Az alábbiakban a 2007. évi LXI. törvénnyel (a Ctvn.-nel) bevezetett, és a cégjogi szabályokat érintő fontosabb módosításokat ismertetem. A szintén újdonságot jelentő cégbírósági felügyeleti illetékkel majd a következő pontban foglalkozom, annyi azonban már itt említést érdemel, hogy a Ctvn. 32. §-a a cégbírósági eljárásokat érintő illetékjogi rendelkezéseket jelentősen módosította. Az Itv. új 1. §-a és 65. §-a értelmében a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. (Ez az előírás vélhetőleg elejét veszi majd a felelőtlenül kezdeményezett eljárásoknak, még akkor is, ha viselésének szabályai az általános eljárási illetékekétől eltérnek. (Lásd a következő pontot.)
Az Itv. kiegészül egy újabb 74. § (3) bekezdéssel, és a 74. § eredeti (3)-(4) bekezdésének számozása (4)-(5)-re változik. E szabály kimondja, hogy az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére és megvonására, valamint az eljárás kezdeményezésekor meg nem fizetett illeték, illetve a cégbírósági felügyeleti illeték viselésére, nyilvántartására és a megfizetésével kapcsolatos bírósági intézkedésekre (az Itv. által nem rendezett kérdésekben) a költségmentességről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Az Itv. 62. §-ában felsorolt, tárgyi illetékfeljegyzési jogot deklaráló szabályokat is bővítette a Ctvn. egy további p) pontba foglalt esetkörrel. Eszerint a hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba vett, hibás adatokon alapuló, vagy más okból hibás bejegyzések kijavítása iránti eljárásban, valamint az olyan eljárásban, amely annak megállapítására irányul, hogy valamely hatóság vagy bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba kerülő adat megküldési kötelezettségének, tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti a feleket (kérelmezőt, bejelentőt).
Az Itv.-nek a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásra vonatkozó szabályait is lényegesen módosította a Ctvn. 32. § (2) bekezdése. Ez átfogalmazta az Itv. 45. § (3)-(4) bekezdését, annak érdekében, hogy "népszerűsítse" az egyszerűsített cégeljárást, illetve módosította a változásbejegyzési eljárás illetékét.
Az Itv. 45. § eredeti (3) bekezdése kimondta, hogy az Itv. (4)-(6) bekezdésében nem említett egyéb cégeljárásokban 5000 Ft illetéket kell fizetni. Az új szabályozás ezt úgy módosítja, hogy az egyszerűsített eljárásban beadott cégbejegyzési kérelem, és az Itv. 45. § (4)-(7) bekezdésében nem említett egyéb cégbírósági eljárások illetéke 15 000 Ft. Ez komoly illetékcsökkenést jelent, hiszen a zrt, illetve kft. alapítás 100 000 Ft-os, illetve a kkt.-bt. alapítás 50 000 Ft-os eljárási illetéke helyett fizetendő 15 000 Ft-os illeték jelentős vonzerővel bír majd minden valószínűség szerint.
Zavart okoz ugyanakkor az Itv. 45. § (3) bekezdésének második fordulata, amely úgy rendelkezik, hogy ha az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az eljárás igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki (?!) az illeték 45. § (1) bekezdése szerinti mértékre történő kiegészítésére. Az egyszerűsített eljárásnak ugyanakkor éppen az a lényege, hogy hiánypótlási felhívásnak nincs helye, a bíróság vagy eleget tesz a bejegyzési kérelemnek az egyszerűsített eljárás szabályai szerint, vagy elutasítja azt, ilyenkor azonban nincs és nem is lehet szó il-letékezésről. A magam részéről nem tudok elképzelni olyan esetet, amely szerint a cégbíróság a fél által kezdeményezett egyszerűsített cégeljárást mintegy átminősítve általános szabályok szerintinek, illetékezésre felszólítsa a felet és továbbfolytassa a bejegyzési eljárást. Ez véleményem szerint a Ctv. új 48. §-ában foglaltakkal ellentétes lenne.
