A tervezési szerződésről csekély mennyiségű irodalom lelhető fel, nem nagyon foglalkoztak e szerződéstípussal az utóbbi időben. Talán ennek is köszönhető, hogy az új Polgári Törvénykönyv tervezete csupán néhány mondatot szán a szerződés szabályozására. A jogalkotói mentalitás ilyetén volta híven tükrözi a gazdaságpolitikai hozzáállást a kutatási fejlesztési szektorhoz. Amire nincsen pénz, azzal nem is érdemes foglalkozni. Mindazonáltal a tény tény marad nevezetesen, hogy a tervezési szerződés esetében a szerződés közvetlen tárgya szellemi alkotói tevékenység, melynek eredménye, a szerződés közvetett tárgya, maga a terv, szellemi alkotás, és akár szerzői jogvédelmet élvező mű lehet. Jelen munkámban különösen ez utóbbi jellegzetességre tekintettel tekintem át a tervezési szerződés jelenét és jövőjét.
A tervezési szerződésről eredményéről a tervdokumentációról első sorban felülépítmények tervrajza jut eszünkbe, ne feledjük azonban, hogy a tervezői munka más célra is irányulhat, gépek, berendezések létrehozására, vagy éppen egy sikeres gazdasági stratégia megalkotására, és a sort hosszasan folytathatnám. Mindezzel azonban csak arra kívánok rávilágítani, hogy a gazdaság szinte minden területén szükség lehet tervek készítésére, tervezői szerződések megkötésére, és a terv mint a jövőre irányuló előzetes felmérés és számítási folyamat, alapvetően határozza meg a termelés sikerességét, a fejlődés fenntarthatóságát. Éppen ezért álláspontom szerint illene komoly figyelmet szentelni ennek a szerződéstípusnak.
A tervezési szerződés alapvető sajátosságát, a kutatási szerződéshez hasonlóan, legfőképpen abban látom, hogy a szerződés közvetett tárgya szellemi, szerzői jogi alkotás létrehozása lehet, mely esetben mögöttesen egy teljes jogszabály a szerzői jogi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, és sem a hatályos, sem pedig az elkövetkező szabályozás tervezet nincs tekintettel a szerződés ezen specialitására, nem próbál összhangot teremteni a törvények között.
Az új Polgári Törvénykönyv társaihoz hasonlóan rendkívül szűkszavúan rendelkezik a tervezési szerződésről, mely megoldást értékelhetjük úgy, hogy a jogalkotó a szerződési szabadság elvének kiterjesztésével nagyobb mozgásteret kíván biztosítani feleknek. Ugyanakkor az új törvénykönyv ezen megoldása kiélezheti a vitákat, nehéz helyzet hozva a feleket és nem utolsó sorban a jogviták elbírálására kárhoztatott bíróságot.
A tervezési szerződés a Polgári Törvénykönyvben a vállalkozási típusú szerződések között került elhelyezésre, mert eredménykötelemként lett definiálva. A tervezési szerződés közvetlen és közvetett tárgya azonban eltérő jellegzetességeket mutat. A szerződés közvetlen tárgya, a vállalkozó feladata szellemi, alkotói tevékenység kifejtése, melynek eredménye a tervdokumentáció elkészítése lesz. A tervdokumentáció azonban, mint a szerződés közvetett tárgya egyéni, eredeti jelleget viselő munka, ami akár műalkotás lehet, és mint ilyen szerzői jogi védelmet élvezhet. A tervezési szerződés esetében a szerződés eredményjellege talán kevésbé vitatható mint a kutatási szerződés esetében, hiszen az eredmény könnyebben, de ami fő olcsóbban elérhető, azonban ne feledjük el, hogy a tervezési szerződés is irányulhat, olyan új alkotás létrehozására, mely korábban még nem volt tervezői munka tárgya, illetve amely esetében a terv alapján létrehozott termék működésének, működtetésének hatásai kiszámíthatatlanok. A tervezői szerződés esetében is előfordulhat az az eset, hogy a szerződés tárgyaként meghatározott dolog tervezése nem valósítható meg. Így végső soron az mondható, hogy bár a tervezési szerződés erősebb eredményjelleget mutat, mint társa a kutatási szerződés, sajátos kétarcúság azonban e szerződésnél sem zárható ki teljesen. A szerződés szabályozásakor különös figyelmet kell fordítani az eredményre, melyre vonatkozóan külön jogszabály, a szerzői jogi törvény fogalmaz meg követelményeket.
A hatályos szabályozásban a jogalkotó kimondta, hogy a kutatási szerződés vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a terv, mint műalkotás feletti rendelkezési jog gyakorlására, a helyzet azonban árnyalásra szorul. E ponton ne feledjük a hatályos Polgári Törvénykönyvben fellehető szabályozás létrehozásának dátumát és szerzői jogi szabályozásunk történetiségét, az ebből eredő erős dogmatikai különbségeket még mint látható lesz nem sikerült kiküszöbölni.
A terv mint alkotás szerzői műnek tekinthető és mint ilyen a szerző gyakorolhatja személyhez fűződő és vagyoni jogait felette. A hatályban lévő szerzői jogi törvény szerint a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai nem átruházhatóak. A hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik; vagy ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik.
Ezeket a szabályokat a Polgári Törvénykönyv a kutatási szerződésnél írja elő, mely szerződés keretében elsősorban az iparjogvédelem területére eső szellemi alkotások születnek. Az iparjogvédelem területére eső alkotások többségükben lajstromozással nyerik el jogi védelmüket, a szellemi termékek hasznosítására licencia szerződéseket kötnek, melyekben időleges használati jogot biztosít a tulajdonos a hasznosítónak. A szerzői jog körében ugyanakkor a szerzői műalkotások hasznosítása érdekében felhasználási szerződések köttetnek, melyek szabályait a szerzői jogi törvény tartalmazza.
A hatályos Polgári Törvénykönyv a rendelkezés jogáról beszél, mely fogalmat a szellemi alkotások szabályozásába, fogalmi hálójába nehezen lehet beilleszteni, arra csak a leírtakból tudunk visszakövetkeztetni, miszerint ez azt a helyzetet fogja takarni, hogy a szerző joga azzal csorbul, hogy nem gyakorolhatja a nyilvánosságra hozatal jogát, a szellemi alkotással a megrendelő rendelkezik szabadon. Álláspontom szerint azonban ennyire nem egyszerű a helyzet.
A szerzői jog szabályai szerint a szerzőt a szerzői mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége. A szerzői jogi műalkotáshoz, így a tervdokumentációhoz is, fűződő jogok csoportja köréből a szerző személyéhez kötődő jogok, melyek között szerepel a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő jog is elválaszthatatlan a szerző személyétől - a szerzői jogi törvény rendelkezései szerint a szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át, a szerző nem mondhat le róluk -, így annak a hatályos Polgári Törvénykönyvben szereplő korlátozása értelmezésem szerint nem áll összhangban a szerzői jog elméleti felépítményével. A jogoknak azon csoportja, melyek felett rendelkezési jogot lehet szerezni a vagyoni jogok köre. Mindezzel azt kívánom mondani, hogy rendelkezési jogot a tervdokumentáció felett csupán a szerzői jog elméleti rendszerét figyelembe véve a vagyoni jogok felett lehet szerezni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
