2013. január 17-én Budapesten, a Kúria dísztermében került megrendezésre a Magánjogot Oktatók Egyesülete által szervezett "kritikai" könyvbemutató konferencia a Mádl Ferenc és Vékás Lajos akadémikusok által közösen jegyzett, az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában Budapesten 2012 végén megjelent "Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga" című monográfia hetedik, átdolgozott és bővített kiadásának megjelenése alkalmából.
A konferenciát Osztovics András és Nemessányi Zoltán nyitotta meg, majd ezt követően a következő előadások hangzottak el: Palásti Gábor: Nemzetközi magánjog tudományának rövid története, nemzetközi magánjog forrásai; Császár Mátyás: Minősítés; Burián László: Vissza- és továbbutalás, külföldi jog alkalmazásának mellőzése, a kijelölt külföldi jog alkalmazásának mellőzése; Raffai Katalin: Közrendi vonatkozások; Metzinger Péter: Jogi személyek I.; Szabados Tamás: Jogi személyek II.; Király Miklós: A szerződési jog nemzetközi harmonizálása; Nagy Éva: A Bécsi Vételi Egyezmény, fontosabb szerződéstípusok; Erdős István: A szerződések a nemzetközi kollíziós magánjogban; Nagy Andrea: Nemzetközi öröklési jog; Wopera Zsuzsanna: Nemzetközi családjog; Nagy Adrienn: Joghatóság; Varga István: Az eljárás alapvető szabályai nemzetközi magánjogi jogvitákban; Tímár Kinga: Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása.
A résztvevők külön megemlékeztek Mádl Ferenc professzor úrról, aki az új kiadás tartalmi és formai átalakítása alapvető irányainak meghatározásában betegsége ellenére tevékenyen részt vett, azonban a monográfia hetedik kiadásának a megjelenését már nem élhette meg.
A Mádl-Vékás szerzőpáros most bemutatott könyvének eddigi kiadásai a magyar nemzetközi magánjogi tudományos gondolkodás térnyerésének és a magyar külkapcsolati-gazdasági környezet változásainak közel harminc évre visszatekintő indikátoraiként is értelmezhetőek. A könyv 1981-ben megjelent első kiadása a magyar nemzetközi magánjog több szempontból is kiemelkedő jelentőségű tudományos teljesítményeként értékelhető. Először is a szerzők - a jogtudományt művelők számára egyébként csak ritkán adódó - olyan szerencsés helyzetben voltak, hogy a könyv megalkotása az 1979. évi 13. tvr., tehát a monográfia alapjául szolgáló jogágat meghatározó Kódex kodifikációjával egy időbe esett. Ezzel kapcsolatosan Vékás professzor úr a konferencián kifejtette: "nem volt mindig egyértelmű, hogy a Kódex alapján írjuk a könyvet, vagy a könyv alapján a Kódexet." Másrészt az első kiadás kapcsán nem elhanyagolható körülmény annak a nemzetközi magánjogi tudományos gondolkodásra, illetve a jogi oktatásra gyakorolt hatása sem. A monográfia akkor jelent meg, amikor a nemzetközi személyi és gazdasági forgalom jogi szabályozása új szakaszba lépett. Az 1970-es évekre Magyarország intenzív gazdasági együttműködést alakított ki a KGST tagországokkal, de a nemzetközi kapcsolatok más területein is becsatlakozott a világgazdasági folyamatokba számos bilaterális szerződés megkötése és jelentős multilaterális egyezményekhez való csatlakozás révén (például: GATT Egyezmény, ENSZ Charta az államok gazdasági jogairól és kötelességeiről). Ez a folyamat azonban magával hozta azt az elvárást is, hogy a magyar nemzetközi magánjogi gondolkodás képes legyen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulásával együtt változni, adekvát válaszokat adni. Ezt az akkoriban haladónak és újszerűnek számító szemléletet kívánták a szerzők úgy érvényesíteni, hogy könyvüket az egyetemi jogi oktatás szerves részeként ajánlották az olvasók figyelmébe. Mindezt annak a ténynek a tudatában tették, hogy a magyar jogi felsőoktatásban az első kiadás megjelenésekor csak marginális szerep jutott a nemzetközi magánjog, illetve a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga oktatásának.
Az első kiadás megjelenése és a hetedik kiadás között eltelt harminc év alatt a monográfia öt, átdolgozott és bővített kiadást[1] ért meg. A szerzőket mindvégig az a kettős cél vezérelte, hogy egyrészt formálják és a változó nemzetközi viszonyokhoz alakítsák a magyar nemzetközi magánjogi tudományos gondolkodást, másrészt pedig az a cél, hogy az egyetemi oktatásban megszilárdítsák a nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tárgy képzési struktúrában betöltött szerepét. A hetedik kiadás megjelenésének tiszteletére rendezett konferencia szép példája annak, hogy az elmúlt harminc év tudományszervezői és tudományalakító tevékenysége miként érik be. Az egyetemi tanulmányaik alatt a Mádl-Vékás monográfiát forgató résztvevők az ország számos jogi karáról érkeztek,
49/50
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
