https://doi.org/10.59851/jk.80.12.4
A gyermek vágya, a szabad véleménynyilvánításhoz való joga, valamint a véleményének a figyelembevétele korára és érettségi fokára tekintettel komplex feladatot jelent a gyermekkel érintkező szakemberek számára, nem egyszerűen a meghallgatását, hanem a szakmák közötti együttműködést, a gyermek őt érintő eljárásokban való részvétele minden mozzanatának megtervezését és biztosítását tekintve is. Tanulmányomban áttekintem az Európai Alapjogi Ügynökség szakmai protokollját és a hazai tapasztalatokat a gyermek részvételének biztosításáról az őt érintő családjogi eljárásokban. Megállapításom, hogy Magyarországon nincs egységes részvételi protokoll, ezért írásom célja, hogy kísérletet tegyek egy egységes részvételi sztenderd körvonalazására a jogalkotás és a jogalkalmazás számára.
Tárgyszavak: gyermekjogok, gyermekvédelem, gyermekbarát igazságszolgáltatás, gyermek meghallgatása, protokoll
Children's desire to freely express their opinions and have those opinions taken into account, while considering their age and maturity, presents a complex challenge for professionals working with children. This challenge involves not only listening to children but also ensuring cooperation between different professions and navigating the complexities of the planning process. Furthermore, every other aspect of children's participation in these procedures affects them on multiple levels. The study examines the professional protocol of the European Agency for Fundamental Rights and domestic experiences regarding the participation of children in family law procedures that affect them. It can be concluded that there is no uniform participation protocol in Hungary; therefore, the aim of the paper is to outline a standard for participation that can be applied to legislation and law enforcement.
Keywords: children's rights, children's hearing, participation in procedures, professional protocol
Az Európai Unió Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) 2024. április 23-án fogadott el egy ajánlást,[1] amely az integrált gyermekvédelmi rendszerek fejlesztéséről és megerősítéséről szól. Az ajánlás közvetlen előzménye az Európai Unió átfogó gyermekjogi stratégiája, melyben a Bizottság arra vállalt kötelezettséget, "hogy belső és külső fellépései révén és a szubszidiaritás elvével összhangban az uniós politikák középpontjába helyezi a gyermekeket és azok mindenek felett álló érdekeit. E stratégia célja, hogy egyetlen átfogó keretben egyesítse az összes új és meglévő uniós jogalkotási, szakpolitikai és finanszírozási eszközt."[2] A dokumentum idézi a 2020. szeptember 29-e és október 1-je között a Bizottság által megrendezett 13. Európai Gyermekjogi Fórumon a gyermekek szájából elhangzott következtetést, mely szerint olyan stratégiára van szükség, amely előmozdítja és támogatja az őket érintő döntésekben való részvételhez való jogukat. "Nem szabadna a gyermekek nélkül őket érintő döntéseket hozni. Itt az ideje, hogy rendezzük a gyermekek részvételének kérdését."[3] Az ajánlás egyik központi eleme a tagállamok gyermekvédelmi rendszereinek a megerősítése, melynek zálogát a Bizottság abban látja, hogy a "hatóságoknak a kormányzás minden szintjén és a civil társadalomnak valamennyi szektorban együtt kell működniük annak érdekében, hogy koherens és rendszerszintű módon védjék meg a gyerekeket az erőszak minden formájától."[4] Az integrált gyermekvédelmi rendszer tehát azt a keretet jelenti, amelyben a jogalkotási, szakpolitikai és finanszírozási eszközök felhasználását a gyermekek szükségleteihez igazítják, e rendszerek középpontjában a gyermek áll, és ennek koherens eleme, hogy a gyermekeket bevonják az őket érintő döntések meghozatalába. Az integráció megvalósításához a Bizottság külön figyelmet szentel a szakmák, ágazatok és az illetékes hatóságok közötti koordináció és együttműködés javításának a szakemberek képzése révén, a legalsóbb, helyi szintektől a központi szintekig bezárólag. Az ajánlásban megfogalmazottak arra engednek következtetni, hogy az Európa Tanács "Gyermekbarát igazságszolgáltatás" koncepciójában[5] megfogalmazott törekvések megvalósulása és a gyermekeknek a polgári és büntető ügyekben való részvételének gyakorlata tíz európai uniós tagállam - köztük Magyarország - gyakorlatának az Európai Alapjogi Ügynökség által végzett vizsgálata[6] alapján számos ponton, így például az ágazatok, a szakmák közötti együttműködés terén megerősítésre szorul. Hangsúlyozottan a szakmák közötti együttműködés lehetőségeit vizsgálom,
- 539/540 -
egyéb gyermekjogi módszertani modelleket nem. Felvázolom a hazai jogi környezetet a gyermekeknek az őket érintő bírósági eljárásba való bevonása és különösen családjogi ügyekben az érintett szakmák (gyámügyi hatóság, gyermekvédelmi szakember, pszichológus, ügyvéd, bíró) együttműködésének lehetősége szempontjából. Összevetem ezt a Európai Alapjogi Ügynökség vonatkozó megállapításaival, majd levonom a következtetést, hogy nincs egységes protokoll a gyermek meghallgatására, ami számos vonatkozásban sérti a gyermek alapvető jogait (méltóság, szabad véleménynyilvánítás, bírói úthoz való hozzájutás, tisztességes tárgyaláshoz való jog, diszkrimináció tilalma), és nem felel meg a legfőbb érdekek, a családjogi ügyekben hangsúlyos gyengébb fél védelme követelményének. Az írás kitér több szakirodalmi forrásra és egy 2024-ben publikált összehasonlító elemzés megállapításaira. A levont következtetések alapján a jogalkotás számára de lege ferenda ajánlásokat, a jogalkalmazás számára a gyermek meghallgatása egységes sztenderdjének kialakításához szükséges intézkedéseket fogalmaz meg. Tanulmányom nem érinti az integrált gyermekvédelmi rendszer szakpolitikai és finanszírozási kereteit, a gyermek egyéb eljárásokban (büntető, közigazgatási, menekültügyi), valamint a mediációs eljárásban történő meghallgatásának a jogszabályi és gyakorlati feltételeit. Ezek - terjedelmüknél fogva - egy másik tanulmány témáját képezhetik.
