Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Kiss Károly: Az ítéletben az ítélethozatal időpontjában fennálló jogokat kell elbírálni, nem pedig a keresetlevél benyújtásakor fennállott jogi helyzetet kell alapul venni (GJ, 2006/12., 23-25. o.)

Az alperesi társaság mint megrendelő 2003 márciusában szerződést kötött a felperessel mint vállalkozóval az alperes szénportüzelésű gőzkazánjainak alternatív földgáz és olajtüzelésre való átállítása és a kapcsolódó rendszerek szükséges mértékű rekonstrukciója tárgyában.

A szerződés a kezdési időt 2003. március 21-ben, a munkavégzésre történő átadásnak időpontjaként pedig 2004. április 15-ét jelölte meg.

A szerződés késedelmes teljesítés esetére kötbérkötelezettséget is előírt: a különböző részfeladatokra megszabott határidők késedelmes teljesítése esetén a késedelem minden megkezdett hetére a részfeladat ellenértékének egy százaléka a késedelem minden megkezdett hetére. A szerződés kimondta azt is hogy, a részmunkák után felszámítható kötbér összege nem lehet nagyobb, mint az összesített árnak 10%-a.

A felek rögzítették, hogy ha a szerződéssel kapcsolatos vitájukat nem sikerül közvetlen tárgyalások során megoldani, akkor a vitát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság rendezi véglegesen a saját eljárási szabályai szerint.

A felperes megkezdte a szerződés szerinti munkákat, azok teljesítésére azonban nem a szerződésben meghatározott határidők szerint került sor.

A felperes 2004. június 22-én arról értesítette az alperest, hogy a Szerződésből eredő követeléseit az X. Bankra engedményezte. Az engedményezésről szóló értesítést az alperes ugyanezen a napon írásbeli nyilatkozattal tudomásul vette. 2005. május 18-án a felperes és az X. Bank közös levélben arról értesítette az alperest, hogy a Szerződésből eredő követeléseket a bank visszaengedményezte a felperes számára, tehát a továbbiakban az alperes fizetési kötelezettségét közvetlenül a felperesnek teljesítheti.

A felperes a szerződés teljesítését követően, 2004. december 16-án kiállította végszámláját, melynek összegéből az alperes egy részt kifizetett, a fennmaradó részre - beszámítás útján - késedelmi kötbérigényt érvényesített ezt azonban felperes nem fogadta el.

A fenti előzmények után a felperes a 2005. március 31-én kelt keresetlevelével pert indított a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság előtt. Kereseti kérelme arra irányult, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperest a kifizetetlen rész és ennek törvényes késedelmi kamata megfizetésére, valamint a perköltségek viselésére.

Az alperes a kereset elutasítását, valamint a felperesnek a perköltségek megfizetésére kötelezését kérte. Védekezésként elsősorban arra hivatkozott, hogy a felperes a perbeli követelés engedményezése miatt a perindításkor nem volt jogosultja a kereseti követelésnek, így hiányzik a felperesi legitimációja. Emellett azt adta elő, hogy a felperes késedelmére tekintettel kötbér illeti meg az alperest, amelyet beszámítása útján érvényesített, s melynek összege megegyezik a keresetben követelt összeggel.

A Választottbíróság eljárása során megállapította, hogy a felek között vállalkozási szerződés jött létre, melynek alapján nem vitás, hogy a vállalkozó - jelen esetben a felperes - a vállalkozási szerződésben meghatározott, munkával elérhető eredmény teljesítéséért vállalkozói díjra tarthat igényt. Az alperes a vállalkozói díj összegét nem vitatta.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére