Dr. Marosvölgyi Emese 1971-ben született Medgyesegyházán. 1996-ban a József Attila Tudományegyetemen okleveles munkaügyi szakember képesítést szerzett, 2003-ban a Szegedi Tudományegyetemen doktorált, majd a 2012. évben jogi szakvizsgát tett. 1992-től a Magyar Posta szegedi postaigazgatóságán gazdászati előadó volt, majd 1993-tól a Békéscsabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ általános titkáraként dolgozott. 1999-től a békéscsabai Polgármesteri Hivatalban egészségügyi ügyintéző, majd 2002-től a hivatal személyzeti vezetője. 2007-ben a Békéscsabai Okmányiroda vezetője lett, 2011-ben pedig szakmai tanácsadói címmel projektmenedzsment/vagyonkezelési csoportok vezetőjének nevezték ki, amely tisztséget 2012. december végéig töltötte be. 2013. január 1-jétől a Békéscsabai Járási Hivatal vezetője. Munkája mellett a Békés Megyei Gazdasági Kamarák mellett működő Fogyasztóvédelmi Békéltető Testület tevékeny tagja annak megalakulása óta.
A Békéscsabai Járási Hivatal székhelye: Békéscsaba. A békéscsabai járás települései: Békéscsaba, Csabaszabadi, Csorvás, Doboz, Gerendás, Kétsoprony, Szabadkígyós, Telekgerendás, Újkígyós. Lakosságszám: 83 000 fő.
A járási hivatal két településen kirendeltséget működtet, a 185 fő állami tisztviselő 9 osztályszervezetben végzi munkáját.
A 2013. január 1. napjával felállt járási hivatalok átrendezték a magyar közigazgatás szervezeti rendszerét azzal együtt, hogy eltérő szakmai kihívásokkal kellett szembenézniük, különösen abból fakadóan, hogy szervezeti felépítésükben - már az indulásukat tekintve is - eltérések mutatkoztak. A kezdetektől választ kellett adnunk és kapnunk néhány - de különösen a két legfontosabb - alapkérdésre. Mi a járási hivatal létrejöttének célja, valamint kapcsolódik-e és ha igen, akkor hogyan a járási közigazgatási rendszer filozófiája a települési önkormányzat és annak hivatala - állampolgárokat szolgáló - feladatellátásához?
Az elmúlt közel négy esztendő utóbbi kérdésre adott "igen" válaszát leginkább a települési ügysegéd kapcsolódási pontján keresztül lehet megjeleníteni, amely intézmény igyekezett - és úgy gondolom sikerrel - minimalizálni a települési önkormányzat jegyzője államigazgatási szerepvesztéséből fakadó érzékenységet. A települési ügysegéd jelenléte eleinte a szociális hatáskörök "gyakorlására" szorítkozott, de a későbbiekben kiteljesedett, és napjainkban már az érintett önkormányzatok polgármesteri hivatalai meghatározott ügyfélfogadási rendje szerint - településenként változóan a teljes munkahetet átfogva - biztosítják az állampolgárok hatósági ügyeinek döntés-előkészítéseit.
Az első lépések a járási hivatal létrejöttének azon felismerésére épültek, amely azt az eszmét igyekezett megérteni, hogy az államigazgatási hatásköri delegáció egyazon közigazgatási térszerkezetben a térség egységes jogalkalmazásának megteremtésére kell, hogy fókuszáljon, mégpedig a kormányhivatal és a járási hivatal által nyújtott szakmai értéktöbblet kihasználásával. Az örökölt hatósági eljárási mechanizmusok jogi állapotának felmérését követően olyan általános követelményrendszert fogalmaztunk meg, amely biztosította az eljárási- és az ágazati anyagi jogszabályok rendelkezéseinek való megfelelést és az ügyfélorientált ügymenetet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
