Németországban a 2017. év folyamán továbbra is kedvezően hat a növekedés hatása, ez kellően kifejezően megmutatkozik a cégek csődjeinek csökkenésében. A tendencia 2013-tól évről évre kedvezően ismétlődő. Az akkori 26 120 csődeset ez évre 20 140-re csökkent, mely érték a legkisebb az 1999. évhez képest. Mindezek egyértelműen kifejezik, érzékeltetik a fejlődés erőteljes tendenciáját. A kiváltó ok természetesen a jó gazdasági helyzet, növekvő privát fogyasztás és a vállalkozói és állami beruházások, mely utóbbiak évről évre erőteljesen növekednek. A viszonylagos kontrasztja ennek, hogy a növekedés kiváltó oka döntően nem a külkereskedelemből jött, mert az import gyorsabban növekedett mint az export összvolumene.
A Benelux országokban a fizetésképtelenségi helyzet különbözőképpen alakult. Míg Hollandiában erőteljesen csökkent a csődesetek száma (4399-ről 3290-re, mínusz 25,2%-kal), Belgiumban (+8,7%-os) mértékben nőttek a regisztrált fizetésképtelenségi eljárások 9968-ra. Luxemburgban az évek során standard fizetésképtelenségi adatok észlelhetők, 2017-ben (4,9%-kal) 935-re csökkentek a csődök száma az előző évhez képest.
Az elmúlt évi fizetésképtelenségi adatok Svájcban (+2,8%-os) növekedést mutatnak, ami 6684 csőd bekövetkeztét jelenti a 2016. évi 6504-el szemben. Ez a legnagyobb csődszám 2012-höz képest. Az ország esetében, a tárgyév összességében viszonylag gyenge esztendőnek bizonyult, a gazdaság növekedése mindösszesen (+1%-os) volt, mely alatta maradt az előző évinek. A meghatározó erejű szolgáltatások nem bizonyultak képesnek a növekedésre. Az ipari termelés az export adatok valamelyest jobban alakultak, eredményeképpen a svájci frank leértékelésének.
Ausztria a 2017. év folyamán összességében (mínusz 3,9%-os) csődszám csökkenést tud kimutatni, 5318 eljárással, a 2016. évi 5534-hez képest. Ezek az elmúlt 15 éven belül a legalacsonyabb értékek. A nemzetgazdaság egészében mintegy 16 000 alkalmazottat érintettek a csődök. Az ország gazdasága kivételesen jól erősödött, a GDP (+3%-kal) nőtt. A magas export orientációnak pozitív a hatása, a termelő kapacitások fejlesztésével a vállalati beruházások megnövekedtek, mindemellett a privát fogyasztások bővülése is kedvezően hatott a gazdaság egészének fejlődésére.
A Skandináv országokban, amelyeknél az elemzésben megvizsgáljuk Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország nemzetgazdaságainak csőd-helyzetképét, váltakozó tendenciák érzékelhetők. A régióban a legnagyobb mértékű csődszámbeli csökkenés Finnországban történt 2017 folyamán (-10,3%-kal) és Dániában (-4,4%-kal) volt kevesebb csőd. Ezekkel ellentétben Svédországban (+6,2%-kal) nőttek a csődeljárások számai (6394-re). Mindezek ellenére az országbani összkép a 2009. évi 7892 eljáráshoz képest viszonylag kiegyenlítően, kedvezőnek mondható. Finnország esetében a legutóbbi csőd számbeli adatok az elmúlt 10 év tekintetében a legalacsonyabbak.
Norvégia belső ellentmondásokat rejtő adatokat produkált a gazdasági növekedés terén 2017-ben. Erre adhat egyértelmű magyarázatot, hogy az ország gazdasága erősen függ a nyersanyag exporttól, folytatódik a küzdelem az olajár erős ingadozásával. Ez jelentősen hozzájárult az ipari befektetések, beruházások csökkenéséhez is. Ilyen háttér mellett pozitívan megállapítható, hogy a fizetésképtelenségi jelenségek viszonylag változatlanul alakultak. A 2016. évi 4544 eset minimálisan (+0,3%-kal) 4557-re emelkedett a 2017. tárgyév során.
