A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) a versenyképesség növelése érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (MKIK Választottbíróság) szervezetébe integrálta a két speciális ügykörre létrehozott állandó választottbíróságot (Energetikai Állandó Választottbíróság és Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság). A törvény szóhasználata szerint Kereskedelmi Választottbíróság szervezeti felépítése más, mint a korábbi MKIK Választottbíróságé volt, a megszűnt állandó választottbíróságok korábbi alapítói is szerepet kaptak az irányításban az elnökség tagjainak delegálásával, illetve a választottbírói ajánlási listára kerülő szakemberek kiválasztásával.
A megszűnt két választottbíróság és ezeknek a választottbíróságoknak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyei az MKIK Választottbíróságra kerültek, illetve a törvény rendelkezett arról is, hogy a két megszűnt választottbíróságot megnevező választottbírósági kikötések esetében az MKIK Választottbíróság rendelkezik hatáskörrel arra, hogy elbírálja az ilyen kikötéssel rendelkező szerződésekből fakadó jogvitákat. Így a két megszűnt állandó választottbíróság az MKIK Választottbíróság keretében él tovább. Mivel a választottbírósági szerződés megkötése és az abból kialakuló jogvita között jelentős időbeli távolság lehet, az elmúlt három évben érkeztek (ld. 1. sz. ábra) és hosszú éveken át érkezhetnek olyan ügyek, amelyeknek az eredeti kikötése az előd választottbíróságot nevezi meg.
Az MKIK Választottbíróságra vonatkozó választottbírósági szerződések mellett 2020-ban három olyan ügyet nyújtottak be, melyben a felek a választottbírósági szerződésben a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörét kötötték ki. Nem érkezett ugyanakkor olyan ügy, ahol az Energetikai Állandó Választottbíróságra szóló választottbíróság klauzula szerepelt volna.
1. ábra
A Vbt. újraszabályozta a választottbírósági eljárás kiköthetőségét is. Általánosságban kereskedelmi jogviszonyokban van arra lehetőség, hogy - a Ptk. 1:6. §-ában foglaltak szerint - a felek a bírói úttól eltérő jogérvényesítést válasszanak. A kereskedelmi kifejezés alatt minden kereskedelmi vagy gazdasági, szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszonyt érteni kell, ahol a törvény a választottbírósági út igénybevételét kifejezetten nem tiltja.
Nem fordulhatnak ugyanakkor a felek választottbírósághoz
• a fogyasztói szerződések esetében, kivéve a Vbt. 1. § (4) bekezdés szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő bármely jogviszonyt, amelynek vonatkozásában helye van választottbírósági kikötésnek.[1]
• a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és
• a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben.
Kizárt a Kereskedelmi Választottbíróság eljárása
• az agrárkamara tagjai közötti agrárgazdasági tevékenységgel összefüggő szerződésben, ahol válasz-
- 24/25 -
tottbíróságként csak az agrárkamara mellett működő választottbíróság köthető ki, és
• a sportszervezetek ügyeiben (kereskedelmi ügyekben is) csak a Sport Állandó Választottbíróság járhat el.
A választottbírósági ügyforgalomban folyamatos tendenciaként jelentkezett évek óta az ügyszám csökkenése. A legalacsonyabb ügyérkezés 2019-ben volt, 67 üggyel. 2020-ban azonban megállt az ügyszámcsökkenés, és a beérkező ügyek száma 85 volt, ami 27%-kal meghaladta az előző évit. Nemcsak az ügyek száma, hanem az ügyek pertárgyértéke is növekedést mutat, így a befolyt választottbírósági díjelőlegek összege is mintegy 25%-kal magasabb, mint az előző évi adat.
A választottbíróságok integrációja indokolttá tette, hogy megvizsgáljuk, milyen hosszú időtávra nyúlnak vissza a választottbírósági kikötések. Nyilvánvaló, hogy a peres eljárásokra a szerződéskötés, illetve a szerződés (hibás) teljesítését követően, a szerződés megszűnése után kerül sor. Ritkán, de előfordul, hogy a felek a választottbírósági szerződést a jogvita kialakulását követően kötik meg. Ahogy a 2. sz. ábra is mutatja, a tartós, hosszú távú szerződésekből akár több évtized elteltével is kialakulhat jogvita, az ügyek egyötödében tízévesnél régebbi a választottbírósági szerződés. Az adatok szerint azonban leginkább 3-5 évvel a szerződéskötést követően kerül sor a keresetlevél benyújtására, a jogvita peres úton történő rendezésére. Örvendetes adat, hogy 2020-ban az ügyek közel egyharmada már olyan szerződésből keletkezett, amelyet az új választottbírósági törvény hatálybalépését követően kötöttek.
2. ábra
2020-ban a beérkezett ügyek közül 9 volt nemzetközi ügy, a nemzetközi ügyek aránya az elmúlt években valamivel magasabb volt, mint 2020-ban. A nemzetközi ügyek között egy olyan eset volt, ahol felperesi és alperesi oldalon is külföldi székhellyel rendelkező cég szerepelt, hat esetben volt a magyar fél felperesi, két esetben alperesi pozícióban. A külföldi felek székhelye a következő országokban található: Románia, Kuvait, Szlovákia, Ausztria, Csehország, Portugália, Luxemburg, Lengyelország, USA.
A belföldi ügyeket - ha a korábbi statisztikai szempontok alapján megbontjuk - láthatjuk, hogy évek óta jellemző az ügyek megoszlására, hogy azon ügyek aránya, ahol felperesi és alperesi pozícióban is vidéki fél szerepel, alig haladja meg a nemzetközi ügyek arányát. Ez a két ügycsoport - a nemzetközi, és a nem budapesti felek közötti ügyek - a választottbírósági eljárások mintegy negyedét teszi ki.
Ha az ügyek összpertárgyértékét tekintjük, elmondható, hogy az elmúlt három évben ez az érték folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott és 2020-ban elérte a 40 millárd Ft összeget. Ahogy ez évek óta tapasztalható, 2020-ban is az ügyek több mint fele volt 10 millió Ft-nál alacsonyabb pertárgyértékű, viszont emelkedett a 100 millió Ft feletti pertárgyértékű ügyek aránya (3. sz. ábra). Ahogy a szerződések szerinti megoszlásból is látható, többnyire a közvetítői tevékenységgel kapcsolatos megbízási szerződésekből, bérleti szerződésekből fakadó jogvitákra jellemző, hogy az eljárások tárgyának értéke viszonylag alacsony. Érdekes módon növekszik az alacsonyabb pertárgyértékű építési-szerelési jogviták száma. A 100 millió Ft-nál magasabb követelések ebben az évben az ügyek egyötödét tették ki, általában vállalkozási szerződésekből, beruházásokból, ingatlanpiaci ügyletekből, illetve pénz- és tőkepiaci ügyletekből keletkeztek ezek a nagyobb értékű viták.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
