Az elmúlt évek technikai fejlődése és a közösségi joggal való összhang kialakítása megkövetelte az elektronikus cégeljárás lehetőségének megteremtését, biztosítva azt, hogy a távollévők is képesek legyenek bejegyzési és változásbejegyzési kérelmeik cégbírósághoz való eljuttatására úgy, hogy azt kellően hiteles, azonosításra alkalmas módon a cégbíróság befogadja, és válaszát is ily módon továbbítsa a kérelmezőnek.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Eatv.) elfogadását követően ezért is került sor az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Ectv.) elfogadására. Az Ectv. a cégeljárás elektronizálását fokozatosan kívánta bevezetni.
Első lépcsőben 2005. január 1-jétől - a kft.-k és részvénytársaságok alapításának bejegyzési (változás bejegyzési) kérelmeit, ezek mellékleteinek digitalizálását és elektronikus irattárba helyezését végezték a cégbíróságok. 2005. szeptember 1-jétől a részvénytársaságok bejegyzési és változásbejegyzési kérelmeire, illetve a kft.-k székhelyére, telephelyére, fióktelepére és tevékenységi körére vonatkozó változásbejegyzési kérelemre, 2006. szeptember 1-jétől pedig a részvénytársaság és kft. valamennyi bejegyzési és változásbejegyzési ügyére érvényesül az elektronikus úton történő benyújtás lehetősége.
Azt meg kell ugyanakkor említeni, hogy a Ctv. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztették az Ectv.-nek a régi Ctv.-be beépített rendelkezései.
A technikai feltételek megvalósítása is megkezdődött, amikor az informatikai szolgáltatások 1990-ben megindultak a Fővárosi Bíróság Cégbíróságán, valamint a 19 megye cégbíróságán.
A program első fázisában a cégbíróságok helyi adminisztrációs és ügyintézői munkáját hatékonyan támogató számítógépes rendszert hozták létre.
A program második fázisában jött létre az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (OCCSZ), amely a cégbírósági feladatok ellátásának kiegészítéseként biztosítja a közhiteles cégadatok online rendszerben való közreadását.
A fejlesztés harmadik szakasza az ún. "egyablakos" rendszer bevezetése volt, amely lehetővé tette a cégbejegyzéshez szükséges külső szervektől (APEH, KSH) igényelt azonosító adatok automatikus begyűjtését, mentesítve ettől a bejegyzésre jelentkező cégeket és a külső szervek ügyfélfogadó irodáit.
A Cégtörvény időközi módosítása szükségessé tette az informatikai szolgáltatások bővítését, mindenekelőtt a gazdálkodó szervek bankszámlaszámainak automatikus bejegyzésével. Ez a szolgáltatás megvalósította az elektronikus aláírás alkalmazását a cégeljárásban.
A cégadatok automatizált feldolgozása és szolgáltatása mellett 1995-ben indult meg az OCCSZ gondozásában a gazdálkodó szervek mérlegadatainak évenkénti rendszeres feldolgozása és online szolgáltatása. Így az érdeklődők lehetőséget kaptak a cégek egyes mérlegadatainak megismerésére, valamint a pénzügyi kormányzat számára a nemzetgazdasági szintű adatok szolgáltatására.
A cégbírósági informatikai rendszer fejlődésének következő állomása az elektronikus cégeljárás, azaz a bejegyzési kérelmek elektronikus úton történő benyújtásának és a cégiratok elektronikus úton történő megismerésének biztosítása.
A cégnyilvántartásra és cégnyilvánosságra vonatkozó alapvető közösségi jogi követelményeket a Tanács 1968. március 9-i 1. számú irányelve (68/151/EGK), azaz az 1. számú társasági jogi irányelv tartalmazza. A vállalkozások alapításának megkönnyítése és gyorsítása, továbbá az elektronikus kommunikáció eszközeinek igénybevétele érdekében - az 1. számú társasági jogi irányelv módosításaként - született meg a 2003/58/EK irányelv, amely a cégnyilvánosság és a cégregisztráció egészen új feltételrendszerét teremti meg. Ennek hátterében az áll, hogy 2003 júniusában a közösségi jog olyan irányú változásáról született döntés, amely a nemzetközi jogfejlődés eredményeit hasznosítva, új jogintézmények kialakításával, illetve az informatikai lehetőségek fejlődésével áll összefüggésben, és egyúttal implementációs kötelezettséget is teremt Magyarország számára. Az Irányelv nemzeti jogba való átültetésének határidejét 2006. december 31-ben határozza meg.
