Magyarországon a 90-es években a társadalmi-gazdasági viszonyok gyökeres megváltozása, a külgazdasági és külpolitikai irányváltás, a piacgazdálkodásra való áttérés a jogrendszer, ezen belül a szellemi alkotások jogának gyökeres átalakulását eredményezte.
A bekövetkezett változások okait az alábbiakban kereshetjük:
A) A gazdasági-társadalmi rendszerváltás azzal járt, hogy megszűnt az állami tulajdon dominanciája és hogy ma már nem néhány ezer állami vállalat gazdálkodik, hanem a nemzeti jövedelem túlnyomó része a magánszférában realizálódik és a gazdálkodó szervezetek száma meghaladja az egymilliót.
A gazdálkodó szervezetek szellemi alkotások feletti rendelkezési joga a korábbihoz képest más szabályozást követel meg.
B) Lényegében megszűnt a szellemi alkotó tevékenység központi irányítása és támogatása. A szerzői jogban a filmgyártás, könyvkiadás állami finanszírozása és más területek állami támogatása megszűnt vagy jelentősen csökkent. Az állami támogatások helyébe a magán- és közalapítványi mecenatúra lépett. Az iparjogvédelem vonatkozásában számukat tekintve jelentősen csökkentek a privatizációval a központi finanszírozású K+F programok, amelyek mind ez ideig igen fontos szerepet játszottak a műszaki-tudományos vívmányok kifejlesztésében, valamint megszűnt az újítások társadalmi mozgalmi jellege is.
C) A rohamos műszaki-tudományos fejlődés új válaszok adását követelte meg mind a szerzői jog, mind az iparjogvédelem nyitott kérdéseire. Mindkét területen a korábban nem ismert új alkotások és felhasználások védelme különös figyelmet igényelt. Elég a szerzői jog területén a szoftverekre,1 az adatbázisokra, a szerzői alkotások internetes felhasználására, az iparjogvédelem területén pedig az integrált áramkörökre, biotechnológiai és géntechnológiai szabadalmakra gondolni.
D) A nemzetközi jogfejlődés erőteljesen kihatott a szellemi alkotások újraszabályozására. Különösen fontos volt e téren a TRIPS-Egyezmény, amely a szellemi alkotások valamennyi gazdasági vonatkozása területén minimumkövetelményeket állított fel; továbbá fontos szabályokat hozott a bitorlások visszaszorítása, a viták rendezése, a szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárások és a határozatok végrehajtása terén. Fontosnak bizonyult a WIPO keretében folyó kodifikációs tevékenység, amely már a harmadik évezred műszaki-tudományos fejlődésének a problémáira kereste a válaszokat.
E) A szellemi alkotások hazai újraszabályozásában a közvetlen kiváltó hatást az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményrendszere gyakorolta. Mint ahogy az ismert, hazánk 1991-ben társulási megállapodást kötött az Európai Közösséggel. A Társulási Szerződést az 1994. évi I. törvény hagyta jóvá és hirdette ki. A Társulási Szerződés, amelyet Európai Egyezménynek neveznek, közvetlenül kötelezte a Magyar Köztársaságot arra, hogy a szellemi alkotások szabályozását az Európai Uniós szintre fejlessze fel. Ennek a jegyében már 1993-ban elkezdődött a szellemi alkotások jogi szabályozásának felülvizsgálata, és az ezzel kapcsolatos jogalkotási programok kidolgozása és végrehajtása, amely több jelentős törvény meghozatalát eredményezte.
Magyarország gazdasági, politikai, külgazdasági, külpolitikai tevékenységének minden vonatkozásban meghatározó törekvése az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ebben a vonatkozásban az alábbi lényeges momentumokat célszerű kiemelni:
Az Európai Közösség 1991. december 16-án Társulási Megállapodást kötött Magyarországgal. A Társulási Megállapodást a szakirodalom és a jogi szabályozás Európai Megállapodásnak nevezi.2
Az Európai Megállapodás, amely 2004-ben lehetővé tette hazánk csatlakozását az EU-hoz történelmi jelentőségű egyezmény volt, amely kardinális változásokat hozott
- a piacgazdaság kialakítása,3
- demokratikus jogállam kialakítása,4
- teljes külpolitikai irányváltás: KGST és Varsói Szerződés helyett részvétel az Euroatlanti Integrációban,5
- teljes külpolitikai, külgazdasági irányváltás,
- csatlakozás nemzetközi megállapodásokhoz,6
- az EU jogrendszeréhez való közelítés vonatkozásában.7
Az Európai Megállapodásnak a jogharmonizációra, ezen belül a szellemi alkotások jogközelítési kötelezettségére vonatkozó szabályozásai 1994. február 1-jén léptek hatályba, az abban foglaltak ettől az időponttól érvényesek.8
Az Európai Közösség külpolitikájában a közép- és kelet-európai térség jelentősen felértékelődött. Az Európai Közösség egyidőben kötötte meg a társulási szerződéseket a térség országaival és a térséget egy és ugyanazon régióként veszik figyelembe.
A fejlett ipari országok és az Európai Közösség ettől kezdve fokozott figyelmet fordít a térség iparjogvédelmére és szerzői jogvédelemre is. Számos konferenciát rendeztek és számos tanulmány született ebben a vonatkozásban.
Az Európai Megállapodás a gazdaság kiemelt területein fontos feladatként tűzi ki, hogy hazánk jelenlegi és jövőbeni jogi szabályozását közelítse az Európai Közösség normarendszeréhez (l. 65-68 cikkek). A Szerződés más, gazdaságilag jelentős területekkel együtt e jogközelítés fontos területeként jelöli ki a szellemi tulajdonjog területén azt az elvárást, hogy Magyarország tovább javítja a szellemi ipart és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét. Az Európai Megállapodás ipari és kereskedelmi tulajdon terminológiával jelöli a szellemi alkotásokat. Az ipari és kereskedelmi tulajdon az iparjogvédelem valamennyi területét, továbbá a szerzői jogot, valamint a szerzői jogokkal szomszédos jogokat is felöleli.
A Megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik év végére Magyarországnak a Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű oltalmat kell biztosítania a szellemi alkotások számára, ideértve az ilyen jogok érvényesítéséhez szükséges eszközöket is.9
Az Európai Megállapodás kiemelt kötelezettségként előírja a csatlakozást - a hatálybalépéstől számítva 5 éven belül - az 1973. évi október 5-én kötött, az Európai Szabadalmak Engedélyezéséről szóló Müncheni Egyezményhez,10 11 valamint további nemzetközi egyezményekhez.12 Erre a tervezettnél később kerül sor.13
Az Európai Megállapodás lényegében egyoldalú kötelezettséget ír elő Magyarország számára. Nem arról van szó, hogy a két jogrendszer előírásai fokozatosan és kölcsönösen közelednének egymáshoz, hanem arról, hogy a magyar jogrendszer erőltetett menetben egyoldalú változásokkal, a gazdasági integráció szempontjából legfontosabb területein közeledik a Közösség fejlődő és egyre inkább egységessé váló jogrendszeréhez.
A Kormány már 1993-ban a 3433/1993. sz. határozatával a szellemi tulajdon védelmére irányuló szabályozás átfogó felülvizsgálatát rendelte el.
A szellemi alkotások újraszabályozását kormányprogram14 írta elő és e téren kiemelt jelentősége volt az Európai Bizottság Fehér Könyvének,15 amely formálisan ugyan nem kötelező, de az Európai Közösség jogharmonizációs szempontjait, igényeit és módját közvetíti a közép-európai országok felé.
Ezt követően a Kormány több éves részletes, évekre lebontott jogharmonizációs programokat dolgozott ki, amely tartalmazta elsőként a szabadalmak, majd a védjegyek, földrajzi árujelzők, a szerzői jog, valamint a formatervezési minták újraszabályozásának és a nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás ütemezését. A részletes tervek alapján került sor az egyes törvényjavaslatok benyújtására.
Tényként kell elkönyvelni, hogy az Európai Megállapodás hatálybalépésétől számított 5 év végéig a legfontosabb új törvények, így a Szabadalmi Törvény,16 a Védjegytörvény17 és a Szerzői Jogi Törvény18 meghozatalára sor került Magyarországon.
A fentiek alapján célszerűnek látszik ennek vizsgálata, hogy a szellemi alkotások szabályozása az Európai Unióban milyen fejlettségi szintet ért el és milyen szabályozást kapott.
A működését 1958-ban megkezdő, eredetileg Európai Gazdasági Közösségeknek (EGK) nevezett együttműködés tevékenységét kezdetben főként a vámokra, a kereskedelemre, gazdaságra és a gazdasággal legszervesebben összefüggő területekre korlátozta. Az együttműködés első szakaszában nem tervezték a szellemi alkotások szabályozását.
Ennek ellenére már az EGK első éveiben felmerültek olyan esetek, amelyeknél a szellemi alkotások, áruk értékkomponenseiként (például a gyógyszerszabadalmak a gyógyszereknél, vagy a szerzői jogok a hanglemezeknél) különleges, a közösségi szabad áruforgalom szempontjából kezelhetetlen problémákat vetettek fel.
Ugyanis a szellemi alkotások abszolút szerkezete és negatív tartalma, ennek hagyományos felfogása, különösen pedig territoriális jellege, azaz kizárólag egy államra kiterjedő hatálya szöges ellentétben áll az áruk, személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának igényével.19
Gyakorlati példával megvilágítva: a szellemi alkotások jogának hagyományos felfogása szerint megeshet, hogy mondjuk háztartási gépre egymástól függetlenül Németországban és Franciaországban is engedélyeznek Lambada szóvédjegyet. Ebben az esetben kizárólagos jogokra hivatkozva a német "Lambada" háztartási robotgépek nem lennének exportálhatók Franciaországba, a francia "Lambada" háztartási robotgépek pedig Németországba, mivel a szellemi tulajdonjogok - idetartozik a védjegyjog is - csak egy-egy országban biztosítanak kizárólagos jogot.20
A szellemi alkotásokra vonatkozó jogok monopólium jellegű jogot jelentenek, amelyek nemcsak a szabad áruforgalmat korlátozhatják, hanem - meghatározott esetben pl. szabadalmakra adott licencek révén - kifejezetten versenykorlátozó hatást is kifejthetnek.
A fentiek miatt már a 60-as, 70-es években az Európai Bíróság több olyan, precedens jellegű ítéletet hozott, amelyek a szellemi alkotások joga és a szabad áruforgalom követelményei között felmerülő ellentmondások feloldására irányultak. Ilyenek voltak például:
- a Grundig-ügy a védjegyek vonatkozásában (1966)21
- a Parke Davis-ügy a szabadalmak vonatkozásában (1968)22
- a Deutsche Grammophon-ügy a szerzői jogvédelem terén (1971)23
A szellemi alkotásokról szóló rendelkezések bekerültek az EK alapító szerződésébe, a Római Szerződésbe.24
A szellemi alkotásokról szóló elképzelések, programok szerves részét képezik továbbá a Közösség kiemelten fontos politikáinak, így a versenypolitikának, iparpolitikának, a kutatási-fejlesztési politikának, oktatási politikának és másoknak.
Az Európai Közösségben mind a szerzői jog, mind az iparjogvédelem terén felismerték az oltalom szerepét a versenyképesség növelésében.
A szerzői jogvédelem terén e tendenciát az 1984-ben kiadott, a műsorszolgáltatási közös piac létrehozásáról, különös tekintettel a kábeles és műholdas műsorszolgáltatásra Zöld Könyve dokumentum fejezte ki és dolgozta fel. Az iparjogvédelem terén az 1997-es, az innováció szabadalmaztatási tevékenység útján történő fejlesztéséről szóló Zöld Könyv tartalmazta az iparjogvédelem és a K+F tevékenység hatékonyságának összefüggéseit.
Az Európai Közösség a szellemi alkotások vonatkozásában jelentős jogharmonizációt valósított meg és a problémakör fontosságának megfelelően a közép- és kelet-európai országokkal kötött társulási szerződések megkötésénél kötelezték a társult országokat, így hazánkat is a szellemi alkotások területén a jogközelítés megvalósítására.25
A kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeinek piaci értékesítésében is meghatározó szerepet játszanak az ipari tulajdon tárgyai, mivel e tevékenység jövedelmezése elsősorban szabadalmaztatás révén biztosítható. Ugyanis egyrészt a K+F tevékenység eredményeire vonatkozó államilag vizsgált és deklarált jogok bizalmat keltenek a vállalkozásokban, másrészt pedig az ipari tulajdonjogok tárgyi és időbeli feltételei mindig tisztázottak. Ennek megfelelően a jogi védelem az átruházásoknál és a licencia szerződéseknél fontos értékképzőként jelentkezik.26
A fenti megfontolásokból kiindulva megállapíthatjuk: az iparjogvédelem rendszerének gazdaságilag az a rendeltetése, hogy biztosítsa a kutatás-fejlesztési ráfordítások megtérülését. Különösen a szabadalmaknak van fontos szerepük.
