában kimondta, hogy a betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával. Ez a tartásdíj iránti perekben azt jelenti, hogy amennyiben a fél a betéti társaság egyedüli beltagja, jövedelem igazolására személyi jövedelemadó bevallást nyújthat be a bíróság felé. Jövedelme ez esetben sem fogja meghaladni az 50 000 Ft-ot (igaz, ennél kevesebb sem lehet). Ennek jogcíme nem az alkalmazotti munkaviszonyon alapuló munkabér lesz, hanem a tagi jövedelem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