Az új Irányelv - az 1. számú társasági jogi irányelv hatályos 3. cikkében foglalt; cégnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések helyett - lehetővé teszi a hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság) számára, hogy cégbejegyzés iránti kérelmüket, illetve az annak mellékletét képező iratokat - választásuk szerint elektronikus vagy papír alapú dokumentum formájában juttathassák el regisztráló hatóságukhoz (a cégbírósághoz). A tagállamoknak erre tekintettel kötelezővé teszi, hogy az online regisztrációhoz szükséges jogi és technikai feltételeket biztosítsák, azaz az elektronikus úton érkező okiratokat elektronikusan tartsák nyilván, és elektronikus úton adjanak ezekről az okiratokról felvilágosítást.
Az új közösségi norma azt is előírja, hogy 2007. január 1-jétől azokat az okiratokat is elektronikus formában kell nyilvántartani, amelyeket a társaság hagyományos formában, papír alapú iratként nyújt be a cégbírósághoz, mivel ez teszi csak lehetővé az online úton történő tájékoztatást, nyilvánosságra hozatalt. Az Irányelv nemcsak a jövőben benyújtandó iratok vonatkozásában, hanem a cégek cégbíróságon tárolt, a 2006. december 31-ét megelőző - legalább - tíz évben keletkezett összes iratait illetően előírja, hogy azokat az ügyfél kérelmére papír alapú másolat vagy elektronikus okirat formájában rendelkezésére kell bocsátani.
Az új Irányelv szerint a cégiratokról elektronikus úton kiadott másolatot - amely az ügyfél eltérő kérelme hiányában, egyszerű másolatnak minősül - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.
A szöveg kötelezettségként írja elő a tagállamok számára annak lehetővé tételét, hogy a cégek - a tagállam hivatalos nyelvén készült - irataik bármely más tagállam nyelvére történő fordítását is benyújtsák a cégbíróságra, (új 3 a. cikk)
Az Irányelv azt is kimondja, hogy a tagállami jognak kötelezettségként kell előírnia a cégek számára, hogy a levelezésükben is feltüntetendő adatokat (cégbíróság neve, cégjegyzékszám stb.) a honlapjukon is közzétegyék. (új 4. cikk)
Az új Irányelv által támasztott követelményekkel összhangban - a normaszöveg értelmében - a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok papíron benyújtott cégiratait a cégbíróság rövid határidőn belül elektronikus okirati formába alakítja. Ezen cégiratokról, továbbá az elektronikus okirati formában benyújtott iratokról elektronikus úton is kérhető másolat. (2003. évi LXXXI. tv. általános indokolása)
Magyarország a fenti közösségi szabályok által támasztott kötelezettségeknek több lépcsőben, fokozatosan 2007. január 1-jéig volt köteles eleget tenni.
A 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 36. § (1) bekezdése szerint a cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelem - a cég választása alapján - elektronikus úton is benyújtható. A cégbírósághoz elektronikus úton benyújtott kérelmek érkezéséről az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a cégbíróság elektronikus tanúsítványt, illetve változásbejegyzési kérelem esetében igazolást küld a jogi képviselőnek.
Az Eatv. 3. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírósági eljárások különböző típusaiban eljárási cselekményeket akkor lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum, illetve elektronikus aláírás használatával foganatosítani, ha ezt az eljárástípusra vonatkozó jogszabály kifejezetten lehetővé teszi. Ezért rendelkezik a Ctv. 36. § (1) bekezdése a bejegyzés (változásbejegyzés) iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségéről. Szövegből egyértelműen kiderül, hogy az elektronikus regisztráció csak lehetőség a cégek számára, annak alkalmazása önkéntes. A kérelmek postai úton vagy személyesen történő benyújtására e cégek esetében is változatlanul mód van.
A 2003/58/EK irányelv preambulumának (6) pontja értelmében a 68/151/EGK irányelv (1. számú társasági jogi irányelv) által végrehajtani szándékozott korszerűsítéssel összefüggésben és a tagállamok nemzeti jogszabályai által kialakított alapvető követelmények és alaki követelmények sérelme nélkül, a társaságok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy eldöntsék, papíron vagy elektronikus formában kívánják-e benyújtani a kötelező okirataikat és adataikat.
