A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel a Kormány 2020 áprilisában sajátos szabályokat állapított meg a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működése vonatkozásában. A rendelet a közgyűlések, taggyűlések, testületi szervek távolléti, nem személyes részvételen alapuló ülésezésére vonatkozóan határozott meg különleges szabályokat, eltérést engedve a Polgári Törvénykönyvben foglaltak mellett a jogi személyekre vonatkozó más jogszabályi rendelkezésektől is, tekintettel arra, hogy nemcsak a gazdasági társaságok, hanem a szövetkezetek, köztestületek, társasházak és a polgárjogi társaságok működését is érintik.
The Governement decree No. 40/2020. (III. 11.), in April 2020 established special rules regarding the operation of organisations amalgamating persons and wealths. The decree laid down special rules for absentee - non-personal - general meetings and board meetings of the companies, cooperatives, non-governmental organizations, public bodies, condominiums and partnerships. These regulations allowed derogations not only from the Civil Code (hereinafter the Civil Code) but also from other legal provisions applicable to legal persons.
A rendelet főszabályként elvi szinten rögzítette a taggyűlések, közgyűlések személyes részvétellel való megtartásának tilalmát, meghatározta a vészhelyzet idején alkalmazható döntéshozatali módokat - az elektronikus, hírközlő eszköz igénybevételével tartott ülést, ülés tartása nélküli határozathozatalt, a közgyűlés hatáskörében meghozott ügyvezetési döntést -, a távolléti döntéshozatal kezdeményezésével kapcsolatos ügyvezetői jogosultságokat és kötelezettségeket, az elektronikus hírközlő eszköz útján való üléstartás szabályait, az igénybe vehető, lehetséges elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, az ülésen részt vevők személyazonossága igazolásának szabályait és az elektronikus ülés jegyzőkönyvi követelményeit. A távolléti ülések megtartására a rendeletben szabályozott módon akkor is sor kerülhetett, ha arról a jogi személy alapító okirata nem rendelkezett: a szabályok megalkotása és a tagokkal való közlése az ügyvezető feladatkörébe került.[1] A rendelet szerinti szabályozás a veszélyhelyzeti időszakban pótolta az alapító okirat hiányzó rendelkezéseit, ha pedig az alapító okirat e kérdéseket másként szabályozta, akkor e rendelkezések helyébe lépett.
A veszélyhelyzet a 2020. évi LVII. törvény szerinti, 2020. június 18-cal történő megszüntetése és a járványügyi készültség elrendelése után a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 51. alcíme[2] átmeneti jelleggel szabályozta újra a jogi személyekre vonatkozó speciális kérdéseket. A tagok személyes részvételével kapcsolatos ülésezés tilalma megszűnt, ugyanakkor az átmeneti törvény fenntartotta a távolléti határozathozatal és elektronikus kapcsolattartás könnyített szabályait. A Vmtv. 2020. december 31. napjáig alkalmazható 51. alcímének szabályai részben fenntartották a korábbi kormányrendelet rendelkezéseit, de új kötelezettségeket is előírtak, így például meghatározott esetekben kötelezővé tette a taggyűlés, illetve a közgyűlés megtartását legkésőbb 2020. szeptember 18-ig. Ugyancsak lényeges követelmény volt, hogy ha a távolléti határozathozatalnak és az elektronikus kapcsolattartásnak a veszélyhelyzet alatt megállapított szabályaival a jogi személy 2020. december 31. után is élni kívánt, úgy e szabályokat - annak módosításával - a létesítő okiratba is be kellett emelnie.
A helyzet ismét megváltozott, amikor 2020. november 4. napjától a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett. A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek születtek: ezek közé tartozott a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet is (a továbbiakban: Vszmr.), mely külön szabályozta a polgári jog szabályai szerint alapított jogi személyekre és nem jogi személy szervezetekre,[3] a társasházakra,[4] a köztestületekre[5] vonatkozó kérdéseket, és eltérő alkalmazási követelményeket állapított meg a közjegyzőkre vonatkozó 1991. évi XLI. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXXIX. törvény és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény egyes vonatkozásaira nézve
- 33/34 -
is. Hatályát a 80/2021. (II. 22.) Korm. rendelet 1. § 12. pontja 2021. május 23-ig meghosszabbította. A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 289/2021. (V. 31.) Korm. rendelet a Vszmr. több szakaszát hatályon kívül helyezte, más kérdéseket pedig újraszabályozott - a változások 2021. június 1-jétől léptek hatályba. A Vszmr. hatályát a 271/2021. (V. 21.) Korm. rendelet 1. § 12. pontja a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbította.
A Vszmr. és a korábbi szabályozások célja az volt, hogy a jogi személyek döntéshozatali tevékenységét, a tagok és a jogi személy kapcsolattartását, a jogi személy szerveinek működését a veszélyhelyzetben a felek személyes megjelenése nélkül, a távolléti döntéshozatal lehetőségével és az elektronikus távközlő eszközök igénybevételével biztosítsák: ennek megfelelően elsősorban a jogi személy tagi vagy alapítói döntéshozatala,[6] ügyvezetése,[7] tulajdonosi ellenőrzése,[8] a jogi személy képviseleti jogának gyakorlása[9] és a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata kezdeményezése[10] körében állapított meg az elektronikus okiratiságra és ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel összhangban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdése, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet állapított meg külön rendelkezéseket, melyek a veszélyhelyzet enyhülésével már módosításra vagy hatályon kívül helyezésre kerültek, illeve - mint például a jogi személy döntéshozó szervének (ideértve a küldöttgyűlést és részközgyűlést is) elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével való megtartása vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatal, akkor is, ha erről a jogi személy alapító okirata nem rendelkezik[11] - lehetőségként élnek tovább.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
