A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntéséből az a jelenleg is érvényesülő álláspont szűrhető le, hogy a cégjegyzékben feltüntetett természetes személyek cégjegyzékbe való bejegyzése és törlése esetén a változás az alapul szolgáló jogi ténnyel joghatályosan bekövetkezett, melyet a cégbejegyzés csak regisztrál. Ezért ezeket a változásokat a cégbíróságnak is figyelembe kell venni a cégbejegyzés hiányában is. Konkrét példával illusztrálva:
- A kft.-ben üzletrészét átruházó tag, aki ügyvezetői megbízásáról is lemondott, a változást követően évekkel később is a cégjegyzékben szerepelt, mert az új ügyvezető által benyújtott változás bejegyzését a cégbíróság a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt elutasította. A korábbi ügyvezető a tisztségéről lemondó nyilatkozatát a társaságban maradó másik két taggal közölte, de a közlés időpontja nem állapítható meg, így az sem, hogy a lemondás mikor hatályosult. A bíróság törvényességi felügyeleti intézkedéssel kötelezte a társaságot a törvényes működés helyreállítására, és annak elmulasztása miatt pénzbírságot szabott ki a céggel szemben. Intézkedéseit tartalmazó végzéseit a cégjegyzékbe bejegyzett, korábbi ügyvezetőnek kézbesítette. Az eseti döntés indokolása kimondja, hogy a tisztségéről lemondott ügyvezetőt a régi Gt. 38. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján már az ügyvezetői tisztségből eredően kötelezettségek nem terhelik, az üzletrészének átruházására kötött polgári jogi szerződés (adásvételi szerződés) miatt az adatváltozási kérelem elutasítása ellenére tagsági jogokkal sem rendelkezik. A megismételt törvényességi eljárásban a cégbíróságnak a társaságban maradt tagokat kell köteleznie a cég törvényes működésének helyreállítására. Ennek során a tagokat taggyűlés megtartására és új ügyvezető választására kell felhívnia a bíróságnak. (BH 2001/539)
- A társaságban bekövetkezett tagváltozás után az új tagok 1995. október 2-án módosították a társasági szerződést, és az egyéb változások mellett a korábbi ügyvezető cégjegyzékből törlését is kérték, 1995. július 21-én kelt lemondására tekintettel. A cégbíróság a változás-bejegyzési kérelmet (ezen belül az új székhely bejegyzése iránti kérelmet) elutasította, a cég iratait visszaküldte az alapításkor illetékes megyei cégbíróságnak. A változásokat a cég új képviselője ismételten nem jelentette be. A megyei cégbíróság 1999. február 25-én a cég korábbi, a cégjegyzékbe bejegyzett képviselőjét hívta fel az 1996-1998. évi mérlegek letétbe helyezésére, majd annak elmulasztása miatt pénzbírságot szabott ki a céggel szemben. A Legfelsőbb Bíróság a végzést hatályon kívül helyezte, mert - indokolásuk szerint - a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezető tisztsége a lemondására tekintettel megszűnt. A cégbíróságot felhívta, hogy a megismételt eljárásban a korábban elutasított kérelmekben megjelölt (tehát a cégjegyzékbe be nem jegyzett) székhelyre illetve ügyvezetőnek küldje el a felhívását. (Cgf. VII. 32.799/1999/6)
A cégadatok a cégbejegyzést megelőzően az őket keletkeztető jogi tények, például szerződési nyilatkozatok következtében érvényesen létrejönnek és a cégbejegyzéssel válnak hatályossá. A keletkezése folyamatában különbséget lehet tenni:
1) a cégjegyzékbe még be nem jegyzett, nem hatályos és
2) hatályos, a cégjegyzékbe bejegyzett cégadat között.
A Ctv. (az 1997. évi CXLV. tv.) 10. §-ának (1) bekezdése is különbséget tesz a hatályos (közzétett) és nem hatályos (még közzé nem tett) cégadatok között.
