Kínában1 a bírósági végrehajtás hatékonyságának javítása évek óta komoly nyugtalanságra ad okot széles körben a jogtudósok, a bírósági személyzet és az állampolgárok között, noha a jogász társadalom és a kormányok hatalmas erőfeszítéseket tettek a végrehajtás problémájának megoldásáért. E tanulmány először a jelenlegi bírósági végrehajtási rendszert vizsgálja a szervezetrendszer, a bankszámlák zárolásának, az adós vagyona átláthatóságának, az adósvédelem, az adatvédelem, valamint a nemzetközi együttműködés kulcskérdéseinek tárgyalása által. Aztán a végrehajtási rendszer kerül értékelésre a végrehajtási szervezetrendszer, a végrehajtás hatékonyságának általában, az adósvédelem és a nemzeti jog határokon átnyúló végrehajtást akadályozó hiányosságai nyomán felmerülő problémák elemzése révén.
A kínai jogrendszer általános bemutatása szükségesnek mutatkozik a végrehajtás rendszerének megértéséhez. A Kínai Népköztársaság jogrendszere a kontinentális jogcsaládhoz tartozik és a francia, illetve a német jogrendszerrel mutat hasonló vonásokat, főként kodifikált jog. Kínában tehát a precedensek nem alkotnak formális rendszert, jóllehet éppen a Legfelsőbb Népi Bíróság és a Legfelsőbb Népi Ügyészség jogosult a jogszabályok kötelező erejű értelmezésére. Az Alkotmány a legfőbb jogforrás, a legfelsőbb szintű jogalkotó szerv az Országos Népi Gyűlés, Kína nemzeti törvényhozója, mely szintén jogosult a jogszabályok ér-telmezésére.2 Az Államtanács, Kína kormánya és alárendelt minisztériumai, illetve az államigazgatási szervek államigazgatási rendeleteket és intézkedéseket, valamint az Országos Népi Gyűlés által kibocsátott törvények végrehajtásához szükséges rendeleteket bocsáthatnak ki.3 A Népi Gyűlés és helyi szinten a Népi Önkormányzat szintén bír jogalkotási hatáskörrel, azonban a helyi rendeletek nem lehetnek ellentétesek a nemzeti szintű jogszabályokkal.4 Az Országos Népi Gyűlés és az Államtanács fontos szerepet töltenek be a jogforrások különböző szintjei közötti konfliktusok feloldásában.5
Kínában a bíróság az egyetlen szerv, mely hatáskörrel rendelkezik a polgári határozatok végrehajtására. Ezért szükségesnek mutatkozik bemutatni a kínai bírósági szervezetrendszert. Az Alkotmány alapján a bíróságok az állam törvénykező szervei és független bírói hatalommal bírnak.6 Az állami bírósági szervezetet az Országos Népi Gyűlés hozta létre, amely irányába felelősséggel tartozik és amely felügyeletet is gyakorol felette. A bíróságok általánosságban általános hatáskörű és speciális hatáskörű bíróságokra oszthatók. A törvénykezési hatalmat a bíróságok négy szinten gyakorolják, amelyek különösen alsó fokú, középfokú, felsőfokú bíróságokra és a Legfelsőbb Népi Bíróságra oszthatók.7 Az első három szinten a bíróságok helyi és tartományi szinten működnek, míg a Legfelsőbb Népi Bíróság nemzeti szintű.
Az alsó fokú bíróságok települési és kerületi szinten működnek.8 Minden alsó fokú bíróság főként három elsőfokú eljárás lefolytatására jogosult: büntető, polgári és gazdasági eljárásra.9 A középfokú és a felsőfokú bíróságokat a tartományi vagy az autonóm területek, illetőleg közvetlenül a központi kormány irányítása alá tartozó nagyvárosok szintjén, valamint a tartományok és autonóm területek igazságszolgáltatása alatt hozták létre.10 Belső tagozódásuk megegyezik az alsó szintű bíróságokéval. A Legfelsőbb Népi Bíróság a legfőbb igazságszolgáltatási szerv és a kínai bírósági szervezetrendszer csúcsán áll. Minden szintű bíróság - beleértve a Legfelsőbb Népi Bíróságot is - a Népi Gyűlésnek és annak Állandó Bizottságának tartozik felelősséggel. Különbíróságok a katonai bíróságok, a hajózási bíróságok, a vasúti közlekedési bíróságok és az erdészeti viták bíróságai.
