Az Európai Közösség (Európai Unió) tagállamaiban a közösségi jog megsértésével magánszemélyeknek okozott kárért viselt állami kártérítési felelősség fennállása jó ideje nem vitás, az alcímben jelzett téma tehát voltaképpen igazi újdonsággal nem szolgál, valójában tehát nem aktuális.
Az alábbi megjegyzések talán mégsem teljesen időszerűség nélkül valók. Ismeretes, hogy a Polgári Törvénykönyv radikális megújítására irányuló munkálatok során az állami (önkormányzati) közhatalmi tevékenységgel kapcsolatos kártérítési felelősség (újra)kodifikálása is felmerült. Ugyancsak aktualitást kölcsönözhet, hogy úgy tűnik, a Magyar Jog 2009. évi 1. számában Sopovné dr. Bachman Katalin tollából megjelent figyelemreméltó írás1 ebben a tekintetben kiegészíthető.
A jogalkotó kártérítési felelősségéről írott jogunk hallgat. A bírósági joggyakorlat a kérdésben következetesen elutasító álláspontot alakított ki, s ehhez töretlenül tartotta magát. A jogalkotó jogsértő aktusára, illetve jogsértő mulasztására alapozott kártérítési keresetek elutasításban részesülnek. Az indokolásokban a Legfelsőbb Bíróság érvelését így fogalmazza: "A jogalkotásra, mint az általános és absztrakt magatartási szabályok létrehozására irányuló tevékenységre és a hozzá kapcsolódó felelősségre kizárólag a közjog (alkotmányjog) szabályai vonatkoznak, amelyek jelenlegi jogunkban immunitást biztosítanak a jogalkotó részére. A jogszabály hatálybalépésével esetleg bekövetkezett károsodás nem keletkeztet a jogalkotó és a károsult között kötelmi jogviszonyt és ilyen értelmű jogszabályi rendelkezés hiányában a sérelmek jóvátételére (a jogalanyok kárpótlására) a polgári jog kárfelelősségi szabályai sem alkalmazhatók." (BH 1998/7/334)
Jogalkotási tevékenység elmulasztása sem alapozza meg a kártérítési felelősséget:
"...A keresetet azért utasította el a LB, mert a részletes rendezési terv jóváhagyása önkormányzati rendelettel történik, vagyis jogalkotási tevékenység elmulasztásáról van szó, ami nem alapozhat meg Ptk. 349. § szerinti kárfelelősséget (Pf. VI.21 331/1994.).
A jogalkotó totális immunitását a kárfelelősség alól - aminek elvi alapja a jogalkotó ab ovo jogszerű megnyilvánulása - az Alkotmánybíróság életrehívása erőteljesen megkérdőjelezte, hiszen egyértelművé vált, hogy a jogalkotó igenis alkothat jogellenes, a jogrendszerből kiiktatandó jogot. A Legfelsőbb Bíróság idekapcsolódó ítélkezési gyakorlata és a Polgári Törvénykönyv megújítása során idekapcsolódó erőfeszítések taglalásába nem bocsátkozunk.2
A Legfelsőbb Bíróságnak a jogalkotással okozott kár megtérítését elutasító álláspontját a jogirodalomban rendkívüli alapossággal bírálta 2001-ben megjelent tanulmányában Lajer Zsolt.3 Az összefoglalóban olvashatjuk: "A jogalkotó kárfelelősségére vonatkozó mai magyar joggyakorlat nem felel meg sem magánjogi hagyományainknak, sem hatályos jogunknak. Ugyancsak sérti a Legfelsőbb Bíróság felfogása az igazságosság és méltányosság elvét is, mert még jogellenes és felróható eljárás esetén is lehetővé teszi a jogalkotónak, hogy az állítólagos immunitás mögé bújva megmeneküljön az okozott kár megtérítésének kötelezettségétől." Témánk szempontjából figyelemre méltó, hogy az összefoglaló így zárul:"A jelen tanulmányt követő cikkben azt próbálom meg bizonyítani, hogy az EU-hoz való csatlakozásunk után már semmi esetre sem lehet a jogalkotókat kártérítési értelemben felelőtlennek tekinteni, és így a bíróságok legkésőbb akkor kénytelenek lesznek a felszín mögé nézni és a tényállási elemek meglétét érdemben vizsgálni."4