[Ugyanakkor azonban helyeselhető, hogy az Itv. 45. § új (3) bekezdése már helyesen alkalmazza a 45. § többi releváns bekezdésére való utalást, azaz már nem a (4)-(6), hanem a (4)-(7) bekezdésben írt eljárásokon kívüli cégbírósági eljárások általános illetéktételét szabja meg, sajnálatos módon lemaradt azonban az (1) bekezdés említése. Ennek megfelelően tehát minden más a (4)-(7) bekezdésben és értelemszerűen az (1) bekezdésben nem említett cégbírósági eljárás illetéke 15 000 Ft, azonban ügyelni kell arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás illetéke már speciális szabályozást nyert, az tehát szintén kivételt jelent "az egyéb cégbírósági eljárás" megfogalmazás alól.]
A Ctvn. 32. § (2) bekezdésével meghatározott Itv. 45. § (4) bekezdése újraszabályozza a változás bejegyzési eljárás illetékét is. Felhagy az egy, illetve több rovatot érintő változásokkal kapcsolatos szisztémával, és ehelyett néhány különleges változásbejegyzési eljárás illetékét nevesíti.
Eszerint az átalakulás bejegyzése iránti eljárás (egységesen, nem cégenként számítva!); továbbá a minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, valamint az elismert vállalatcsoportkénti működés bejegyzése, illetve a nyilvános rt. cégadataira vonatkozó változás bejegyzése iránti eljárás illetéke 50 000 Ft. Minden más változásbejegyzési eljárás illetéke [kivéve az ehhez képest speciális szabálynak minősülő, a 45. § (5) bekezdésében szabályozott jegyzett tőke változás bejegyzése miatt fizetendő illetéket] a 45. § (3) bekezdése szerinti "egyéb cégbírósági eljárás" illetékeként meghatározott összeg, azaz 15 000 Ft.
Az Itv.-nek a fentiekben ismertetett, a Ctvn. 32. §-ával bevezetett változásai 2007. szeptember 1-jétől lépnek hatályba.
A Cikksorozat előző részeiben1 a 2007. évi LXI. és részben a 2007. évi LXIV. törvénnyel beállt Cégtörvény és Gt. - változásokat taglaltam. A cikkekben megfogalmazott vélemény azonban nem minden vonatkozásban esett egybe mások vélekedéseivel. A fenti törvény szövegek értelmezési vitáiban a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesülete által szervezett, 2007. szeptember 26-án megtartott tanácskozáson néhány igen fontos kérdésben általánosan elfogadott, többségi álláspont született.
Az alábbiakban ezeket kívánom ismertetni azzal, hogy amennyiben a jelen cikkben közöltek nem, vagy nem mindenben felelnek meg a korábbi írásaimban elfoglalt álláspontommal, a most közöltek alkalmazását javasolom a konkrét ügyekben, mert a bíróságokon várhatóan ez az értelmezés válik uralkodóvá.
1. Az egyszerűsített cégeljárásban a cég bejegyzésének közzététele ingyenes, a 42/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet szokatlan hatályba léptető rendelkezése ellenére. A bírák tudomásul veszik az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 5.) AB határozatának - más ügy kapcsán - kifejtett álláspontját, mely szerint a módosító szabály beépül az általa módosított rendelkezésbe, így a "kiüresedett" jogszabály "váza" anélkül hatályon kívül helyezhető - a későbbi dereguláció elkerülése érdekében - hogy ez a módosított jogszabályi rendelkezéseket érintené. (Más kérdés, hogy célszerű lenne ezt a jogalkotás törvényi szabályozásában is megjeleníteni.) Értelemszerűen a fenti rendelkezés az egyszerűsített változásbejegyzéseket nem érinti, ezek közzététele a változásbejegyzés általános közzétételi díj tételei szerint alakulnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
