Az alapító az alapítvány központi figurája. Jóllehet kérdéses, vajon jogilag az alapítványi szervezet egyik szervének tekinthető-e? Az alapító jogok számbavétele és összehasonlítása például a gazdasági társaság tagjának jogaival segít az alapítvány mélyebb megértéséhez. Alapító esetében alapvetően individuális jogokról beszélhetünk, mivel nincs olyan alapítványi szerv a magyar törvény szerint, amelyhez kapcsolódva az alapítót tagsági jogok illetnének meg. A gazdasági társaság tagját megillető tagsági jogok döntő része viszont kimutatható az alapítónál is. Az alapító az alapítvány mögött - felett - áll, jogai senki máséval nem hasonlíthatók, mégsem tekinthetjük jogilag egyértelműen az alapítvány tulajdonosának. A jog szűkös és behatárolt fogalmi apparátusa miatt az alapítói jogokat a tulajdonjoggal és gazdasági társaságbeli tagsági jogokéval tudjuk csak összevetni.1
A magyar jogban alapító alapvetően jog- és cselekvőképes személy lehet. Közjogi személyekre külön szabályozás érvényesül, mely részben az államháztartáshoz kapcsolódó jogszabályokban, részben a Polgári Törvénykönyvben található. Ez utóbbi körében a magyar Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok képviselő-testülete csak közalapítványt hozhatnak létre [Ptk. 74/G. § (1) és (4) bekezdés]. Közalapítvány pedig csak közfeladatra létesíthető. A közalapítvány esetében csatlakozók is csak a törvényben felsorolt személyek lehetnek a magyar Legfelsőbb Bíróság szerint.2 Közalapítvány esetében a bíróságok vizsgálják változás esetén a módosítás alaki, sőt tartalmi helyességét is, például önkormányzati képviselő-testület által létesített alapítvány esetében a módosításról is megfelelő határozatot kell hozni,3 a határozatot külön okiratba kell foglalni és aláírni.4
A másik problémakör a Ptk. 624. § (2) bekezdésének a szabályából adódhat. A Ptk. idézett rendelkezése szerint: "(2) Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges." Kérdés, a fenti szabály kiterjed-e arra a feltételezett esetkörre, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy végrendeletben tesz alapítványt, és vagyonát vagy annak egy részét az alapítványnak rendeli. A Ptk. 624. § (2) bekezdését már megfogalmazásában speciális szabálynak kell tartanunk a cselekvőképességre vonatkozó általános rendelkezésekhez képest. Az idézett rendelkezés második fordulata külön kiemeli, hogy a végrendelet érvényességéhez nem szükséges sem a törvényes képviselő, sem pedig a gyámhatóság hozzájárulása. Értelemszerűen a végrendelet érvényessége annak teljes alaki és tartalmi oldalára kiterjed. Az alapítvány végrendeletben is létesíthető (Ptk. 74/D. §), tehát az anyagi jog szabályai szerint végrendelet tárgyát képezheti, ebből következik, hogy korlátozottan cselekvőképes személy végrendeletben alapítványt létesíthet és vagyonát vagy annak egy részét az alapítványnak juttathatja közvégrendeleti formában.
Amennyiben az alapítvány létesítése halál esetére szóló jogügyletben történik, akkor a személyes magatartás követelménye az alapítványi ügyletre is kiterjed [Ptk. 623. § (2) bek.: végrendelkezni csak személyesen lehet]. Egyebekben alapítványt képviselő útján is lehet létesíteni.5 Az osztrák és a liechtensteini alapítványi jog a bizalmi kéz útján történő alapítványrendelést is elismeri, ahol a "gazdasági" alapító személye titokban marad.6
Az alapítóval szemben megfogalmazott egyes elvárások korántsem olyan eredeti felfedezések, amint azt egy-egy magyar bírósági döntés kifejezésre juttatja. Természetesen az alapítónak jog- és cselekvőképességgel kell rendelkeznie, hogy alapítványt alapíthasson. A korábbi szabályok alapján a bírói gyakorlat nem tette lehetővé a helyi kisebbségi önkormányzat részére közalapítvány létesítését (Legf. Bír. Kny. III. 27. 047/1998 - KGD 1998/7/203., véleményünk szerint ehhez nem kellett volna a törvényt módosítani), ezt a Ptk. módosítása korrigálta. Nem rendelkezett jogalanyisággal a V. TV-Antenna Társulat, ezért nem módosíthatta az alapítvány alapító okiratát (Legf. Bír. Kny. III. 27. 107/1998 - KGD 1998/7/206.), jóllehet az adott esetben a publikált tényállásból nem derült ki, miként alapították és hogyan kerülhetett a módosítást megelőzően az alapítvány bejegyzésére sor. Nem lehet alapító a szülői munkaközösség (BH 1996/555.) és a zenei munkaközösség sem (BH 1996/279.), a jogi személyiséggel nem rendelkező testület (BH 1991/449.), valamint 1993, a jogszabályi változtatás előtt a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság sem hozhatott létre alapítványt (BH 1993/391.), jóllehet ez utóbbi szintén viszonylag egyszerű bírói jogfejlesztéssel áthidalható lett volna.7 Ha a nyilvántartásba vett alapítvány alapító okiratának módosításakor derül ki, hogy az alapító nem önálló jogalany (adott esetben egy fúvószenekar), akkor a módosítás kapcsán az alapító okirat hiányosságait is elrendelheti a bíróság.8 Lényegében az eredeti alapítói ügylet érvénytelenségét orvosolják így a magyar bíróságok.