A Legfelsőbb Bíróság most idézett döntései azt mondják, hogy:
- a cégbíróság a cégjegyzékbe be nem jegyzett, de okirattal bizonyított, azaz a nem hatályos cégadatot is köteles figyelembe venni,
- a változás bejelentésének elmulasztása esetén törvényességi felügyeleti eljárásban kell kiküszöbölnie a tényleges állapot és a cégjegyzék adatai közötti ellentmondást.
Ez a megoldás aggályos. A Ctv. 10. §-ának (1) bekezdésében írt főszabály szerint maga a társaság sem hivatkozhat a Cégközlönyben még közzé nem tett, azaz a cégjegyzékbe be nem jegyzett cégadatokra. Ezzel ellentétes, ha a cégbíróság a még be nem jegyzett, nem hatályos cégadatokat köteles elfogadni a törvényességi felügyeleti el járás alapjául, ahogyan azt a fenti jogesetben láthattuk, évekkel a változást követően. Az idézett legfelsőbb bírósági döntések alapja a Ctv. 10. §-ában foglalt kivétel, mely szerint a cég a cégjegyzékbe be nem jegyzett adatra, illetve az adat igazolására szolgáló okiratra harmadik személlyel szemben akkor hivatkozhat, ha bizonyítják, hogy harmadik személy az adatot illetve az okiratot már korábban ismerte. E szabályból szerintem nem következik, hogy a cég által bejelentett adatra, az általa benyújtott okiratra a cégbíróságnál vagy akár más hatóságnál időbeli korlát nélkül lehetne hivatkozni. Különösen igaz ez arra az esetre, amikor a cég képviselője vagy tagja - sok esetben - csak a törvényességi felügyeleti eljárásban jelenti be tagi, képviselői jogviszonyának megszűnését, és ennek alátámasztására nem egy esetben évekkel korábbi "okiratot" csatol. Nem állíthatjuk, hogy a cégbíróság, mint "harmadik személy" ezen okiratot, illetve adatváltozást - ahogy a jogszabály fogalmaz - "már korábban ismerte". Ezért ezekre nem is hivatkozhat a cég, és e bejelentéseket egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni, és a bejegyzett cégadatokat kell "használni" mindaddig, amíg a cég képviselője által benyújtott kérelem alapján az új adatokat a bíróság a cégjegyzékbe be nem jegyzi.
Az idézett jogesetekből az is kiderül, hogy a bejegyzett cégadatok és a tényleges állapot hosszú időn, akár éveken keresztül eltér egymástól, miközben a cég, illetve képviselője jogszabályt sértve elmulasztja a változások bejelentését. A fenti jogesetekkel illusztrált gyakorlat egy-egy cég esetében hosszú időn keresztül fenntartja a bizonytalan jogi helyzetet, melyben mást kell a cég képviselőjének vagy tagjának tekinteni, mint aki a cégjegyzékbe be van jegyezve. Ez sérti a közhitelesség elvét.
A Legfelsőbb Bíróság idézett döntései szerint a cégbíróságnak figyelembe kell venni a cégadatok változására vonatkozó minden okiratot attól függetlenül, hogy azok mikor keletkeztek, ha az okirat alapján a cégadatváltozás bejegyzésének lehet helye. A változás-bejegyzési kérelem késedelmes benyújtásának szankciója a Ctv. 22. §-ának (2) bekezdése szerint a képviselővel szemben kiszabható pénzbírság lehet.
A cégadat változása sokszor csak utólag és "véletlenül", törvényességi felügyeleti eljárás során derül ki, például a mérleg letétbe helyezésére felhívó végzésre a cég cégjegyzékbe bejegyzett képviselője, tagja közli a cégbírósággal, hogy ő már nem tagja, illetve képviselője a társaságnak, de ezt a változást a cég új képviselője elmulasztotta bejelenteni a cégbíróságnak. Két eset lehetséges: előfordul, hogy a bejelentő (általában a cégjegyzékbe bejegyzett képviselő vagy tag) okiratokkal is alátámasztja állítását, mely szerint már más a társaság tagja, illetve képviselője; és van példa arra is, hogy ilyen okiratot nem csatol.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
