Egy olyan jogintézmény bemutatását tűztem ki célul, amely alapvetően meghatározhatja a helyi önkormányzatok vagyongazdálkodását, és amelyik jól alkalmazva valóban a jogalkalmazó hasznára válhat. Ennek során felhasználtam egy megvalósult beruházás bekerülési és üzemeltetési adatait azért, hogy a beruházás forrásától indulva eljussak az üzemeltetésen át a vagyonkezelésig. Egy kerületi önkormányzat életében egy ilyen komoly beruházás sok oldalról megközelíthető, egyúttal élénk témagyűjtemény is lehet, de jelen írás nagy lépésekben haladva nem a projektszemléletre, hanem inkább annak egyes részeire fókuszál.
Ahogy a Színtér honlapján is található, a főváros VI. kerületében az Eötvös utca 10. szám alatt régi hagyománya van a kultúrának. Az átépítés előtt a kétemeletes bérház földszintjén volt a Budapesti Városvédő Egyesület székhelye közel 15 évig. Az első emeleti Podmaniczky-terem kiállításoknak, konferenciáknak, vetélkedőknek, közösségi rendezvényeknek biztosított otthont hosszú éveken át. Az 1865 körül épült romantikus lakóházat, a neobarokk ablakrácsokat viszont ma már hiába keresnénk. Terézváros önkormányzata ugyanis európai uniós támogatással átépíttette. A helyszín teljesen megváltozott: hatszintes, modern épületté alakult át. Az alapok, a "gyökerek" azonban megmaradtak. A kultúrának, a közösségi találkozóknak újra igazi színtere lett. Az átépített bérház már Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér néven (a továbbiakban: Eötvös10) nyitotta meg kapuit. A Színtér a belváros szívében, Budapest frekventált részén helyezkedik el. A közelben található az Operaház, a Pesti Broadway, számos múzeum, a mozgalmas Liszt Ferenc tér és nem utolsósorban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, amelynek könyvtára a Zeneakadémia felújításának ideje alatt az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtérben fogadja a látogatókat. A létesítmény adottságai, a közel 200 férőhelyes, mobil rendszerű színházterme - amely a régi ház udvarának beépítésével jött létre -, a 100 fő befogadására alkalmas kamaraterme, a foglalkoztatóhelyiségei, valamint a kiállítóterme lehetővé teszik rendezvények széles körének (konferenciák, sajtótájékoztatók, előadások, fogadások catering szolgáltatás biztosításával, vállalati rendezvények, bálok, tréningek, szakkörök, tanfolyamok, kiállítások stb.) szervezését, lebonyolítását. Nézzük meg pontokba szedve, hogyan jöhetett mindez létre.
Az önkormányzat a beruházásait elsősorban saját forrásból (mely leginkább a saját bevételekből származik, amely: a) a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók; b) saját tevékenységből, vállalkozásból származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; c) illetékek; d) átvett pénzeszközök; e) egyes bírságok külön jogszabályban megállapított hányada; f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; g) a helyi önkormányzat egyéb bevételei) vagy nemzeti, esetleg európai uniós támogatásokból valósíthatta meg.
A címzett és céltámogatások szabályait a 2014. január 1-jéig hatályban lévő a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény határozta meg.
A címzett támogatást a törvény értelmében a céltámogatási körben nem támogatható vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, törvényben meghatározott összköltségű beruházások megvalósítására igényelhettek az önkormányzatok. A kórházfejlesztés kivételével nem volt adható címzett támogatás a céltámogatás körébe tartozó beruházásra. A beruházás teljes időszakára vonatkozó döntést az Országgyűlés a kormány javaslata alapján egyedi mérlegeléssel hozta. A címzett támogatást az önkormányzatok költséghatár nélkül igényelhették. A címzett támogatásoknál a szabályozás nem zárta ki, hogy az önkormányzatok saját pénzeszközeit is bevonják a beruházásba, de arra is lehetőség volt, hogy a beruházás összköltségét a központi forrás finanszírozza.
A céltámogatás a törvény mellékletében meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő, a törvényben meghatározott beruházási összköltségű (egymilliárd, majd ötvenmillió forint) önkormányzati beruházások megvalósításához volt igényelhető. Az önkormányzatoknak a céltámogatási igénybejelentésekhez megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteniük. A megvalósíthatósági tanulmány a céltámogatással megvalósuló beruházásnál a támogatási döntésekhez, illetve a döntés előkészítéséhez szükséges szakmai, műszaki, pénzügyi, üzemeltetési és gazdaságossági szempontok együttes feltárását és értékelését tartalmazó komplex - a megoldások egészére vagy részleteire vonatkozó változatok - bemutatása. A céltámogatás nyújtása a megvalósíthatósági tanulmány alapján meghatározott szakmai, műszaki és pénzügyi szempontból legkedvezőbb változat szerinti költség alapján történt. A céltámogatás nyújtásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter döntött az egészségügyért felelős miniszterrel történt szakmai egyeztetést követően (ezt megelőzően a döntéshozó az Országgyűlés, majd
- 15/16 -
a Regionális Fejlesztési Tanács volt) úgy, hogy a beruházás befejezéséig a támogatás aránya nem volt változtatható.
A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltá-mogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIV. törvény 1. melléklet 25. pontjával döntött az Országgyűlés címzett támogatás adásáról a Budapest VI. kerületi önkormányzatnak. A pályázati eljárásban a beruházás költsége 797 millió forint, melyből saját forrás 205 millió forint, a címzett támogatás 592 millió forint volt.
Az építés közben - a jogszabályi és pályázati előírások által szűkre szabott keretek között - a képviselő-testület dönthetett a funkciók kibővítéséről és az épület kubatúrájának, kialakításának, felhasználásának változásáról. Ennek a döntésnek a megvalósítása azonban kizárólag saját önkormányzati forrásból történhetett. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött újabb szerződés alapján a nyertes vállalkozó 194 millió forintért végezte el a módosító döntéssel összefüggő munkálatokat. Az így kialakult összköltség kizárólag az épület bekerülési költségét jelenti (vagyis a kulcsra kész állapotot). De természetesen ezt meghaladja a teljes bekerülési költség, hiszen az üres épületet be is kellett rendezni úgy, hogy abban az egyes tevékenységek gyakorolhatóak legyenek. Az önkormányzat saját forrásainak terhére sor került a színházterembe székek, zsöllyék beszerzésére 18 millió forint értékben, ugyanide a hang- és fénytechnika beszerzésére 32 millió forint értékben; informatikai és távközlőhálózat, szerverszoba, wifi kiépítésére 30 millió forint értékben; egyéb kiegészítők (például színházi függöny) beszerzésére közel 10 millió forint értékben.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