Az Európai Alapjogi Ügynökség 2015-ben[7] az igazságszolgáltatási rendszerek gyermekbarát átalakítása jegyében olyan kritériumokat fogalmazott meg, amelyek szerint e rendszereknek garantálniuk kell, hogy a gyermekeket megfelelő információkkal látják el az őket megillető jogaikról és az eljárásokban való részvételükről, amelyeket a gyermek fizikai és pszichés fejlettségéhez, képességeihez, életkorához és érettségi szintjéhez kell igazítani. Az egységes szakmai protokoll megteremtése mellett az Európai Alapjogi Ügynökség további érveket sorakoztatott fel 2017-ben. Az egyik az volt, hogy a nem megfelelően tájékoztatott, nem körültekintően meghallgatott gyermekek által átélt negatív élmény nem biztos, hogy elősegíti más gyermekek részvételi hajlandóságát az őket érintő eljárásokban. A másik fontos érve az volt, hogy a képzett szakemberek részéről érkező közvetlen és rövid bátorítás olyan pozitív gyakorlatnak tekinthető, amely segít a gyermekeknek abban, hogy kényelmesebben érezzék magukat a részvételben és a véleménynyilvánításban. A gyermekek értékelik a barátságos, tisztelettudó és őket meghallgató szakembereket, és ez gyakrabban fordul elő olyan szakembereknél, akik speciális képzettséggel rendelkeznek, mert ők a gyermekekkel való pozitív, közvetlen és rövid interakciók révén kevésbé stresszessé és kényelmesebbé tehetik a gyermekek részvételét.[8] Az Alapjogi Ügynökség a megállapítások nyomán a szakemberek számára ellenőrzőlistát is készített,[9] amely különös figyelmet szentel a gyermekkel való kommunikációnak, a gyermek megfelelő támogatásának és a számára történő tanácsadásnak. Ez utóbbi máris feltételezi a szakmák és a támogató személyek közötti rugalmas együttműködést. Ebből a protokollból jól látható, hogy a gyermek őt érintő döntésekbe való bevonásának a kulcsa a gyermek érdekképviseletének biztosítása és a szakemberek körültekintő kiválasztása, felkészítése a gyermekkel való megfelelő viselkedésre és kommunikációra. Ezeket az intézkedéseket az igazságszolgáltatási szerveknek már a meghallgatás előtt meg kell tenniük. Ugyanígy kell eljárniuk a meghallgatás helyszínének, idejének, a támogató személyeknek, a családi bizalmi személyeknek, szociális munkásnak, pszichológusnak a kiválasztásában és a gyermek felkészítése során. A gyermekkel való előzetes találkozás alkalmas arra, hogy a szakemberek felmérjék a gyermek speciális szükségleteit, a támogató személyek körét, kiválasszák a gyermek meghallgatására legalkalmasabb, erre képzett szakembert. A protokoll szerint a meghallgatás során ügyelni kell arra, hogy egy szakember a gyermek életkorának, érettségének megfelelő időtartamban, megfelelő nyelven, megfelelő kérdezési technikával hallgassa meg a gyermeket, elkerülendő a többszöri meghallgatás veszélyét. (Ha mégis szükséges a további meghallgatás, fontos, hogy ugyanazon személy hallgassa meg a gyermeket, ne legyenek ismétlődő kérdések, a szakemberek osszák meg egymással a visszatérő információkat.) Komoly feladatok hárulnak a szakemberekre a meghallgatást követően, ugyanis visszajelzést kell adni a gyermeknek a történtekről, az eljárás soron következő lépéseiről. A meghallgatást követően hamarosan meg kell születnie a döntésnek, amelyről tájékoztatni kell a gyermeket, és el is kell magyarázni a számára.[10] Minden eljárásba bevont szakemberrel meg kell állapodni az utánkövetésről, annak módjáról, feltételeiről, dokumentálásáról, a támogatók (szak-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