Franciaországban a fizetésképtelenségi eljárások száma 2017-ban (-6%-kal) csökkent. Az előző évi 57 953-ról a tárgyévben 54 470-re. A csőd-helyzetkép tovább javult az előző évek tendenciáit követve. A folytatódó javulás oka a stabilizálódó gazdasági növekedésből származik, mely 2017-ben plusz 2%-ot tett ki. Úgy tűnik, hogy a recesszió és a stagnálás időszakát sikerült az országnak maga mögött hagyni. A növekedés motorjai: a privát fogyasztások bővülése, és a
- 12/13 -
megnövekedett beruházások voltak. Az új kormányzat a strukturális problémákat reformok útján próbálja kezelni: történetesen a racionálisabb munkaerő gazdálkodás és az adózás területén elhatározott reformok útján.
Az üzleti, vállalkozási kudarcok száma és volumene az európai átlaghoz képest Olaszországban viszonylag továbbra is magasabbak. A 2009 előtt 5000-8000 csődesetekhez képest (2013-2017) között (14 000-16 000) közötti fizetésképtelenségi eljárást regisztráltak. Bár az utolsó évben (-6,3%-os) csökkenéssel a csődök összes száma 14 108 volt.
Mindezek nyomán az olasz nemzetgazdaság továbbra is az európai válságövezet jelöltjei közé tartozik. Hátrányos helyzete következik az ország igen magas eladósodásából és a rosszul teljesítő felvett hitelek következtéből egyaránt. Az egykor erősebb gazdasági ország közel egy évtizede nem tud kikeveredni a krízishelyzetéből. A gazdasági növekedés és a termelékenység egyaránt stagnál, továbbá a banki szféra tartós válsága is veszélyezteti a mielőbbi kilábalást.
2017. évben folytatódott Portugáliában a fizetésképtelenségi csődszámok csökkenése. A cégek csődjei (-12,7%-kal) csökkentek, mely összesen 6284 esetet jelentettek, az előző évi 7195 eljárással szemben. Az üzleti környezet tovább javult, a gazdaság fellendülése stabilizálódott. Az adott évben a gazdasági fejlődés (+2,6%-os) GDP növekedést tett ki, dinamikus jelleggel. A költségvetési konszolidáció terén is fejlődés következett be, a kormányzati kötvények is jelentősen gyarapodtak, mindazonáltal a közszféra tartós deficitje továbbra is problémát okoz.
A gazdasági társaságok fizetésképtelenségi helyzetképe Spanyolországban 2017 során tovább javult, (-4,7%-kal) csökkentek a csődök számai, 4095-re. Az előző évben a csökkenés még jelentősebb mértékű (-15,7%-os) volt. Ezen értékek lényegesen alatta vannak a 2012-as 7799 valamint a 2013-as 8934 csődszámoknak. Németországhoz hasonlóan 2017-ben Spanyolország is az egyik jelentős oszlopának bizonyult az európai gazdaságnak. A magas növekedési számok 2016 és 2017 folyamán a GDP (plusz 3%-os) emelkedését mutatják. Spanyolország gazdasági teljesítménye ezen időszak folyamán először haladta meg a 2008. évi válság előtti gazdasági időszak szintjét.
Írországban 2017-ben kevesebb vállalati fizetésképtelenség volt, mint bármikor azt előzőleg, a 2008-as válságot követően. A tárgyévi 874 csődeset (-25,2%-os) csökkenést jelentett az előző évi 1032 esethez képest. Az ország Európa legdinamikusabban fejlődő nemzetgazdaságai közé emelkedett, 2017-ben a GDP (+5%-kal növekedett). Az ír gazdaság, mely kimondottan külkereskedelmi irányultságú, igencsak versenyképesnek bizonyult mind az európai belső piacon mind az angol piacon egyaránt. Ehhez hozzáadható még Írország erősen vonzza a külföldi közvetlen tőke befektetéseket, amelyek az elmúlt évek javuló tendenciáit folyamatosan továbbra is fenntartják. Mindezek mellett a Brexit végső kimenetele azonban potenciális veszélyt jelenthet az ír nemzetgazdaság egészének.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
