Az Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. (ÖFFK II.) című, KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 azonosítószámú kiemelt projektről és annak hármas kutatásáról az előző számokban tájékoztattuk az olvasót. Harmadik cikkünkben a 80, reprezentatív módon kiválasztott település vezetőivel készült interjúk alapján összeállított esettanulmányokból kiemelhető legjobb gyakorlatokat mutatjuk be.
A települési interjúk során 55 településen regisztráltunk 137 "jó gyakorlatot", mely az önkormányzatok figyelmére érdemes lehet. E megoldások között hasonlóságok, átfedések is vannak. A jó megoldásokat csoportokba osztottuk, így kaptunk településüzemeltetéssel, hivatali működéssel, kommunikációval, együttműködéssel, inklúzióval és lakosságmegtartással kapcsolatos jó gyakorlatokat. Tekintsük át ezek főbb jellegzetességeit!
- Több helyen láttunk különböző célokkal kihelyezett "ötletládákat". Ezek szándéka az anonim bejelentések, lakossági ötletek, javaslatok összegyűjtése. Amennyiben az ötlet innovatív, előremutató és megvalósítható, becsatornázzák a döntéshozatali folyamatba. A láda időközben új funkciót is nyert, mivel a lakosság ide dobja be a városban elvesztett és megtalált személyes okmányokat.
- Önfenntartó (települést is fenntartó) megoldást mutat egy megközelítőleg 300 lelket számláló Békés megyei kistelepülés: Az önkormányzat 2014-ben pályázott a település fejlesztésére (állattenyésztésbe kezdtek). Annak ellenére, hogy a térségben nem volt ennek hagyománya és ellenzői is voltak az ötletnek, vásároltak 20 kecskét. Azóta már 250 kecskét tartanak és sajtüzemmel rendelkeznek. A Belügyminisztériumtól hamarosan - saját önerő nélküli - 100 millió Ft támogatási összeget kapnak a sajtüzem további működtetésére. A sajtüzem mostanra már szövetkezetként van jelen. A Munkaügyi Központ helyben sajtkészítő tanfolyamot is szervezett már. Egy másik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei határ menti kistelepülésen zöldséget termelnek, és abból főznek az óvodában, az iskolában, illetve a szociális ebédek elkészítésekor is felhasználják az alapanyagot.
- Pályázatírás és kezelés területén három megoldást emelhetünk ki: elsőként, ahol külön önkormányzati cégbe szervezték ki a pályázatkészítést és a nyertes projektek kezelését. Van, ahol ugyanezt a Hivatalon belül (forrásteremtő és pályázatíró team formájában) oldják meg. Végül, ahol kulturális közfoglalkoztatottat bíznak meg a Művelődési Házban, hogy pályázatfigyeléssel és tematikus hírfigyeléssel segítse a Hivatal munkáját.
- Jó gyakorlatként regisztráltuk az utcaközösségek rendszerét, illetve az utcabizalmi rendszert. A bizalmi embereket a helyben lakók választják. Ők képviselik az itt élő lakosok problémáit, igényeit az önkormányzat felé, információs csatornát képezve az önkormányzattal. A megoldást több település tervezi átvenni.
- Az épített környezet többcélú hasznosítására ad jó példát egy község, mely fő turisztikai vonzerővé alakította a település XIX. századi műemlékét. Elsősorban a Megyei Önkormányzat Időskorúak Szociális Otthonaként működik, napjainkban 160 fő ellátását biztosítja. Eseti jelleggel is hasznosítják, így gyakran esküvők és más rendezvények megtartására is használják.
- Két kistelepülés - falusi turizmusra épülő - stratégiai megközelítését is jó gyakorlatként rögzítettük. Mindkét település nulláról induló, de ma már perspektívával bíró település. Az egyik Tolna megyei, közel 150 fős község esetében a pályázati önerő előteremtése nehézségekbe ütközött korábban, azonban ma már az önerő előteremtése az idegenforgalmi vállalkozásokból (pl. szauna, vendégház) megoldható. A siker mögött a polgármester segítségével működő aktív közösségi (facebookos) kommunikáció áll, melynek segítségével a település külföldre is hírt ad magáról. A másik településen, ami szintén alacsony lélekszámú (100 fő alatti), egy fázissal korábban járnak: a természetvédelmi értékek azonosítása megtörtént, a lehetséges együttműködéseket is körvonalazták, így már csak a vendégforgalomnak helyet adó vállalkozásra (lovastanya) várnak.
