- Szakértői tevékenysége során mit tart legfontosabb feladatának?
- A pszichológus szakértő feladata egészen konkrét: a bíróság által feltett kérdésekre kell választ adnia. A gyermekelhelyezési perekben a pszichológus szakértőnek szokványosan az alábbi kérdéseket teszi fel a bíróság: 1. Melyik szülő alkalmasabb a gyermek nevelésére, felmerül-e alkalmatlanság valamelyik szülő részéről? 2. Érzelmileg melyik szülőhöz kötődik jobban a gyermek? 3. Befolyásolják-e a szülők a gyermeket meg nem engedhető eszközökkel a másik féllel szemben? 4. Testvérek esetében milyen a testvéri kapcsolat, szétválasztásuk pszichológiai szempontból lehetséges-e, indokolt-e? 5. Milyen a gyermek fejlettségi szintje? 6. Új házastárs (élettárs) esetében milyen a házastárshoz (élettárshoz) fűződő érzelmi viszonya a gyermeknek? 7. A gyermeknél jelentkező esetleges magatartásproblémák milyen okokra vezethetőek vissza? Természetesen sok egyéb speciális kérdés is fölmerülhet, de ezek a leggyakoribb kérdések.
- Ön szerint mi a feladata egy igazságügyi szakértőnek egy válási, gyermekelhelyezési perben?
- A pszichológiai vizsgálat során egy igazságügyi szakértő feladata és célja a gyermek érdekeinek meghatározása és végső soron annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy melyik szülő jelentené pszichológiai szempontból az optimális elhelyezést. A szakértői vizsgálat tehát a különböző forrásokból nyert adatokat alapvetően a gyermek érdekeinek megfelelően integrálja. A gyermek érdeke pedig szoros kapcsolatban áll a szülő nevelői alkalmasságával és a gyermek szülőhöz való kötődésével - amennyiben az egyik szülőhöz való erősebb kötődés nem megengedhetetlen nevelői módszerek következménye ( megvesztegetés, befolyásolás, érzelmi zsarolás), hanem a szülő gyermeki állapotához jól illeszkedő, gondoskodó, fejlesztő magatartásának következménye.
- Ön klinikai pszichológus és pszichoterapeuta is egyben. Miben különbözik az igazságügyi szakértő pszichológus munkája egy pszichoterapeutáétól?
- Klinikai pszichológusi és igazságügyi szakértői tevékenységem között néha nehezen feloldható ellentmondásokat élek meg. Ilyen szerepkonfliktust jelent például, amikor pszichés betegség fennállása miatt kell gyengébb nevelési alkalmasságot véleményeznem szakértőként. A szakértői és a klinikusi tevékenység között jelentős különbség, hogy míg a betegek irányában a teljes titoktartás kötelez terapeutaként, addig a szakértői munka a kirendelő hatóságok felé a nyílt véleményalkotást, minősítést követeli meg. Az igazságügyi tevékenység során a személyt saját ellentmondásaival, a másik fél ellentétes állításaival lehet és kell is szembesíteni, hiszen ebben a speciális helyzetben nem érvényes az "óvatos konfrontáció" pszichoterápiás szabálya. Lényeges különbség továbbá, hogy a pszichoterápia inkább megengedi a beteggel történő azonosulást. Ezzel szemben a gyermekelhelyezési perekben folyó szakértői munka során a szubjektivitás, illetve a bármelyik féllel történő érzelmi azonosulás elkerülése érdekében kiemelten fontos a megfelelő érzelmi távolságtartás, a szakértő saját érzelmeinek és indulatainak fokozott és tudatos kontrollja. Egy következő különbség, hogy a pszichoterápiák keretében a beteg irányíthatja a közléseket, aktuális problémáinak, életeseményeinek függvényében - míg a szakértői vizsgálat a szakértő által irányított direktív módon halad. Újabb különbség, hogy a pszichoterápiás szerződés és folyamat csak akkor valósulhat meg, ha a beteg önként igényli és akarja a változást szenvedésnyomása miatt. Egyéb érdekek legtöbbször nem vezetik. Ezért tudatos, szándékos torzítások ritkábban fordulnak elő, mint a szakértői vizsgálatokban részt vevő személyeknél.
