Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvény érintette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt is. A munkavédelmi szabályok módosítása alapján - többek között - már csak a teljes egészében magyar nyelvű nemzeti szabvány tekintendő munkavédelemre vonatkozó szabálynak. A munkavédelmi képviselő éves képzése - a minőség garantálása érdekében - a jövőben kizárólag a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szerinti tevékenység keretében történhet. Bővült a közigazgatási bírsággal szankcionálható tényállások köre (például a természetes személy a munkáltató képviselőjeként megszegi a munkavédelmiképviselő-választásra vonatkozó szabályokat). Távmunka esetén a munkáltató munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat helyett kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz biztonságos állapotáról. A munkaügyi ellenőrzés új rendelkezései közül kiemelendő: a törvénymódosítás előírja, a hatóságnak a jogviszony minősítése során mely körülményeket kell figyelembe vennie (például a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha annak tényleges tartalma szerint munkaviszony jött létre). Új szabályokat találunk arra az estre, ha a munkahelyen dolgozó munkavállalók tényleges foglalkoztatója a munkaügyi ellenőrzés eredményeként nem azonosítható és a munkáltató is kérhet a hatóságtól igazolást, bizonyítandó, munkaügyi kapcsolatai rendezettek. ■
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