A csatlakozás utánra már kétségkívül elfogadhatatlannak tartja a Legfelsőbb Bíróság álláspontját egy másik gyakorló jogász, Fülöp Györgyi is.5 Az Európai Bíróság által kimunkált, alább még tárgyalandó úgynevezett Francovich-elvre alapozva, de lege ferenda elképzelhetőnek tartja a PK 42. sz. állásfoglalás szövegének újrafogalmazását (módosítását): "A Ptk. 349. §-ának alkalmazása szempontjából államigazgatási jogkörben okozott kárnak mindazt a kárt kell tekinteni, amely a széles értelemben vett államigazgatással függ össze, ideértve az állam és az önkormányzatok jogalkotó tevékenységét vagy mulasztását és minden általános és egyedi közigazgatási intézkedést vagy annak elmulasztását."
Megítélése szerint "(A)z állásfoglalás módosításán túlmenően mind az elméletben (egyetemi vagy főiskolai képzés), mind a jogirodalomban még inkább tudatosítani kellene azt, hogy az állam már régóta nem ,korlátozott jogalany', hanem a polgári jogviszonyban az emberrel és más jogi személyekkel egyenjogú és egyenrangú jogalany, amely deliktuális felelősséggel is tartozik. Ez már azért sem lenne nehéz" mivel a korlátlan közjogi immunitás elméletét az élet - nemcsak Magyarországon - meghaladta és a tudomány a közjogi immunitást másképp fogja fel, mint korábban."6
Bírói ítélettel okozott káron azt értjük, amikor egy érdemben jogsértő ítélet valakinek kárt okoz. (Nem foglalkozunk tehát a bírósági eljárás jogsértő lefolytatásából eredő károk megtérítésének kérdéskörével.) Mindaddig, amíg egy adott ítélettel szemben lehetőség van jogorvoslatra, a bíróság jogértelmezési, illetve jogalkalmazási hibájának kiküszöbölésére, a Polgári Törvénykönyv semmi esetre sem kíván kártérítési felelősséget kreálni. A következetes magyar bírói gyakorlat a Ptk. 349. § (1) és (3) bekezdéseiben foglalt kártérítési alakzatok kapcsán a jogerős bírósági ítéletekkel okozott kár megtérítéséhez való jogot nem ismeri el.
Amint azt Sopovné írásában is olvashatjuk: "A bírósági jogkörben okozott kárfelelősség körében kiemelt jelentősége van az 1993/32. sz. alatti Bírósági Határozatokban közzétett jogesetnek, - amelynek nyomán ma is töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy nyilvánvalóan alaptalan az a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény, amely jogerős ítélet tartalmát jelöli meg a kereseti kérelem alapjaként. Indokolásában rámutatott arra, hogy a jogerős ítélet anyagi jogereje azt jelenti, hogy a bíróságok a keresettel érvényesített jogot véglegesen elbírálták, és a felek azt többé vitássá nem tehetik. A jogerős ítélet megváltoztatására csak rendkívüli perorvoslat eredményeként kerülhet sor. A később eljárt bíróságok eljárásuk során a korábban meghozott jogerős bírósági döntést kötelesek figyelembe venni."7
Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával nemcsak az alapszerződésekben, illetve az uniós szervek által írott jog vált az ország jogává, hanem az Európai Bíróság határozataiban foglaltak is.8 Az alábbiakban a témánk szempontjából döntő fontosságú ítéleteket idézzük fel. Mondandónk súlyának növelése érdekében a szokottnál hosszasabban reprodukáljuk az ítéletek szövegét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