A fejlett ipari országokban végzett statisztikai felmérések szerint a szabadalmi oltalom hiányában a kisvállalkozók több mint 50%-a, a nagyvállalatoknak pedig mintegy 35%-a egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékben ruházna be a kutatásba és fejlesztésbe.27
A szabadalmaztatás további ösztönző hatása megnyilvánul abban, hogy "noha a jogi védelem hiánya nem szünteti meg az alkotószenvedélyből táplálkozó feltalálói tevékenységet, a szabadalmi oltalom által nyújtott ösztönzés nélkül - nemzetközi számítások szerint - a találmányok mintegy egynegyede, egyharmada soha nem születne meg".28
Az Európai Közösségben mindinkább tudatossá vált az a felismerés, hogy az ipari tulajdonjogok oltalma - és itt a szabadalmakra, használati mintákra és ipari mintákra kell elsősorban gondolni - döntő szerepet játszik a technológiai megújulás terén és a kutatási-fejlesztési szerződések vonatkozásában. Általános az a nézet, hogy a műszaki-tudományos vívmányok révén az Európában meglevő kreativitást és innovációs potenciált erősíteni kell és jobban ki kell használni abból a célból, hogy megakadályozzák a közösségi vállalatoknak a legfontosabb piacokról való jövőbeni kiszorítását.
Az iparjogvédelem szerepét elsősorban a K+F tevékenység terén és a versenyképesség növelésében, természetesen közvetlenül és közvetve is felismerték.
Az európai mértékű, határoktól mentes K+F együttműködés és fejlett technikákra alapozó intenzív verseny viszonyai között jelentősen felértékelődnek a piaci termékek szellemi értékkomponensei (találmány, ipari forma, védjegy, földrajzi név). Az általános felfogás szerint ezek ugyanis növelik a termelési tényezők (munkaerő, föld, tőke, műszaki haladás) hatékonyságát.29
A kutatás-fejlesztési tevékenység során különös figyelmet fordítanak a szabadalmi bejelentések megtételére, a licencek értékesítésére és a szabadalmakról adható információk terjesztésére.
A versenyképesség növelésében az ipari tulajdon tárgyai közül az alábbiak bírnak kiemelt jelentőséggel:
Know-how: olyan technikai ismeretek összessége, amelyek titkosak, lényegesek, azaz konkrét versenyelőny realizálását teszik lehetővé a piacon, valamint megfelelő módon azonosíthatók. A know-how kiemelt jelentőségét az adja, hogy lényegében minden műszaki-tudományos kutatás eredménye - akár bejelentik szabadalmaztatás céljából, akár nem - know-how-ként kezelendő, ismerhető el.30
A szabadalmak: a szabadalmakon új feltalálói lépésen alapuló, a technika bármely területén iparilag alkalmazható találmányokat értenek.31 A szabadalmak fogalmát általában kiterjesztik. E körbe tartoznak:
- a biotechnológia területén alkotott szabadalmak;
- a használati minták;
- a gyógyszerekre és más termékekre kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványok;
- a növény- és állatfajták oltalmára adható sui generis oltalom stb.32
Az árujelzők (védjegy, eredet-megjelölés, kereskedelmi név): olyan rendkívül változatos formában (szó, ábra, térbeli alakzat stb.) megjelölendő és iparjogvédelmi oltalom alatt álló megjelölések, amelyek alkalmasak valamely gazdálkodó szervezet, közösség vagy személy áruinak, szolgáltatásainak megjelölésére és reklámozására.
A formatervezési minták: az ipari és kézműipari termék esztétikai célú külső kialakítását védik. Formatervezési mintaoltalomban minden új és egyéni jellegű formatervezési minta részesülhet.33
Bár nyilvánvaló a szabadalmak és más, az ipari tulajdon oltalmi körébe tartozó alkotások közvetlen hatása a műszaki-tudományos haladás elősegítésére, ennek a tudatosítása - teljes mértékben - még nem történt meg.
A fentiek ellenére a Közösségben már a 70-es évek elején általánossá vált az a felismerés, hogy az egységes belső piac a szellemi alkotások területén is megköveteli a regionális rendszer kiépítését.
A versenyképesség jelentőségét érezteti az adott szakmai terület egyes szegmensei vonatkozásában bekövetkezett gyors fejlődés.
A soha nem látott tempójú technikai fejlődés ütemére jellemző, hogy a számítógépek generációi ma már félévente váltják egymást és a mikroprocesszorok sebessége 10 év múlva a mainak a tízszerese lesz.
Mintegy húsz évvel ezelőtt az elektronikus és fotomechanikus másolási technika (magnetofon, képmagnó, xerox) tette a legnagyobb hatást a szerzői jogra. Most a szórakoztató ipart - de az élet valamennyi területét is - elérte a digitális számítógépes technika alkalmazása, amely első szakaszában, mint a hangok, képek, jelek, bináris számjegyekkel való elektronikus rögzítését, továbbá számítógépes tárolását, végső szakaszában pedig ezeknek a digitális jeleknek a valósággal egyező, vagyis analóg jelekké, hangokká, képekbe való visszaalakítását valósítja meg.34
Kiemelkedő gazdasági fontosságuk miatt tapasztalható és csúcstechnológiai felhasználásukra való tekintettel a számos szerzői, jogilag védett alkotás (adatbankok, szoftverek stb.) komoly versenyeszköz. Egy-egy adott ország termékeinek versenyképességét azon lehet lemérni, hogy milyen arányt képviselnek exportjában a szoftvereket, digitális technikát és szabadalmakat is alkalmazó világviszonylatban is versenyképes termékek.35 Az USA exportjában 50%-ra, Japán esetében 35%-ra, a Közösség vonatkozásában 10%-ra becsülik ezt az arányt.36
Jelenleg az Európai Unió az információs társadalom kialakításának fontos fejlődési szakaszához érkezett.
E környezetben a szakmai hátteret a softverek, adatbázisok, digitális technika, a multimédia, az interaktivitás és különösen az internet teremti meg.
Az Európai Közösség elsőként a Bangemann jelentésben,37 majd számos zöld könyvben38 és különböző finanszírozási programokban39 jelentős erőfeszítéseket tett az információs társadalom szellemi és gazdasági bázisának kidolgozására.
