A bírósági eljárás nyilvánosságát mint alkotmányos követelményt a Pp. alapelvi szintű rendelkezései biztosítják. A Pp. 5. §-ában lefektetett alapelv tartalmazza a felek közötti jogvita nyilvános tárgyaláson történő elbírálásának, valamint a tárgyalás során hozott határozat nyilvános kihirdetésének követelményét. A törvény azt is meghatározza, hogy a nyilvánosságot mely esetekben, milyen feltételek között lehet korlátozni vagy kizárni.
5. § (1) A bíróság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el.
(2) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges. A bíróság a nyilvánosságot a közerkölcs védelmében, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben is kizárhatja, ha az a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt. A bíróság a nyilvánosságot különösen indokolt esetben a tárgyalásnak a tanúkihallgatással érintett részéről akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, és a zárt tárgyaláson történő meghallgatás a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges.
(3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.
A különleges eljárások között a házassági pereket szabályozó XV. fejezetben a Pp. 284. § (1) bekezdése szerint a házassági per tárgyalásáról a fél kérelmére a nyilvánosságot az 5. §-ban foglalt feltételek nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni. Ugyanez a szabály érvényesül a XVI. fejezetben szabályozott apasági és származás megállapítása iránti egyéb perekben, a XVII. fejezet szerinti szülői felügyelet megszüntetése iránti perekben is. Míg a gondnokság alá helyezés XVIII. fejezetben foglalt szabályai között a Pp. 309. § (1) bekezdésében az áll, hogy a felperes kérelmére is ki lehet zárni a nyilvánosságot, ha az alperes személyiségi jogainak védelme érdekében ez indokolt.
A bírósági tárgyalások és határozathirdetés nyilvánosságát előíró szabályok kifejezésre juttatják a bíróság működésének nyilvánosságát, tehát azt, hogy ennek az alapelvi szabálynak a tartalma egy olyan alanyi jogosultság, amely bárki számára lehetővé teszi a jelenlétet a tárgyalásokon és a határozatok kihirdetésén.
A nyilvános tárgyalásokon való részvétel lehetőségén túl a Pp. eddig nem tartalmazott további szabályokat a tárgyaláson jelenlévők általi felvételkészítés lehetőségére és úgyszintén nem volt külön rendelkezés a sajtó képviselőinek a bírósági tárgyaláson való jelenlétére, jogosultságaira, az ott kifejthető tevékenységükre. Nyilvánvaló, hogy az alapelv lényegi tartalmából eredően a sajtó munkatársai számára mindig is biztosított volt a nyilvános tárgyaláson való részvétel. A kép- és hangfelvétel készítés tekintetében azonban az eljárási törvény nem rendelkezett, azt korábban alacsonyabb szintű szabályozás - miniszteri együttes rendelet - tartalmazta.
Ehhez képest jelent elmozdulást, hogy a 2008. évi XXX. törvény 14. §-a beiktatta a Felvételkészítés a tárgyaláson cím alatt a Pp. 134/A. §-át, mely 2008. július 1. napjától hatályos és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Felvételkészítés a tárgyaláson
134/A. § (1) A nyilvános tárgyaláson - a bíróság által meghatározott módon - időbeli korlátozás nélkül készíthető kép-, illetve hangfelvétel.
(2) A nyilvános tárgyaláson a bíróság tagjairól és a jegyzőkönyvvezetőről, továbbá az ügyészről a sajtó kép-, illetve hangfelvételt készíthet.
(3) Az ügyész kivételével a felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a tanúról, a szakértőről, a tolmácsról és a szemletárgy birtokosáról csak kifejezett hozzájárulása esetén készíthető kép-, illetve hangfelvétel. Szükség esetén a bíróság e személyeket a kép-, illetve hangfelvétel készítéséhez való hozzájárulásról nyilatkoztatja; ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozat tartalmát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek személyhez fűződő jogainak védelméről a tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik.
A törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint e § a bíróság és a sajtó viszonyát törvényi szinten - hivatott rendezni, egyben utal arra is, hogy a korábbi alacsonyabb szintű szabályozás alkotmányossági szempontból aggályossá vált. Miután az említett korábbi jogszabály* a sajtótörvény felhatalmazása alapján a sajtónak az igazságügyi tájékoztatással kapcsolatos munkájára vonatkozott - beleértve a bírósági eljárásról való tájékoztatást -, ebből is következik, hogy a helyébe lépő törvényi szabályozással, a sajtó általi felvételkészítés rendjét kívánta a jogalkotó törvénybe iktatni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
