László Trócsányi: The Dilemmas of Drafting the Hungarian Fundamental Law (Publico, 2016/3., 200-201. o.)

Constitutional identity and European integration

- 200/201 -

A magyar alaptörvényről és az alkotmányozással kapcsolatos főbb vitapontokról szól Trócsányi László igazságügyi miniszter 2014-ben megjelent könyve, amelynek bővített, angol nyelvű kiadását a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mutatták be a szakértő közönségnek.

Magyarország Alaptörvénye - amely a magyar jogi hierarchiában a legmagasabb szintű jogforrás - 2012. január 1-jén lépett hatályba. Megszületésének körülményeit és a benne foglaltak egy részét számos hazai és nemzetközi kritika is kísérte. Trócsányi László, akkori párizsi nagykövet 2014-ben jelentette meg "Az alkotmányozás dilemmái - alkotmányos identitás és európai integráció" című könyvét, amely olyan fontos témákat érintett, mint például a nemzeti alkotmányos identitás, vagy a jogállamiság kérdésköre. A magyar nyelvű kiadványt hamarosan a francia nyelvre lefordított kiadás követte, most pedig már angolul is olvasható a mű.

A tudományos kiadványban szó van a szuverenitásról, a demokráciáról, a jogállamiságról és a hatalommegosztásról, amelyek meghatározzák egy 21. századi, modern európai alkotmány kereteit. A könyv megfogalmazza azokat a dilemmákat is, amelyek egy európai uniós tagállam alkotmányos kultúrája és nemzetközi elkötelezettsége között feszülnek. Ebben a keretben mutatja be a kötet az Alaptörvény születését, sajátos szerkezetét, majd pedig egyes részelemeit. A könyvben szó van az Alaptörvény többszöri módosításáról is, ami talán a legtöbb kritikát váltotta ki, még a szakmai közvélemény egy részében is. Külön fejezet foglalkozik a könyvben azokkal a véleményekkel és kritikákkal is, amelyek a nemzetközi szervezetek, így például a Velencei Bizottság részéről érték az Alaptörvényt.

A könyv olyan témákat vet fel, mint például a nemzeti alkotmányok szerepe a 21. században, a nemzeti szuverenitást befolyásoló tényezők, vagy a bírói hatalom felértékelődése. Utóbbi az elmúlt évtizedekben általános jelenséggé vált a világban, amelynek révén a bíróságok egyfajta ellenőrző szerepet töltenek be a politikai hatalom felett. Ezek az alkotmányossággal kapcsolatos régi fogalmak ma már sokszor teljesen mást jelentenek, mint korábban. A szerző szerint az identitás egyfajta válasz a globalizációra, hiszen az identitás egy részének elvesztésekor egyfajta védekező reflex alakul ki a nemzetállamokban. ■