Az Európai Közösségben állampolgári jogként teremtették meg és törekszenek biztosítani az internethez való hozzáférést.40
Az internethez való hozzáférésben a legjobb helyezést elérő országok között41 Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia az EU tagja.42
a) Szabadalmak
Az Európai Közösségben a Belső Piac működése szempontjából elengedhetetlen a harmonizáció, vagyis a jogi szabályozás területén a kölcsönös jogközelítés megvalósítása. A nemzeti jogi szabályozás eltérései a versenyszabadságok (áru, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása) érvényesülésének akadályát jelentik. Az egyes területeken az iparjogvédelmi harmonizáció az alábbi eredményekkel jellemezhető:
A szabadalmak vonatkozásában 1973-ban aláírták az Európai Szabadalom Engedélyezéséről szóló Müncheni Egyezményt, amely 1977. augusztus l-jétől működik, jelenleg 27 tagja van.43
1975-ben kötötték meg a Közösségi Szabadalom Engedélyezéséről szóló Luxemburgi Egyezményt, amely azonban mind a mai napig nem lépett hatályba.44
A közösségi szabadalom rendszerének kialakítása napirenden levő aktuális kérdés, amelyet rendeleti úton terveznek szabályozni.
A szabadalmak területén mindezideig az oltalomképesség kritériumai és az engedélyezési eljárás következményeinek egységesítésére került sor.45
A szabadalmi jog területén három uniós jogszabályt kell megemlíteni:
- A Tanács 2100/94/EK rendelete az új növényfajták védelméről.46 Rendelet a közösség egészére kiterjedő egységes tartalmú kizárólagos növényfajta jogot hoz létre.47 A rendszer központja a franciaországi Angers-ben van.
- A Parlament és Tanács 98/44/EK Irányelve a biotechnológiai találmányok jogi védelméről, a génkutatás és a génsebészet fejlődésével meghatározó jelentőségűvé vált.48
- Közösségi direktíva a számítógéppel alkalmazott találmányok szabadalmazhatóságáról.49 Az Európai Szabadalmi Hivatal gyakorlata a számítógép programba foglalt találmány műszaki jellege mellett megkívánta alkalmazásának hatékony technikai alkalmazását. Az ilyen találmány nem tartozhat a technika állásához és feltalálói lépésként műszaki többletet kellett nyújtania.50
b) Védjegyek
A védjegyjogi normák harmonizációjára a 89/104. EGK Irányelv alapján került sor Magyarországon.51
Az egész Közösség területére vonatkozó közösségi védjegy-engedélyezési rendszer létrehozására52 egységes anyagi, jogi és eljárási jogi előírások alapján 1994-ben került sor a 40/94. EK rendelettel.
A védjegyek vonatkozásában a harmonizáció jelentősen előrehaladt állapotban van, sőt a Közösség védjegyrendszere Alicante központtal 1996-tól már működik. A Hivatal neve - A Belső Piac Harmonizációs Hivatala - sokat sejtet. E Hivatal a közösségi formatervezési minták hivatala is.53
c) Formatervezési minták
A formatervezési minták területén sem az egységes mintarendszer, sem az országok jogharmonizációja nem jött még létre, bár e vonatkozásban már 1991-ben kidolgozták a Közösségi ipari mintaharmonizációt előíró Zöld Könyvet és 1997-ben több változat után elkészült Közösségi Formatervezési Minta direktíva, amelyet az Európai Parlament és Tanács 1998. október 13-án 98/71 számon fogadott el véglegesen.54
A védjegyjog mintájára a 6/2002. EK rendelettel létrejött az egységes közösségi mintarendszer.55 56
A jogharmonizáció elősegíti a jogi szabályozás konfliktusainak feloldását. Erre jó példát nyújt az eredet-megjelölések és származási jelzések szabályozása.
d) Földrajzi árujelzők
Ami a földrajzi árujelzők helyzetét illeti, a jogi normák egységesítése és a regionális közösségi oltalmi rendszer kiépítése a földrajzi árujelzők területén valósult meg elsőként a 2081/92. sz. rendelet57 (általános eredetvédelem), a 1493/1999. sz. rendelet58 (Közös Piac borpiaci szervezet) és az 1576/89. sz. rendelet59 révén.
Az EU szerzői jogi tekintetében a jogharmonizáció lényegesen kevesebb eredményt tud felmutatni, mint az ipari tulajdon szabályozása tekintetében. Nem került sor a szerzői jog alapkérdéseinek harmonizációjára. A jogharmonizáció mind ez idáig csak egyes részterületeket érintett. Ennek több oka van:
- az irodalom, művészetek és tudományok területén érvényesülő szerzői jog lényegesen távolabb állt az európai integráció eredetileg csak vámokra, kereskedelemre és gazdaságra koncentráló rendszerétől;
- az európai országok együttműködése csak a 90-es években bővült ki olyan nevelésre, oktatásra, médiára, kultúrára vonatkozó tevékenységekkel, amelyek szerves kapcsolatban álltak a szerzői joggal;
- a szerzői jog szabályozási körébe tartozó alkotások fontos gazdasági versenyelőnyt nyújtó szerepét viszonylag később ismerték fel.
Az Európai Unióban öt irányelv - direktíva - elfogadására került sor 1997-ig;
- a Tanács 91/250/EGK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről;
- a Tanács 92/100/EGK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó bizonyos jogokról;
- a Tanács 93/83/EGK irányelve a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joggal kapcsolatos jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;
- a Tanács 93/89/EGK irányelve a szerzői jog és bizonyos kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolására;
- az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről.
Különleges jelentősége van a szerzői és szomszédos jogok harmonizációja, a jogvédelem fejlesztése, a digitális technika szerzői jogi vonatkozásai és az internetes felhasználás terén a Tanács és a Parlament 2001-ben kiadott Szerzői és szomszédos jogok az információs társadalomban c. 2001/29. EK irányelvének. Ez az ún. INFOSOC Irányelv.
A fentieken kívül még két közösségi direktívát kell megemlíteni.
- A Parlament és Tanács 2000/31. EK Irányelve a belső piaci információs társadalmi szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem bizonyos jogi szempontjairól (elektronikus kereskedelmi irányelv).
- A Parlament és a Tanács 2001/84. EK Irányelve az eredeti művészeti alkotás szerzőjének követő jogáról.