- A tudatos tervezés és végrehajtás jó megoldására példa, hogy egy település a lakosai számára éves naptárt készít, amely az önkormányzat éves munkatervét is tartalmazza.
- A jó gyakorlatok adaptációjában pozitív példát mutat egy Pest megyei település, mely a megyében egy másik önkormányzatnál látott példa alapján vette át a települési önkormányzati szakrendszert (TÖK) - pályázati forrásból, külső cég közreműködésével. Emellé a testületi tagoknak laptopokat vásároltak, így a testületi ülésekre való felkészülés (pl. döntés- és jogszabály-előkészítések stb.) során, valamint a rendeletek és határozatok megalkotásában a hivatal és az önkormányzati képviselő-testület elektronikusan összekapcsoltan és környezetkímélő módon (papírmentesen) tud együttdolgozni. A másik példa egy gyakorlat jó adaptálására egy borsodi település, ahol egy fővárosi önkormányzat bevált applikációját, informatikai fejlesztését már adaptálták, jelenleg az informatikai háttér előkészítése zajlik, majd a tesztüzem kerül sorra. Ez az interaktív kommunikációra épülő rendszer az egyes szolgáltatási egységek elérhetőségét segíti a polgárok részére.
- Ügyfélszolgálat területén jó gyakorlat, hogy a lakosság helyzetét megkönnyí-
- 19/20 -
tik azzal, hogy 8-10 pénztárt, ügyfélfogadási pontot hoztak létre a városban és a Hivatal épületébe is betelepítették a közszolgáltatókat, így a víz, a gáz, a hulladékszállítás stb. mind elérhető a "központban". Hasonló példa, hogy az ügyfélszolgálatok a város hét pontján és a Hivatalon belül - teljes munkaidőben elérhetőek.
- Humánerőforrás-kezelésben is számos jó példát tapasztaltunk: van olyan Hivatal, ahol megváltozott munkaképességű munkatársat alkalmaznak. Feladatuk a Facebook és a honlap, valamint a helyi újság és a szórólapok kezelése. Másutt hasonló feladatra az ún. kulturális közfoglalkoztatottakat és a "majdnem diplomások"-at (pl. nyelvvizsga hiánya miatt diplomát nem szerzettek) is foglalkoztatják. Szívesen alkalmazzák őket, ők pedig lelkesen végzik például a honlapok feltöltését, illetve az önkormányzatok Facebook-on (vagy más közösségi kommunikációs felületeken) történő megjelenésének segítését. Ugyancsak jó gyakorlat, ha pótolják a humánerőforrásban mutatkozó hiányokat helyi erőforrásokkal. (például egy helyi fotós bevonásának kezdeményezése. Minden rendezvényre meghívják és vendégül is látják őt, aki "ellenszolgáltatásként" fotókat, fényképes dokumentációt készít az eseményekről, aktualitásokról. Az elkészült anyagokat a polgármester feltölteti a honlapra, a Facebook-ra egyaránt. Ez a helyi erőforrások mozgósításának, esetleg önkéntesek bevonásának egyik hatékony példája lehet.) A munkatársak fejlődését képzési szerződéssel és tandíj átvállalással is segíthetik. Van, ahol a Hivatalon belül szívesen fogadják és ösztönzik a dolgozók innovatív ötleteit és javaslatait. Például, ha megkérdezik a munkatársakat anonim módon arról, hogy mi az, amin a munka során javítani kellene (pl. milyen elektronikus levelezőrendszerre váltsanak stb.). Ez a véleménykérés minden bizonnyal nemcsak a feladatvégzés eredményességére gyakorol pozitív hatást, hanem a munkatársak attitűdjét és megelégedettségét is növeli.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