A Legfelsőbb Népi Bíróság jogosult az alacsonyabb szintű bíróságok által folytatott igazságszolgáltatási tevékenység felügyeletére.11 Szintén a Legfelsőbb Népi Bíróság bír jogértelmezési hatáskörrel a bírósági eljárások során a törvények és rendeletek egyedi alkalmazása kapcsán felmerülő kérdésekben.12 Ez a jogértelmezés általánosan kötelező erejű az alacsonyabb szintű bíróságok számára a joggyakorlatban.
A bíróságok saját igényeiknek megfelelően alakíthatják ki a végrehajtási részlegeiket. A bíróságok végrehajtási részlegein dolgozó végrehajtók végzik a polgári ügyekben született határozatok végrehajtását. Kína a kétfokú bíráskodás elvét követi, mely az első fok és a fellebbvitel.13 Azonban a polgári határozatok végrehajtásáért az elsőfokú perbíróság felelős.
Általánosságban el lehet mondani, hogy jelenleg nem létezik egy általános adatbázis a kínai bíróságokon. A polgári határozatok általános végrehajtási eljárásának első lépéseként a határozat alapján a jogosult kérelmezi a bíróságon a végrehajtást. Ezután a bíróság végrehajtási részlege elfogadja a határozati hitelező kérelmét, majd iktatja a végrehajtási ügyet a saját iktatórendszerében, aztán külön végrehajtókat jelölnek ki az elfogadott végrehajtási ügy elintézésére.
A Legfelsőbb Népi Bíróság által létrehozott végrehajtás alatt álló személyekre vonatkozó Információs Tájékoztató Rendszer14 2009. március 30. óta áll nyitva mindenki számára, azaz a rendszer mindazok számára hozzáférhető, akik Kínában információt kívánnak szerezni a bírósági végrehajtás alatt álló személyekről 2007-től napjainkig. A helyi bíróságok szolgáltatják ezeket az információkat és ők is felelősek az adatok hitelességéért. Valamely személy vagy szervezet nevének vagy személyi azonosító számának megadásával a végrehajtási ügy következő információihoz juthatunk: a személy vagy a szervezet neve és személyi azonosító száma, a végrehajtási bíróság megjelölése, az ügy iktatásának dátuma, az ügy iktatószáma, a végrehajtani kívánt összeg és a végrehajtási eljárás állása.
Ez a nemzeti bírósági ügyek információs tájékoztató és menedzsment rendszere a nemzeti elrettentő végrehajtási gépezet része. A nemzeti elrettentő végrehajtási gépezet fokozatosan korlátozni fogja az adós jogi, gazdasági és mindennapi életének tevékenységeit maga a rendszer működtetése által és a rendszernek a pénzügyi, ipari és kereskedelmi nyilvántartásokkal, a tényleges vagyonnal, az utazási, bevándorlási és egyéb ügyosztályokkal, csakúgy mint a szociális hálózatokban működő egyéb szociális hitelrendszerekkel való összekapcsolása által. A jogszabályok ezen felül mostanság már lehetővé teszik, hogy a bíróságok hivatalból vagy a hitelezők kérelmére információt szolgáltassanak a média által újságokban, rádióban, televízióban, interneten stb. arról, hogy az adós nem teljesíti a bírósági határozatokból származó kötelezettségeit.15 Az életükben megjelenő ilyetén kényszer veszélye remélhetőleg ösztönözni fogja az adósokat a kötelezettségeik önkéntes teljesítésére. Jelenleg nemzeti oldalról ez az elrettentő végrehajtási gépezet még a kialakítás fázisában áll.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
