A cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) mind a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban, mind a törvényességi felügyeleti eljárásban rögzíti a késedelem vagy mulasztás szankcióját, megőrizve szerkezetileg és lényegi rendelkezéseiben is az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.)-ben szabályozott pénzbírság jogintézményét.
A jogalkotó azonban az 1997. évi CXLIV. törvény (az új Gt.) - mint meghatározó új anyagi jogszabály - megváltozott rendelkezései miatt és az új eljárási törvény hatályba lépéséig kialakult egységes bírói gyakorlatra tekintettel a szabályozásban kisebb változtatásokat hajtott végre ezen jogintézménnyel kapcsolatosan is.
A cégjegyzékbe bejegyzett, de gazdasági tevékenységet ténylegesen nem végző (ún. fantomcégek) - az éves számviteli mérleg cégbírósághoz történő beadási kötelezettséget elmulasztó - és a 2000. június 16-ig a kötelező jegyzett tőke kiegészítését nem teljesítő gazdasági társaságok vonatkozásában jelentős, és egyre növekvő számú törvényességi felügyeleti eljárás indult. Az ezen eljárásokban, valamint az új, gyorsított cégeljárási rendre - az ennek érdekében a cégbíróságokon feldolgozásra került ügyhátralékra és a jelentős technikai és személyi fejlesztésre - tekintettel az elmúlt több mint két évben ugrásszerűen megnövekedett a bejegyzési eljárásokban is a cégbíróságok által pénzbírságot kiszabó határozatok száma, s ezek döntő része - a Legfelsőbb Bíróságon felhalmozódott ügyhátralék miatt - fellebbezés folytán másfél, két év múlva kerül a másodfokú bíróság által elbírálásra. Így gyakran csorbul a cégnyilvántartás közhitelességének elve, mivel például az új változásbejegyzési kérelmek alapján indult eljárásokat felfüggesztik a cégbíróságok által a cégeljárásban korábban történt mulasztások miatt.
A jogszabályi előírások szerint méltányosan alkalmazott pénzbírság kiszabását elrendelő határozatok, valamint a jogorvoslati eljárás lefolytatásának meggyorsítását elősegítő, a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történő cégiratok felterjesztése nagyban elősegítheti az ilyen jellegű másodfokú határozatok időszerűbb meghozatalát.
Az új cégeljárásról szóló törvény 1998. június 16. napján történő hatálybalépését megelőzően - több Legfelsőbb Bírósági eseti döntés által megerősítve - megállapítást nyert, és változatlanul irányadó, hogy a "lex specialis derogat legi generali" alapelve és a cégbejegyzési nemperes eljárás egyoldalú jellege miatt a Pp.
5. §-ának (2), (3) és (4) bekezdése alapján cégeljárásban pénzbírság kiszabásának nincs helye. Így például a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt nem bírságolásnak, hanem a bejegyzési kérelem elutasításának van helye.
A Pp. 120. §-ában meghatározott, a kiszabható pénzbírság összegét meghatározó előírást sem alkalmazhatja a cégügyben eljáró bíró. A fentieken túl ugyanis a cégeljárásra vonatkozó jogszabály határozza meg, hogy a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha maga a törvény másként nem rendelkezik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