Az Ectv.-ben követett fokozatosság elvét megtartja ugyan a Ctv., de az 1. számú társasági jogi irányelv előírásait meghaladva az elektronikus cégeljárás elterjesztése tekintetében igyekszik felgyorsítani a folyamatot és a Ctv. 36. § (1) bekezdése alapján az elektronikus cégeljárás lehetőségét nemcsak a gazdasági társaságok, hanem valamennyi cégforma esetében biztosítja, annak érdekében, hogy a cégnyilvántartásban szereplő bármely cég iratai megismerhetők legyenek elektronikus úton. Ugyanakkor figyelembe kell venni a Ctv. hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseit is:
A Ctv. 125. § (5) bekezdése szerint azok a gazdasági társaságok, amelyek a törvény hatálybalépését megelőzően nem nyújthatták be cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmüket elektronikus úton, ezt -választásuk szerint - 2006. július 1. napjától tehetik meg. Az egyéb cégformák esetében a Ctv. 36-39. § rendelkezései 2007. január 1. napjától alkalmazhatók.
A kérelem tehát 2007. január 1-jéig csakis gazdasági társaságok esetében nyújtható be elektronikusan, más cégeket e választás lehetősége 2007. január 1-jé-től illeti meg.
Amennyiben a bejegyzést kérő ezt az eljárási módot választja, a cégbíróság köteles az ilyen módon benyújtott kérelmek fogadására és elbírálására. A bejegyzési kérelem elektronikus úton történő benyújtásakor a cégbíróság elektronikus tanúsítványt, ha a kérelem tárgya pedig változásbejegyzés, elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. A törvényben meghatározott feltételek akkor állnak fenn, ha a Ctv. 39. § (1) bekezdésében írtak teljesülnek, azaz a kérelem - a Cégszolgálat informatikai ellenőrzése eredményeképpen - szabályszerűen érkezettnek minősül.
Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet az alábbi előírást tartalmazza a tanúsítvánnyal, illetve igazolással kapcsolatban:
"10. § A jogi képviselő részére az elektronikus tanúsítványt, illetve az elektronikus igazolást a cégbíróság időbélyegzővel rendelkező minősített elektronikus aláírással ellátva küldi meg a jogi képviselő elektronikus levélcímére. A tanúsítványt a cégbíróság írásban is megküldi a jogi képviselő címére (székhelyére)."
[Megjegyzendő, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt módosító 2007. évi LXI. törvény 13. § (1) bekezdése az elektronikus cégeljárás kötelezővé válására tekintettel az alábbiak szerint változtatja meg a Ctv. 36. § (1) bekezdését 2008. július 1. napjától: "A cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani," azaz ettől kezdve a kérelem papír alapon már nem terjeszthető elő.]
A Ctv. 36. § (2) bekezdése szerint a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. Az elektronikus cégeljárásban - értelemszerűen -nemcsak a jogi képviselő juttatja el a cégbejegyzéshez szükséges információt elektronikus úton a cégbírósághoz, hanem a cégbíróság határozatai is ilyen módon jönnek létre és jutnak el a cég jogi képviselőjéhez. Mind a jogi képviselő, mind a cégbíróság vonatkozásában - főszabályként - egységes követelmény, hogy az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. Ezért szabályozni kellett az elektronikus aláírást, azt hogy az elektronikus cégeljárásban hogyan működik az időbélyegző, mikor tekinthető a cégjogi képviselőjének a beadványa megérkezettnek, illetve a cégbíróság végzése kézbesítettnek.
Az Eatv. feladata volt, hogy megteremtse a hiteles elektronikus nyilatkozattétel, illetve adattovábbítás jogszabályi feltételeit az üzleti életben, a közigazgatásban és az információs társadalom által érintett más életviszonyokban. Vagyis annak biztosítása, hogy az elektronikus iratok ugyanazzal a bizonyító erővel rendelkezzenek, ugyanolyan joghatást váltsanak ki, mint papír alapú társaik.