A 90-es években egyre inkább érezhető volt az EU-ban a felismerés, amely szerint a szellemi alkotások két kategóriáinak együttes, azonos elvi megközelítésére van szükség, így
- a szellemi tulajdont az Európai Bíróság döntései értelmében egyre inkább egységes kategóriaként fogadják el. Az EU-ban használt ipari és kereskedelmi tulajdon terminológia vonatkozik szabadalmakra, használati mintákra, formatervezési mintákra, védjegyekre, valamint a szerzői és szomszédos jogokra;
- létrejött Alicante-ban (Spanyolország) a Harmonizációs Hivatal, amely amellett, hogy a Közösség védjegyhivatala, más területek jogegységesítését is fölvállalta;
- egységes rendelet szabályozza a fellépést mind az ipari tulajdon, mind a szerzői jogok bitorlása tárgyában, a Tanács 3295/94. EK-rendelete a hamisított és kalóztermékek exportjának és szabad forgalomba bocsátásának tilalmáról rendelkezik.
Az Európai Unió szabályozása azért kapott döntő hangsúlyt Magyarország szellemi alkotásokra vonatkozó jogszabályainak modernizálásában, mert az Európai Megállapodás jogharmonizációs kötelezettséget írt elő hazánk számára - az Unióhoz való csatlakozás feltételéül -, többek között az ipari és kereskedelmi tulajdon (szellemi alkotások) terén. Ez azt jelenti, hogy valamennyi szellemi alkotásra vonatkozó magyar jogszabálynak az EU szerzői jogi és iparjogvédelmi előírásainak megfelelő szabályozást kell tartalmaznia.
Az ipari tulajdon jogi szabályozása területén átfogó koncepcionális törvényhozó tevékenységre került sor. Az átalakított jogi szabályozás megfelel a nemzetközi jogfejlődésnek, a piacgazdaságra való áttérés követelményének és az európai jogharmonizáció igényének.
A magyar iparjogvédelem újraszabályozásában elsősorban az alábbiak érdemelnek kiemelt figyelmet.
1991-ben két olyan törvény meghozatalára került sor, amelyek új oltalmi formákat vezettek be és elfogadásuk megfelelt a nemzetközi, illetve közösségi jogfejlődés és a piacgazdaságra való áttérés igényeinek.
A használati minták szabályozása lényegében a német modell szerint történt.60 Használati minta háromdimenziós új, feltalálói lépésen alapuló, iparban alkalmazható megoldások oltalmát szolgálja. A háromdimenziós megoldás vonatkozhat a tárgyak kialakítására, részeinek elrendezésére, szerkezetére. A használati minták a térbeli kiterjedéssel bíró megoldásokat védik. A feltalálói lépés és az újdonság követelménye alacsonyabb, mint a szabadalmak esetében. A használati mintákat "kis találmányoknak" is nevezik.61 (Említésre méltó az, hogy a használati minta újdonságát nem ronthatja a szóbeli közlés és a külföldi gyakorlatbavétel.)
A használati minták szabályozását az 1991. évi XXXVIII. törvény tartalmazza.
A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája oltalmának bevezetése 1992-ben valósult meg, az erről szóló 1991. évi XXXIX. törvény alapján. (Nem a jogi szabályozás szépséghibája, hogy Magyarországon nem gyártják a jogilag szabályozott félvezetőket, a chipeket.)
A félvezetők kiemelkedő szerepet játszanak az elektrotechnikában. A félvezetőkről szóló törvény modern jogalkotásként feldolgozza az ún. Washingtoni Egyezmény és az Európai Közösség félvezető termékek topográfiájáról szóló irányelvének rendelkezéseit, ill. direktívájának szabályait.62
A termékoltalom bevezetése minden eddiginél jelentősebb lépés volt a magyar szabadalmi jog europaizálásában. A termékoltalom bevezetése olyan jogszabályi változtatásokkal került napirendre, amelyek nem voltak már halaszthatók az átfogó kodifikáció megvalósításáig.
Magyarországon a korábbi szabadalmi szabályozás szerint63 gyógyszerek, vegyi termékek és élelmiszerek közvetlenül nem voltak szabadalmaztathatók. E termékek csak az azok előállítására irányuló ún. eljárási szabadalmak révén voltak oltalmazhatók. A termékoltalom bevezetésére lényegesen korábban került sor, mint ahogy tervezték. Ebben nagy szerepe volt az Amerikai Egyesült Államokkal a szellemi tulajdonról kötött megállapodás végrehajtásának.64 A termékoltalmat Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi szabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény vezette be.65 A törvény 1994. július 1-jei hatállyal megszüntette a gyógyszerek, vegyi úton előállított termékek és az élelmiszerek kizárását a szabadalmi oltalomból.
A magyar iparjogvédelem átfogó tendenciája a hazai iparjogvédelmi szabályozás és az Európai Unió jogszabályai közötti összhang megteremtése, valamint az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló Müncheni Egyezményhez (Európai Szabadalmi Egyezményhez) való csatlakozás. E feladat nemcsak a jogi szabályozás és az állami hatósági feladatok struktúrájának megváltoztatását igényli, hanem a személyi feltételek, képzési követelmények korszakváltását is. Az iparjogvédelem fejlett infrastruktúrájához hozzátartozik a speciális, jelentős szaktudást igénylő jogi képviseleti tevékenység korszerű szabályozása és a szabadalmi ügyvivői munka színvonalának emelése.66
Jogharmonizációs szempontból jelentős a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényjavaslat, amely az iparjogvédelmi ügyekben eljáró, hivatásszerű képviseletet ellátó szabadalmi ügyvivők működésére vonatkozó korszerű szabályozás kialakításával járul hozzá a jogérvényesítéshez elengedhetetlen intézményrendszer fejlesztéséhez. 67
A szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény - az 1995. évi XXXII. törvény - 1996. január 1-jével lépett hatályba.
A Kormány 1995 januárjában nyújtotta be a Parlamentnek a szabadalmi oltalomról szóló törvényjavaslatot. A T/486. számon benyújtott törvényjavaslat a magyar szabadalmi jog újrakodifikálását célozta. Az új szabadalmi törvény meghozatala az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás anyagi jogi feltételeinek biztosítására irányul. A szabadalmi törvény meghatározza:
- a szabadalmazhatóság feltételeit,
- az oltalom terjedelmét,
- az oltalom megsemmisítését,
- a bejelentési rendszert.
Ezzel szabadalmi rendszerünk az 1975. évi, a Közösségi Szabadalmak engedélyezéséről szóló ún. Luxemburgi Megállapodás (még nem lépett hatályba) rendelkezéseihez is megfelelő módon közeledett, azaz a legfontosabb vonatkozásokban átvette annak előírásait.
