Absztrakt: A jogalkalmazói (ún. működési) szövegek gyakran nehezen érthetők még a szakmabeliek számára is, és csak jelentős időráfordítással lehet ezeket értelmezni. A közérthetőség-kutatások és jogalkotói törekvések révén ugyanakkor ma már számos olyan szabály van érvényben, amelyek az ilyen típusú szövegek nyelvezetének egyszerűsítését célozzák és kötelező jellegük miatt beépültek a hivatalos szervek mindennapi tevékenységébe. Az esettanulmány ebből a két aspektusból kiindulva helyezi el a közérthető fogalmazás követelményét a jogi szakfordítás folyamatában és bemutatja, hogy milyen irányban és módszerekkel javítható a jogalkalmazói szövegek érthetősége.
Kulcsszavak: közérthető fogalmazás, ítéletek fordítása, közérthetőségi mutatók, szövegnormatív ekvivalencia, kötött nyelvi elemek
Abstract: Judicial documents (texts issued by the courts and the court administration: judgments, court orders or petitions) are often challenging to understand, even for professionals, requiring significant time and effort for interpretation. However, through plain language/clear writing research and legislative efforts, numerous rules have been established to simplify these texts, and due to their mandatory nature, these rules have become integrated into the everyday activities of official institutions. Based on these two aspects, this case study situates the requirement for clear writing within the process of legal translation and illustrates the direction and methods through which the clarity of judicial documents can be improved.
Keywords: plain language, translating judicial documents, indicators of clear writing, text-normative equivalence, fixed expressions
A jogalkotói és a jogalkalmazói szövegek érthetősége a jogbiztonság központi eleme. Az ilyen típusú szövegek esetében a fordítók a jogi nyelv jellemzői folytán számos nehézséggel (pl. terminusok kiválasztása, szaknyelvi frazeológia használata) szembesülnek. A közérthető fogalmazás követelményének érvényre juttatása vajon egyike ezeknek a nehézségeknek?
A válaszhoz jelen tanulmányban a közérthetőség-kutatások releváns eredményeinek összefoglalása és a közérthetőség irányadó fogalmi kereteinek tisztázása után egy pilot kutatást ismertetek, amelynek keretében németről magyarra fordított és eredeti magyar, autentikus ítéleteket hasonlítok össze a közérthetőségi mutatók szempontjából. Az elemzési szempontok a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékén 2014. szeptember 1. és 2018. augusztus 31. között lezajlott, "A tisztességes eljárás nyelvi aspektusai. A jogi nyelv hatása a joghoz való hozzáférés érvényesülésére" című K-112172 számú OTKA kutatás (miskolci közérthetőségi kutatás) eredményein alapulnak.
Az összehasonlító szövegtani elemzést követően magyarázatot keresek a feltárt különbségek okaira. Ehhez egy kísérletet mutatok be, amelynek során megvizsgálom, hogy a közérthetőségi mutatókra milyen hatást gyakorol, ha a szöveg nyelvhasználatát a jogalkotó és a jogalkalmazói hierarchia csúcsszervének (Kúria) nyelvhasználatához igazítjuk.
A közérthetőség-kutatások eddigi legfontosabb eredménye maga az a tény, hogy a közérthetőség mint követelmény normatív jogszabályi előírások formájában jelen van a jogrendszerekben és hivatkozható. A normatív jogszabályi előírásokat ugyancsak e kutatásoknak köszönhetően lehet megtölteni tartalommal, ezért érdemes néhányat áttekinteni.