Az elektronikus cégeljárásnak az egyik alapvető kérdése az volt, hogy indokolt-e az eljárásban egységesen kötelezővé tenni a minősített elektronikus aláírást (pl. ügyvédi ellenjegyzés előírása esetén) vagy egyes esetekben elegendő a fokozott biztonságú elektronikus aláírás is. A döntés kialakításánál figyelemmel kellett lenni arra, hogy fokozott biztonságú aláírás akkor alkalmazható, ha a hamisítás kockázatának a mértéke a felek megítélése szerint még elviselhető, valamint arra is, hogy az ügyvédi törvény ebben a körben a minősített elektronikus aláírást követeli meg.
Az Eatv. többfajta elektronikus aláírást is megkülönböztet azok megbízhatósági szintje szerint:
E fogalomba beletartoznak mindazon technológiák alkalmazásával történt elektronikus aláírások, amelyek nem alkalmasak arra, hogy biztonságosan azonosítsák az aláíró személyét és bizonyíthatóvá tegyék, hogy az aláírt szöveg nem változott az aláírás óta; beletartozik továbbá az a mindenfajta technológiai biztonságot nélkülöző eljárás is, ha az aláíró egy elektronikus szöveg végére odaírja a nevét vagy más azonosítóját.
Olyan elektronikus aláírás, amely alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthető, olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető.
Olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.
A törvény értelmében az elektronikus aláírással szignált dokumentumok bíróság előtt bizonyítási eszközként felhasználhatók, a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratok pedig teljes bizonyító erejű magánokiratnak számítanak. Az Eatv. legalapvetőbb kijelentése az, hogy elektronikus aláírás, illetve dokumentum elfogadását - beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást - megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet kizárólag amiatt, hogy az aláírás, illetve dokumentum elektronikus formában létezik.
Családjogi, illetve öröklési jogi ügyekben ugyanakkor nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást felhasználni, illetve elektronikus iratot vagy dokumentumot készíteni [Eatv. 3. § (1) és (2) bekezdés]. Az Eatv. 4. §-a értelmében a fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmazása csak az írásba foglalás követelményének felel meg, és kizárólag a minősített elektronikus aláírás alkalmazásához fűződik az a vélelem, hogy - ha az aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem következik - a dokumentum tartalmát az aláírás óta változatlannak kell tekinteni.
További két fontos alapelv az, hogy jogszabály -az adókötelezettség teljesítésének módját megállapító törvény kivételével - nem teheti elektronikus aláírás felhasználását ügyfél részére kötelezővé, valamint hogy minősített tanúsítványt bármely bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásban el kell fogadni. A minősített elektronikus aláírás alkalmazásához fűződő bizonyító erőből az is következik, hogy a cégbíróság elektronikus úton megküldött határozatait is ilyen aláírással kell ellátni. Az elektronikus közokirat fogalmának bevezetése szükségessé tette a Polgári perrendtartás (Pp.) módosítását a következők szerint:
"Pp. 195. § (3) Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást, valamint - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít."
A fenti körbe tartozik a cégbíróság által - nem általa készített - papír alapú közokiratról készített elektronikus másolat (elektronikus okirat), amely e rendelkezés által az eredeti okirattal azonos bizonyító erővel bír.
A Pp. 195. § (1) bekezdése szerint a közokirattal egyező bizonyító ereje van az olyan elektronikus okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. A Ctv. 36. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül.
A fenti szabályok biztosítják, hogy a cégbíróság elektronikus úton megküldött végzései a papír alapú végzésekkel azonos bizonyító erővel bírjanak.
Említést érdemel, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényt, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt az elektronikus bírósági eljárással összefüggésben a 2005. évi LXXXVI. törvény módosította, amely tartalmazza a bírák és igazságügyi alkalmazottak elektronikus aláírásával kapcsolatos szabályokat és feladatokat.
(Megjegyzendő, hogy a közeljövőben várható - és az elektronikus cégeljárás teljessé tétele érdekében elengedhetetlenül szükséges is - az elektronikus kézbesítés és kiadmányozás szabályainak megteremtése. A jelenlegi jogi környezet ugyanis a kézbesítés megtörténtének igazolására kevéssé alkalmas, és meg kell oldani azt a problémát is, hogy a számítógépről kinyomtatott bejegyző végzés valójában semmiféle bizonyító erővel nem bír a ma hatályos szabályozás szerint.) ■
Visszaugrás