Amennyiben több alapító van, akkor az alapítói jogokat az érintett személyek csakis együttesen gyakorolhatják, kivéve ha az alapító okiratban ettől eltérően állapodtak meg.9 A magyar bírói gyakorlat szerint az alapítók ún. alapítók gyűlését mint alapítványi szervet nem hozhatnak létre.10 Mindennek indoka, hogy az alapítvány "ügyviteli" és "ügydöntő" szerve csakis a kezelő szerv lehet.
Az alapító jogai - adott esetben vitatott jogok közül, nem érintve most a többit - a jelenlegi magyar szabályozás és bírói gyakorlat alapján tehát a következők szerint foglalhatók össze:
a) Nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtása. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a bírósághoz nem nyújthatja be a kezelő szerv tagja, hiszen a törvény rendelkezése értelmében a kérelem benyújtására csakis az alapító jogosult [Ptk. 74/A. § (4) bekezdés].11 (Az 1993-as osztrák alapítványi törvény - PSG - pont az ellenkező módon szabályozza a bejegyzési eljárást, ezzel is kihangsúlyozva, hogy már egy előala-pítványról van szó.)
b) Az alapítói ügylet és az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló kérelem visszavonása. Az alapító a Ptk. 74/A. § (3) bekezdése alapján az alapítvány nyilvántartásba vételéig az alapítói ügyletet, valamint, ha már becsatolásra került, akkor a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet is visszavonhatja. [Ptk. 74/A. § (3) bek. alapján a nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza.] Egy másik ítélet ezt némiként meghosszabbította azzal, hogy a visszavonásra az alapítvány bejegyzését elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedéséig van lehetősége (BH 1997/206.).
c) A kezelő szerv kijelölése és visszavonása mint alapítói jog (Legf. Bír. Kny. III. 27. 577/1998 - KGD 1998/7/204.),12 a Legfelsőbb Bíróság szerint megszorítóan értelmezendő. Kizárólag az alapító jogosult az alapítvány képviselőjének kijelölésére, evvel nem egyeztethető össze - a bíróság álláspontja szerint -, ha az alapító okirat akként rendelkezik, hogy a kuratórium saját tagjai sorából elnököt és titkárt választhat (Legf. Bír. Kpkf. III. 28. 898/1997. - KGD 1998/10/236., valamint Legf. Bír. Kny. V. 27. 285/1999. - KGD 2002/5. sz. 121.).13 Egy másik döntésében a bíróság úgy fogalmazott, hogy "a kezelő szerv (kuratórium) tagjának kijelölését az alapító nem ruházhatja át a kuratóriumra. Nincs lehetőség arra, hogy az alapító által megjelölt létszámú kuratórium oly módon álljon ösz-sze, hogy a kuratóriumi tagok egy részét az alapító által megjelölt kuratóriumi tagok jelölik ki. Az alapítónak az a joga, hogy az alapítvány kezelő szervét kijelölje, nem ruházható át a kurátorokra" (Legf. Bír. Kpkf. I. 25. 383/1992. sz. - BH 1993/9/577.). Ugyanezt a tételt erősítette meg az egyik legutóbbi bírói döntés.14 Jóllehet, véleményünk szerint ez a döntés is erősen vitatható, miért ne lehetne részben vagy egészben a kuratóriumra bízni ezt a jogot? Erre vonatkozóan semmilyen ésszerű és megalapozott indokolással nem szolgálnak az ítéletek. Az alapítónak ez a joga az alapítvány képviselőjének a kijelölésére is vonatkozik.15 A kiesett kuratóriumi tag kooptálással történő helyettesítésével viszont az alapítói akarat érvényesülését az alapító halála (megszűnése) után is biztosítani lehet.16
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