A magyar szabadalmi rendszer megfelel továbbá a nemzeti szabadalmak egyetlen, egységes központosított eljárásban való elintézése követelményének.68 A szabadalmak jogi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 1996. január 1-jével lépett hatályba. Az új szabadalmi törvény a 90-es évek iparjogvédelmi újrakodifikálási tevékenységének egyik legjelentősebb állomása.
A növényfajták szabadalmi oltalma általában külön (sui generis) kategóriát képez a szabadalmi jog rendszerében, mert a fajtaszabadalom eltérő követelményeket támaszt.
A növényfajtáknak megkülönböztethetőnek, újnak, egyneműnek, és állandónak kell lennie.69
A szabadalmi törvény módosítása a 2003. évi CII. Törvény révén megvalósította a biológiai találmányok új, modern szabadalmaztatását is.70, 71
Az ötéves átfogó jogharmonizációs program kiemelten fontos része volt az új védjegytörvény megalkotása.
Az új védjegytörvény alapvető célja az volt, hogy a jogi szabályozásunkat konformmá tegyük a közösségi előírásokkal és azok rendelkezései alkalmasak legyenek a piacgazdaság kiépítésének megvalósítására.
Az új védjegytörvény kialakításakor elsősorban a Tanács 89/104. EGK irányelvét vették figyelembe, továbbá a Tanács 40/94. EK rendeletét a közösségi védjegyről.72 A magyar védjegyrendszernek alkalmasnak kell lennie az EU csatlakozás után a közösségi védjegyrendszerhez való illeszkedésre.
Az új védjegytörvény szabályozza:
- a védjegy fogalmát és fajait,
- az oltalomból való kizárásokat,
- a védjegyhasználatot a közösségi elképzelések szerint,
- a védjegyjogosult abszolút jellegű és negatív tartalmú jogainak átértékelését,
- a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos előírásokat.
Az új védjegytörvény A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vft.) 1997. július 1-jén lépett hatályba.73
A védjegyek vonatkozásában kardinális változást hozott a 2003. évi CII. tv., amely bevezette a felszólalási eljárást, melynek értelmében a Magyar Szabadalmi Hivatalnak nem kellett 2004-től relatív oltalomképességi vizsgálatot lefolytatnia.74, 75
A földrajzi árujelzők jogi szabályozása Magyarországon jelentős űrt hivatott betölteni, hiszen mindezideig nem alakult ki speciális szabályozás e téren.
A földrajzi árujelzőknek három fő fajtája van - amelyek a földrajzi környezet és az onnan származó termék minősége közötti kapcsolat szorossága szerint különböznek -, amelyek az alábbiak:
- eredet-megjelölések,
- földrajzi jelzések,
- hagyományos megjelölések.
Meg kell jegyezni, hogy a Vft. rendszere nem tartalmazza a Ptk.-ban és más jogszabályokban elismert származási jelzések kategóriáját.
A földrajzi árujelzők szabályozásánál a Közösségi jogforrások közül elsősorban a Tanács mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredet-megjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92. EGK rendeletét vették figyelembe.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők azért kerültek egy törvénybe - ahogy az Európa más országaiban szokásos -, mert mindkét megjelölt fajta az árujelzők körébe tartozik.76
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 1997. július 1-jétől lehetőséget biztosít az eredet-megjelölések és földrajzi jelzések lajstromozására. Az új védjegytörvény VI. fejezete vonatkozik a földrajzi árujelzőkre.
Bitorlások és a termékkalózkodás visszaszorítása vonatkozásában is megtörténtek a megfelelő kezdeményezések és intézkedések. A szellemi tulajdon védelme hatékonyságának biztosítása az EK iparjogvédelmi szabályozásának alapvető célja. A bitorlások, hamisítások és termékkalózkodás révén, éves szinten 100 milliárd dollár nagyságrendre értékelik az integrációnak okozott kárt.77
Ebben a vonatkozásban a Tanács 3295/94/EK rendeletét kell megemlíteni a hamisított és kalóz termékek exportjának, reexportjának és szabad forgalomba bocsátásának tilalmáról.78
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2000. évi XLVIII. törvény az Európai Parlament és a Tanács formatervezési minták jogi védelméről szóló 98/71. EK Irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
A törvény, amely az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés jegyében
született a nemzetgazdaság versenyképességének javítását, a hazai formatervezési kultúra fejlesztését, az alkotók erkölcsi és anyagi megbecsülését tűzte ki célul.79
A mintákkal kapcsolatban különleges előírás a formatervezési tevékenység, mint fogalmi elem megkövetelése és az egyéni jelleg előírása.
Az egyéni jelleg - szerzői jogi jellegű - megkövetelése azt kell hogy eredményezze, hogy a minta bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz.
Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző - különösen a termék természetére az ipari, illetve könynyűipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.80
Különleges rendelkezése az új mintatörvénynek az, hogy az oltalom ideje 5 év, amely - 4 alkalommal is - meghosszabbítható; továbbá az, hogy egy mintabejelentést - hasonló benyomást keltő - több minta vonatkozásában is meg lehet tenni.81
A szerzői jogi törvény meghozatala a korábbi, teljesen differenciált és áttekinthetetlen szabályozásra tekintettel jelentős előkészítést követelt meg.82
Az új szerzői jogi törvény - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) - alapvető tendenciája az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés, a törvény az EK által hozott jelen tanulmány 3. E) pontjában említett irányelvekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
A szabályozás koncentrált, valamennyi szerzői jogi kérdés szabályozását a törvény hatálya alá vonja.
Az új törvény alábbi vonásait célszerű kiemelni:
- a szomszédos jogokat egységes átfogó módon szabályozza, továbbá fontos rendelkezései a szerzői és szomszédos jogok közös kezelésére vonatkozó előírások;
- sor került olyan szakterületek szabályozására, mint az adattárak és az internet;
- sor kerül a merchandising arculatátviteli ábrázolásainak védelmére;
- sor kerül a munkaviszonyban létrehozott szerzői alkotások mellett a közalkalmazottak és köztisztviselők műveinek szabályozására;
- a szerzői jog tárgyaként sor került a szoftvervédelem pontosítására, továbbá a térképészeti alkotások szerzői jog körébe történő bevonására;
- a szomszédos jogok körébe bevonják a filmelőadók jogait;
- bevezetik a jogkimerülés intézményét a szerzői jogok vonatkozásában is;
- az Szjt. megszünteti a korábban létező, kevésbé értékes (bemutató eszközök, művészeti alkotásnak nem tekinthető fényképek és filmek) rokonjogi védelmét;83 és végül
- a digitális másolásra tekintettel újraszabályozták a másolás és szabad felhasználás rendelkezéseit.