- Milyen módszerekkel dolgozik egy pszichológus szakértő a válási, gyermekelhelyezési perek során? Milyen vizsgálati eljárásokkal képes leginkább kivédeni ezen befolyásolási kísérleteket, a szubjektivitást?
- Elsősorban nagyon fontos, hogy a kirendelt szakértő a szakvéleményét gyermekelhelyezési perekben az összes érintett személlyel felvett pszichológiai vizsgálat elvégzése után alkotja meg. Mindaddig, amíg meg nem hallgatott és meg nem vizsgált minden - a gyermekelhelyezésben érdekelt - felet, függetlennek kell maradnia, nem formálhat előzetes véleményt, nem állhat érzelmek által vezérelten egyik fél pártján sem. A szakértő személyenként és módszerenként ismerteti az eredményeket, majd azokat a családnak, mint csoportnak vonatkozásában, a kirendelő végzésben feltett kérdéseknek megfelelően összegzi. A feltett kérdéseknek megfelelő vizsgáló eljárások kiválasztása a szakértő kompetenciája, ezek azonban csak standardizált eljárások, valamint a pszichodiagnosztikai gyakorlatban kimunkált vizsgálati módszerek lehetnek.
- Melyek tehát ezek a szakértői gyakorlatban alkalmazott pszichodiagnosztikai eljárások?
- Három fontos eljárást különböztetnék meg. Az explorációt, a személyiségvizsgálati módszereket, valamint a megfigyelést.
- Akkor elsőként beszéljünk az explorációról. Mikor alkalmazzák a szakértők, kötelező eleme-e a szakvéleménynek, milyen követelményeknek kell megfelelnie? Milyen következtetések, körülmények ismerhetők meg az exploráció során?
- A kikérdezés (exploráció) a szakértői vizsgálat elengedhetetlen része. Módszertanilag strukturált, tematikus interjú, azaz nem kötetlen beszélgetés vagy szabad asszociáció. Az exploráció a bíróság által feltett kérdések tisztázását lehetővé tevő szempontokra terjed ki, az elhangzó kérdések szigorúan célirányosak, fölösleges részletek nélkül. Ezért az eljárás viszonylag direktív technikát követel a szakértő részéről. A család valamennyi tagjának exploratív anyagából bontakozik ki a család egészének és egyes tagjainak szokásos életvitele, a szülők részvétele a nevelésben, gondozásban. Fény derül a nevelési módszerekre és elvekre, a konfliktusok jellegére és megoldásmódjaira, a jellemző érzelmi-indulati reakciókra, a rokoni és szociális kapcsolathálózatra, valamint egymás nevelési alkalmasságának megítélésére és ennek indokolására. Az egyes interjúrészleteket természetesen a per konkrét eseményei is meghatározzák.
- Másodikként a személyiségvizsgálati módszereket említette. Mely vizsgálati eljárások, - köznyelvi kifejezéssel élve tesztek - felvételére kerülhet sor egy szakvélemény elkészítése során?
- A személyiségvizsgálati módszereken belül három csoportot különböztetünk meg. A standardizált, a teljes személyiséget átfogóan vizsgáló kérdőíves eljárásokat (pl. Cattell 16 faktoros személyiségtesztje, a Freiburgi Személyiség kérdőív, az MMPI, vagyis a Minnesota Multiphasic Personality Inventory), a standardizált teljesítményvizsgálatokat (ide tartoznak a különböző intelligencia-mérő eljárások, mint pl. MAWI, Raven, Budapesti Binet teszt) és a projektív vizsgálati módszereket. Ezek közé sorolható a Rorschach teszt, a Szondi teszt, TAT, CAT, PFT, illetve a gyermekek érzelmi választásait, részfunkcióit vizsgáló családrajz, emberrajz, három kívánság teszt, Duss mese.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
