A Belgiumban élő magyaroknak rendezett a Magyar Közjegyzői Kamara információs estet magánjogi témákban.
A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz rendelt Állandó Képviseletének épületében május 6-án megtartott tájékoztatót a MOKK a Belga Királyi Közjegyzői Kamarával és a brüsszeli Magyar Nagykövetséggel együttműködve szervezte meg.
A magánjog, ezen belül az európai családjog az Európai Unió intézményeinek erőfeszítései ellenére jelenleg nem tekinthető egységesnek, a harmonizáció lassan közelít az érzékeny területekhez, ugyanakkor a személyek szabad áramlásának következtében évente növekszik a határokon átnyúló családjogi (házasság, válás, tartás, öröklés) ügyek száma. Egyre több olyan kérdéssel találkoznak a gyakorló jogászok is, melyek megválaszolásához nem elegendő a hazai jog ismerete, hanem egy másik tagállam jogszabályait, illetve uniós vagy nemzetközi rendelkezéseket kell figyelembe venni. A magyar közjegyzőség vállalkozott arra, hogy feltárja az érdeklődők előtt az elméleti és gyakorlati oldalát az európai jogi térség ezen, még részben kimunkálatlan szegmensének.
Az est megnyitója keretében szólt a szép számban megjelent érdeklődőkhöz Hilde Knops, a belga közjegyzőség alelnöke, majd Balogh András konzul és Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke. Az együttműködési hajlandóság fontosságát és a közjegyzők európai szintű eredményeit taglalta Knops, míg a magyar előadók a brüsszeli jelenlét és a külföldön rendezett magyar rendezvények jelentőségét hangsúlyozták.
Az összesen négy témát - öröklési jog, házassági vagyonjog, bejegyzett élettársi kapcsolatok és ingatlanvásárlás - felölelő tájékoztató esten először a belga jog rendelkezéseivel ismerkedhettek meg a brüsszeli magyarok. Az előadásokat James Dupont és Carl Ockerman brüsszeli közjegyzők tartották. A résztvevők számára kiderült, hogy Belgiumban nem beszélhetünk a magyar rendszerben ismert hagyatéki eljárásról, a közjegyző feladatai is máshogy alakulnak az esetleges "öröklési eljárásban", kezdve azzal, hogy az eljáró közjegyzőt is az eljárás lefolytatásában érdekelt ügyfél választhatja. Ezzel ellentétben a házassági vagyonjog szabályozásában számos hasonlóság fedezhető fel a belga és magyar jogrendszerben.
Belgiumban már ismert a Magyarországon hamarosan bevezetésre kerülő nyilvántartott élettársi kapcsolatok rendszere, a magyarhoz hasonló módon a belga jog is megengedi az azonos neműek közötti kapcsolatok bejegyzését. A magyar öröklési jog és családi jog vázlatát Dr. Parti Tamás, a Budapesti Kamara elnöke mutatta be, a záró előadást pedig Dr. Szécsényi Nagy Kristóf, az Igazságügyi Minisztérium szakértője tartotta, az uniós és nemzetközi magánjogi szabályozásról és azok jövőbeli távlatairól.
Az ingatlan-adásvételi szerződések készítéséhez közokirati kényszer kötődik Belgiumban, a közjegyzői intézmény megkerülhetetlen ebben a témában. Az ingatlan kiválasztásától, a közokirat elkészítését megelőző, előzetes megállapodás aláírásáig a belgiumi ingatlanszerzések minden lényeges elemét megismerhették a vendégek.
Az információs est elsősorban a kint élő magyar (és egyben uniós) állampolgároknak szólt, annak érdekében, hogy betekintést nyerjenek a belga és magyar polgárjog egyes részeibe, ugyanakkor az est előkészítése során az együttműködő két közjegyzőség számára közelebb került a másik ország jogrendje és megerősödtek a kétoldalú kapcsolatok. A magyar képviseletek segítőkészsége nagyban hozzájárult a brüsszeli információs est sikeréhez, és a magyar közjegyzőség ismét bizonyíthatta aktív, kezdeményező hozzáállását. ■
Lábjegyzetek:
[1] Mészáros Anikó MOKK, Brüsszel
Visszaugrás