A szerzői jogi törvényt 1999 óta már kétszer módosították, egyrészt beemelték rendszerébe a közösségi adatbázis irányelv rendelkezéseit,84 másrészt pedig az INOSOC irányelvnek a felhasználásra és a szabad felhasználásra85 vonatkozó normáit.* ■
JEGYZÉKEK
1 Számos szakember a szoftver oltalmát a szabadalmi jogban célszerűbbnek látná. Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnológia. OTH Budapest, 200 old.
2 L. pl. Vörös Imre: Az Európai Versenyjogok Kézikönyve. Logod Bt. Budapest, 1996. 2.
3 A piacgazdaság kialakítását az jellemzi, hogy 95%-ról 10%-ra csökkent az állami tulajdon aránya.
4 A demokratikus jogállam kialakítását nem kizárólag a többpártrendszerű demokrácia kialakítása, hanem a szabad választások és az Európai Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való csatlakozás (kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény) reprezentálták.
5 Magyarország 1990-ben csatlakozott az Európa Tanács, 1997-ben az OECD, 1999-ben a NATO rendszeréhez.
6 Az Európai Megállapodás 68. cikke megjelölte, hogy melyek azok a legfontosabb területek, ahol a magyar jogi szabályozást közelíteni kell a közösségi szabályozáshoz: vámjog, társasági jog, bankjog, vállalati számvitel és adózás, szellemi tulajdonjog, a dolgozóknak a munkahelyen történő védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok, emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme, élelmiszer jogszabályok, a fogyasztóvédelem, ideértve a termékfelelősséget, valamint közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok, fuvarozás és környezetvédelem.
7 Az Európai Megállapodás 65. cikk (2) bekezdése és XIII. sz. melléklete kötelező jelleggel előírták az Európai Szabadalmi Egyezményhez, A védjegyek nemzetközi lajstromozásával kapcsolatos Madridi Egyezményre vonatkozó jegyzőkönyv (Madrid, 1989) rendszeréhez, valamint az előadóművészek, hangfelvétel előállítók és műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló nemzetközi egyezmény (Róma 1961) szervezetéhez való csatlakozást.
8 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről. Magyar Közlöny 1994/1.
9 Ebben a vonatkozásban, hogy mi számít a közösségi védelemhez hasonló szinthez, az Európai Közösség alapító szerződésében az 1957-es Római vagy EK-Szerződésben foglaltak az irányadók.
10 Az Európai Megállapodás 65. cikke és XIII. melléklete. Magyar Közlöny 1994/1.
11 A csatlakozás az Európai Szabadalmi Hivatal kezdeményezése alapján nem 1999-ben, hanem az előírtnál később valósul meg, mégpedig 2003-ban.
12 Az Európai Szabadalmi Egyezmény nem közösségi szerződés, hanem független nemzetközi megállapodás.
13 Az Európai Szabadalmi Egyezményt Magyarországon a 2002. évi L. törvény hirdette ki.
14 Az Európai Unióhoz való jogközelítés első ötéves programját a 2174/1995. (VI. 15.) Kormányhatározat tartalmazza.
15 Fehér Könyv: Közép- és Kelet-Európa társult országainak felkészülése az Európai Unió egységes belső piacába történő integrációra.
16 Szabadalmi Törvény. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény.
17 Védjegytörvény. A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény.
18 Szerzői Jogi Törvény. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény.
19 Tattay L.: A versenyjogok és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben. PPKE-JÁK. Egyetemi jegyzet, Budapest 1998. 11. old.
20 Az Európai Közösség Alapító Szerződése, az 1957-ben létrejött, ún. Római Szerződés 3 cikkely c) pontja.
21 Az Európai Bíróság a Consten et Grundig/Commission ügyben 58/64. számon 1996. július 13-án hozott döntést. EK Bírósági Közlöny 1966. 429. old.
22 Az Európai Bíróság 24/67. számon 1968. február 29-én hozott döntést a Parke Davis/Probel ügyben. EK Bírósági Közlöny 1968. 47. old.
23 Az Európai Bíróság 787/1970. sz. 1971. június 8-án hozott ítélet a Polydor/ Deutsche Grammophon/Metro ügyben. GRUR International 1971/450. old.
24 Az EK Szerződés 36. cikk kivételesen megengedi, hogy az ipari és kereskedelmi tulajdon versenykorlátozó legyen.
25 A társult országoknak a gazdaság kiemelt területein jogszabályozásukat az EK-hoz kell közelíteniük.
26 Tattay L.: A versenyjogok és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben. PPKE-JÁK. Budapest, 1998. 77-78. old.
27 Tattay L.: A szabadalmak jogi oltalma, a versenyszabadság és a versenyjogi szabályozás konfliktusa az Európai Közösségben. Jogtudományi Közlöny 1998/7-8.
28 Indoklás a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényhez.
29 Bobrovszky J.: Az Európai Gazdasági Közösség iparjogvédelmi integrációja. In.:Iparjogvédelem és csúcstechnológia. OTH 1995. 68. old.
30 A know-how meghatározása az Európai Bizottság által 1996. január 1-jén az EK-Szerződés 85. § (3) bekezdése alkalmazásáról szóló 240/96. számú rendelet 10. cikk 1-4. pontja szerint történik.
31 Európai Szabadalmi Egyezmény, GATT-TRIPS Egyezmény és a Magyar Szabadalmi törvény azonos szabadalomfogalmakat alkalmaz.
32 L. a 30. jegyzetben meghatározott rendeletben, 8. cikk (1) bekezdésben foglalt értelmezés.
33 A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 1. § (1) bekezdése.
34 L. Tattay L.: A versenyjogok és a szerzői jog az Európai Közösségben. Külgazdaság 2001/1.
35 Általános indoklás a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvényhez. 6. old. és az 1999. évi LXXVI. törvény. A szerzői jogi törvény jóváhagyott koncepciója 11-12. old.
36 Lenz Carl-Otto: EG-Vertrag-Kommentar zu dem Vertrag zur Gründung der Europäischen Gemeinschaften, in der durch den Amsterdamer Vertrag geanderten Fassung. Bundes anzeiger, Köln 1999. 1352. old. (az 1999. évi LXXVI. törvény). A szerzői jogi törvény jóváhagyott koncepciója 11-12. old.