Az átfogó interdiszciplináris kutatások közül a maga nemében egyedülálló a már említett miskolci közérthetőségi kutatás. A kutatók abból a feltevésből indultak ki, hogy a jogi eljárásban zajló sorozatos intralingvális átfordítások (a laikus és a jogi nyelv kódja között) jelentő-
- 13/14 -
sen rontják a laikusok esélyeit annak megértésében, hogy mi zajlik az eljárás folyamán, így növelik kiszolgáltatottságukat, végső soron pedig csökkentik a joghoz való hozzáférésüket. Ennek igazolásához szükség volt azon előkérdés empirikus megválaszolására, hogy a magyar jogi nyelv milyen specifikus jellemzőkkel bír a hétköznapi nyelvhez képest, és milyen különbségek tárhatók fel a jogi, valamint a hétköznapi kontextusban zajló diskurzusok között. A kutatás során létrehozták a Miskolc Jogi Korpuszt, amely jogász, nyelvész és informatikus szakértők közös erőfeszítései nyomán jött létre és hozzávetőlegesen 2,4 millió szövegszót és 150 ezer mondatot tartalmaz. A korpusz készítésekor arra törekedtek, hogy a magyar jogi nyelv minél nagyobb szegmensét fedjék le a kiválasztott szövegek, így a kódexjog és egyéb jogszabályok mellé beválogattak bírósági ítéleteket, jogszabályok miniszteri indokolásait, illetve jogi egyetemi tankönyveket is. Ezeket kiegészítették jogi témájú internetes fórumokról gyűjtött beszélgetésekkel, ahol a laikusok kérdéseire jogi szakértők adtak válaszokat. Végül bírósági tárgyalásokon és rendőrségi kihallgatásokon készült hangfelvételek átiratait is bevették a korpuszba. A köznyelvvel történő összevetés céljára a Szeged Treebanket választották ki (Vincze 2018: 9). A 2018. május 25-én megtartott kutatási zárókonferencián elhangzott előadások alapján, a Törvény szavai címmel készítettek egy tanulmánykötetet, amely a magyar jogi szaknyelv interdiszciplináris leírását tartalmazza a közérthetőség szempontjain keresztül.
A nyelvi jellemzők érthetőségre gyakorolt hatásával kapcsolatos hipotézisek empirikus vizsgálata ugyanakkor a 2000-es évek elején még nemzetközi viszonylatban is gyermekcipőben járt, ami a normatív (jogalkotói) szövegek esetében különösen meglepő (Schendera 2000: 26). Azóta már számos olyan empirikus kutatás született, amelyek eredményeire érdemes kitérni. Az Egyesült Királyságban Bertlin személyesen, telefonon és az internet segítségével készített interjúkat, amelyekkel azt vizsgálta, hogy a jogszabályok esetében egyes fogalmazásmódok érthetőbbek-e a többi lehetséges változatnál. A felmérés nem szolgáltatott meggyőző bizonyítékot arra, hogy bármelyik fogalmazási stílus általában világosabb vagy jobban érthető lenne, mint a másik (Bertlin 2014). Az elmúlt években német nyelvterületen is számos empirikus kutatás eredményét publikálták. Wolfer az olvasók szemmozgását követve mérte meg a különböző szövegek (a német Szövetségi Alkotmánybíróság ítéletei, sajtóközleményei, az ítéletekkel kapcsolatos újságcikkek, valamint ezen eredeti szövegek átdolgozásai) feldolgozási sebességét és bizonyította be, hogy egyes szövegjellemzők - így különösen a mondatok hossza és a szintaktikai egységesség - meghatározó jelentőséggel bírnak (Wolfer 2017). A Német Szövetségi Kormány 2015-ben indított el egy projektet, amelynek keretében azt vizsgálták, hogy az állampolgárok hogyan vélekednek a jog érthetőségéről. Ennek során összesen négy kérdőíves felmérést végeztek különböző célcsoportok (általában véve a lakosság, laikusok és hivatásos jogászok, bérlők és bérbeadók) körében, különböző tematikus fókuszokkal (általánosságban a jogról és konkrétan a bérleti jogviszonyról). A felmérések legfontosabb eredményeit a szerzők jelentésükben foglalták össze: a megértési nehézségeket különösen a túl hosszú és bonyolult mondatoknak, a jogszabályok absztrakt jellegének, a szakkifejezéseknek és a jogi szövegekben található számos hivatkozásnak tulajdonították (Bundesregierung 2019).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
