A társaságok törzstőkéjének kötelező felemelésével az elmúlt évben számos cikk foglalkozott. Az 1997. évi CXLIV. törvény 165. § és 253. §-ban foglaltakat többféle megközelítésből interpretálták, és a szakemberek olyan állásfoglalást alakítottak ki, amely a társaságok részére is elfogadható volt.
Ennek ellenére a bejegyzett társaságok 1/3-a nem tett eleget a fenti jogszabályi előírásoknak, és elenyésző számban döntöttek a jogutód nélküli megszűnésről, illetve az alacsonyabb társasági formába történő átalakulásról.
A tagok a társaságok megszüntetésével kapcsolatos tennivalókat a cégbíróságokra hárították, ha már a feltőkésítést anyagiak hiányában nem tudták vállalni, a jogutód nélküli megszűnés költségeit is meg akarták takarítani.
A cégbíróságok a törvényességi felügyeleti eljárásokat már megindították, minden céget megkeresve amelyek a törzstőke felemelésben érintettek, lehetőséget adva arra, hogy a törvényességi felhívásban foglaltakat teljesítsék. A felhívások jelentős hányada eredménytelen maradt, és nem azért, mert azok fantommá váltak.
Ezen törvényességi felügyeleti eljárások tapasztalatait összegezni még korai lenne, de álláspontom szerint a szankciók alkalmazásánál, különösen a megszűntnek nyilvánításnál a cégbíróságok nehéz helyzetbe kerülnek akkor, amikor a végelszámoló kirendeléséről kell majd dönteniük.
Jelen cikkemben a társaságokat terhelő lépéskényszerek módozatait kívánom bemutatni, ami nem jelenti feltétlenül a csődöt vagy a megszűnést, segítségükkel a gazdálkodási nehézségek áthidalhatók.
A törzstőke leszállítása a cég cégjegyzékbe bejegyzett vagyonának csökkenését jelenti. Mivel a hitelezők kielégítési alapja a cég vagyona, a bejegyzett vagyon csökkenése érzékenyen érintheti őket.
A cégek azonban átmenetileg kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy anyagi nehézségeiket a törzstőke leszállításával kívánják áthidalni. A Gt. ezzel a lehetőséggel számol, de a leszállítást olyan módon engedi végrehajtani, hogy a hitelezők érdekei se csorbuljanak.
A leszállítás történhet:
a) a tagok akaratából
b) a Gt. kötelező rendelkezései következtében:
ba) a Gt. 143., 144., 146. § (2) bekezdés előírásai szerint, amely leszállítást a törzstőke bevonásával kell végrehajtani,
bb) a Gt. 152. § (2) bekezdésében foglalt feltételek bekövetkezése esetén
1. A törzstőke leszállításáról a tagok taggyűlésen, legalább 3/4-es többségi határozattal dönthetnek, amely döntésüket szerződést módosító okiratba is kell foglalni, mivel ez a döntés nem tartozik a Gt. 20. § (2) bekezdésében felsorolt kivételek közé. A taggyűlés a törzstőkét:
- tőkekivonás,
- veszteségrendezés, és a
- saját tőke más elemeinek növelése céljából szállíthatja le.
A tőkekivonás alkalmazásakor a leszállításnak megfelelő összeget visszafizetik a tagoknak, vagy valamely nem pénzbeni betét visszaszolgáltatására kerül sor.
Veszteségrendezéskor a törzstőkét a veszteség összegével csökkentik. Ilyenkor csak a jegyzett tőke összege változik, visszafizetésre értelemszerűen nem kerülhet sor.
A leszállítás elhatározásakor is figyelemmel kell lenni azon alapításkor is alkalmazásra kerülő előírásokra, hogy a törzstőke nem szállítható le 3 millió forintnál alacsonyabb összegre, továbbá, ha a leszállítás a törzsbetétek bizonyos hányadainak visszafizetésével történik, a tagok törzsbetéte olyan mértékű legyen, ahol minden tagnak legalább 100 000 Ft-os törzsbetéte van.
A Gt. 167. § (1) bekezdése meghatározza a leszállítást kimondó taggyűlési határozat kötelező tartalmi elemeit, továbbá arra is kötelezi a társaságot, hogy e határozatát hirdetmény útján is tegye közzé.
A hirdetmény szövegének kötelező tartalmi elemeit a Gt. 167. § (2) bekezdése tartalmazza.
E hirdetmény fontos része a társaság hitelezőihez intézett felhívás, amely szerint ha a leszállításhoz nem járulnak hozzá, követeléseiket a hirdetmény utolsó közzétételétől számított 30 napon belül a társaságnak jelentsék be.
A leszállítást elsősorban a cégbíróságnak kell bejelenteni, ezt követően kell a hirdetményt megrendelni. A hirdetményt a Cégközlönyben kell megjelentetni két alkalommal, 30 napos időközzel.
A felhívást akkor is közzé kell tenni, ha a társaságnak valamennyi hitelezője ismert, mert az igénybejelentést az utolsó közzétételtől számított 30 napon belül kell a hitelezőknek előterjeszteni, annak ellenére, hogy az ismert hitelezőket a társaságnak külön is meg kell keresnie a hirdetménnyel egyező tartalmú felhívással.
Amennyiben a hitelezők a leszállításhoz hozzájárulnak, illetve ha az igénybejelentési határidőben nem nyilatkoznak, a leszállítás végrehajtható.
Ha a leszállítást bármelyik hitelező ellenzi, az csak akkor hajtható végre, ha a társaság a már lejárt követelést kielégíti, vagy a le nem járt követelés végrehajtására valamilyen biztosítékot nyújt.
A leszállítás elhatározása ugyanis nem tesz minden követelést lejárttá. Csak a ténylegesen lejárt követelést kell kielégíteni, a le nem járt követelésre elegendő megfelelő biztosítékot felajánlani.
Persze vita alakulhat ki a cég és hitelezői között arról, hogy lejárt-e a követelés, vagy elegendő-e a biztosíték a le nem járt követelés kielégítésére, ha e tárgyban peres eljárás indul, a leszállítás nem jegyezhető be a cégjegyzékbe.
Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a hitelezők megakadályozhatják a törzstőke leszállítását, ha igényük kielégítését veszélyeztetni látják, illetve ha megegyeznek a tagokkal, igényük teljesítése megelőzi a leszállításból fakadó tagi igényeket.
A leszállítás bejegyzéséhez igazolni kell, hogy a hirdetmények az előírt tartalommal, az előírt időközzel lettek közzétéve, amelyhez elegendő a Cégközlöny megjelenést igazoló oldalainak fénymásolatát csatolni. Nem elegendő azonban csak azt igazolni, hogy a hirdetményeket a cég a Cégközlöny Szerkesztőségénél megrendelte.
Csatolni kell a kérelemhez továbbá az ügyvezetőnek a Gt. 167. § (4) bekezdésben foglalt tartalmú nyilatkozatát is. Azt, hogy a biztosítékadás, illetve a kielégítés megtörtént, nem kell külön igazolni, az ügyvezető nyilatkozata elegendő, mert nyilatkozata valóságtartalmáért a képviselő felelősséggel tartozik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