37 Bangemann M.: Europe and the global information society. Recommendation to the European Council. Brüssel 1994. 3-5. old.
38 Pl. Grünbach über die Informationen des öffentlichen Sectors in der Informationsgesellschaft. Brüssel 1999. KOM 1998/585. entg.
39 eEurope, eEurope 2002. eEurope 2005.
40 Az Európai Közösségben és az USA-ban is 1999-ben hirdették meg az internethez alanyi jogon való hozzáférést.
41 World Competition Yearbook 2002. Real World Real learning. Lausanne 2003. 620-621. old.
42 Ezekben az országokban az 1000 főre jutó internet hozzáférés meghaladja az 50%-ot.
43 Az Európai Szabadalmi Egyezmény 1977-ben lépett hatályba, tagja valamennyi közösségi ország. Döntő módon közrehatott a szabadalmi jogi fogalmak egységesítésében.
44 Recent developments in European intellectual property law. How will they effect you and when; Revue de la propriété industriele 1994/10. A közösségi szabadalom hatálybalépésének feltételeit a Bizottság 1997-ben ún. "Zöld Könyvben" dolgozta ki.
45 Az Egységes Európai Szabadalmi rendszere megköveteli a teljes szabadalmi jogharmonizáció megvalósítását.
46 2100/94. EK rendelet /1994/ OJ. L. 227/1., módosítva 2606/95. EK rendelet /1995/ OJ L. 258/3.
47 Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office Angers) Franciaország.
48 Az Irányelv tervezetét már 1988-ban kidolgozták, azonban az csak 10 év múlva nyert elfogadást, etikai problémák, elsősorban az emberi klónozás kérdései miatt.
49 Proposa for a Direktive of the European tability of computer -implemented inventions. COM (2002/92) final 20.02. 2002.
50 Boytha György: Iparjogvédelem és szerzői jog az európai közösség jogában. Egyetemi jegyzet. 2. kiadás. Budapest, 2003. 57. old.
51 A védjegyjogi normák közelítése fokozatosan megvalósult a Közösségben. Elsőként Spanyolországban 1988-ban, legutoljára pedig Írországban 1996-ban.
52 A szóbanforgó rendelet közvetlenül kötelezte az államokat a nemzetek felett álló egységes közösségi védjegyrendszer létrehozására.
53 A Közösségi Védjegyhivatalhoz évente több tízezer védjegybejelentést nyújtanak be. A Közösségi Védjegyhivatal nevét 1995-ban megváltoztatták. Jelenlegi neve: a Belső Piac Harmonizációs Hivatala. Az elnevezés kifejezi a jogharmonizáció igényét. A hivatal egyébként a létrehozandó ipari minta integráció központi hivatala funkcióját is el fogja látni.
54 Bulletin de la Communauté Européenne 1998/6.
55 A Közösségi Mintahivatal Alicantében van. (Belső Piac harmonizáció Hivatala)
56 Egyetlen bejelentéssel, egyetlen eljárással, egyetlen irányadó jog szerint biztosítható a minden tagállamra kiterjedő egységes jogi oltalmat.
57 A 2081/92. sz. rendelet a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre - a borok és szeszesitalok kivételével - egységes közösségi szabályozási rendszert hoz létre. A nyers és feldolgozott agrártermékekre vonatkozik.
58 Mikulás Ildikó: Az Európai Unió szőlészeti és borászati szabályozása; Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Budapest, 2002.
59 Az 1576/89.sz. rendelet tárgya az égetett szeszesitalok eredetvédelme.
60 Németországban a használati minták 1891 óta részesülnek oltalomban. Háromdimenziós, konkrét térbeli kialakításokra vonatkoznak.
61 A használati minta Országos Találmányi Hivatal útmutatója. Budapest, 1994.
62 L.: Az integrált áramkörök sui generis oltalma. In: Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnológia. Budapest, 1995. 220-230. old.
63 A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény.
64 Az Amerikai Egyesült Államokkal a Szellemi Tulajdon tárgyában 1993. szeptemberben kötöttek megállapodást. Magyar Közlöny 1993/173. november 30.
65 A kérdéses törvény különlegesen fontos szerzői jogi rendelkezéseket tartalmaz a szomszédos jogok és az oltalmi idő szabályozásáról.
66 L. Iparjogvédelmi Jogszabályok 2. Szabadalmi Ügyvivői Működés. Magyar Szabadalmi Hivatal. 1996.
67 A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvényhez kiadott általános indokolás szerint.
68 Függelék az Európai Megállapodásban meghatározott első ötéves szakaszra vonatkozó átfogó jogharmonizációs programról szóló kormány-előterjesztéshez.
69 A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv. 106. §-a.
70 A szabadalmazható biotechnológiai találmányok fogalmát a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv. 5. A §-a tartalmazza.
71 A Biotechnológiai Találmányok Jogi Oltalmáról szóló 98/44. EK Irányelv rendelkezéseit direkt formában átvettük.
72 A 89/104. EGK Irányelv alapján valamennyi közösségi ország modernizálta védjegyjogát. Így pl. Spanyolország 1988-ban, Franciaország 1990-ben, Dánia 1991-ben, Írország 1996-ban.
73 Megjelent: Magyar Közlöny 1997/27.
74 Az MSZH az oltalomképességi vizsgálatot kizárólag az abszolút kizárási okok tekintetében folytatja le.
75 A korábbi jogok jogosultjai a Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. 61/B. szakasza alapján felszólalással élhetnek.
76 Ilyen védjegytörvénye van pl. Svájcnak és Németországnak.
77 Kessler M.: Internationalisation des droits intellectuels RDAI/IBLJ. 1994/7.
78 A rendelet 2004. május 1-jétől Magyarországon is érvényes.
79 A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény preambuluma.
80 2001. évi XLVIII. törvény 3. § (2) bek.
81 A formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/2001. (XI. 29.) IM r. 1. § (3) bek.)
82 A szerzői jogi szabályozás felülvizsgálatáról szóló 1100/1997. (IX.30.) Korm. határozat.
83 Lásd bővebben: Tattay L.: A szellemi alkotások joga c. egyetemi jegyzetét. Szent István Társulat. Budapest, 2001.
84 2003. CII. törvény egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról.
85 A szerzői jogi törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. sz. törvény.
* Készült az MTA Tudomány- és Kutatások Jogi és Igazgatási Munkacsoportja tevékenységének keretében 2004-ben.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Tattay Levente egyetemi docens, PPKE-JÁK Polgári Jogi Tanszék
Visszaugrás
