Fizessen elő a Magyar Jogra!
ElőfizetésA bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt sok esetben lehet a gyakorlat szemszögéből kevésbé alkalmazhatónak tartani, sőt talán kicsit divattá is vált a törvény egyes rendelkezéseit vagy hiányosságát, bizonyos jogesetek kapcsán kifogásolni.
Kétségkívül van alapja a fenti mondatban írt hozzáállásnak, mégis az eddig egyértelműen alkalmazandónak tekintett rendelkezések esetén is adódhatnak olyan helyzetek, amelyek a joggyakorlatot a helyes mederből elterelhetik. Ha ugyan helyes mederben voltak. Érdekes azonban, hogy időnként jogszabályváltozás hiányában is változik a bírósági gyakorlat.
Hogy a változás iránti szándék helyes és előremutatóan alapos, azt mindenképpen a jövő döntheti csak el, többszempontú részletes vizsgálat alapján. Annak, melynek hiányában olyan helyzet keletkezhet, ami a végrehajtást foganatosító bíróságok számára az ügyek mindennapos érdemi intézésében zavart okozhat.
A Pécsi Ítélőtábla nem kevesebb, mint 20 végrehajtási ügyben jelölte ki a Kaposvári Járásbíróságot kizárás miatt, ez évben a mai napig, foganatosító bíróságként a jövőre nézve is. Döntő többségében a Pp. 13. § (1) bekezdés a) pontjának okából. Ezen ügyek közül egyet emeltem ki. Egy korábban előfordult, valószínűleg a változtatást elindító, elsőként bemutatásra kerülő jogeset pedig az időrendisége miatt kapott jelentőséget. Míg további három tényállás az ellentétes joggyakorlat fennállását bizonyítja.
I.
A Somogy Megyei Bíróság mint Cégbíróság 1998. május 5-én kelt és 1998. június hó 20-án jogerőre emelkedett G.1409302552/9. számú határozatával az adóst mint ügyvezetőt, törvényes kötelezettségének elmulasztás miatt 50 000 (ötvenezer) Ft pénzbírsággal sújtotta.
Az egységes értesítést a cégbíróság kiállította és megküldte a Somogy Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának, a pénzbírságból származó összeg behajtása felől történő intézkedés végett.
A gazdasági hivatal 1999. május 11-én továbbküldte az iratokat a Somogy Megyei Bíróság Végrehajtási Irodájának, ahol az illetékes megyei bírósági végrehajtó 1500-2.MV.395/1999. szám alatt vette foganatba a végrehajtást.
Az adós 2007. szeptember 12-én a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt elhalálozott, miért is a megyei bírósági végrehajtó beterjesztette az iratait a végrehajtást foganatosító Kaposvári Városi Bírósághoz, a jogutódlás megállapítása iránt.
A Kaposvári Városi Bíróság 2009. november 5-én kelt 1501-1.Vh.2908/2009/3. sorszámú végzésével megállapította, hogy az illetékes megyei bírósági végrehajtó előtt 1500-2.MV.395/1999. számon folyamatban lévő eljárásban egy kaposvári lakos az adós jogutóda.
A végzés ellen az adósi jogutód élt fellebbezéssel, ezért a bíróság felterjesztette az iratát a Somogy Megyei Bírósághoz a fellebbezés elbírálása végett.
A Somogy Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 1.Pkf.20286/2010/1. számú, 2010. február 18-án kelt nyilatkozatával rögzítette, hogy a fellebbezés elbírálásában nem vehet részt, mert a végrehajtást kérő a Somogy Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala, ezért a Pp. 13. § (1) bekezdés a) pontjában írt kizárási okra hivatkozva kérte az ügyben másik bíróság kijelölését.
A Pécsi Ítélőtábla Pkk.II.20.127/2010/2. számú, 2010. március 17-én kelt végzésével az ügyben másodfokon eljáró bíróságul a Baranya Megyei Bíróságot jelölte ki azzal az indokolással, hogy a Pp. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ügy elintézéséből ki van zárva és abban nem vehet részt a Somogy Megyei Bíróság, mert a végrehajtást kérő a Somogy Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala. A táblabíróság utalt arra, hogy bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 20. §-ának (3) bekezdése szerint a Somogy Megyei Bíróság rendelkezik jogalanyisággal.
A kijelölt Baranya Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság az 1.Pkf.50.287/2010/2. számú, 2010. április 30-án kelt végzésével a Kaposvári Városi Bíróság fenti végzését helybenhagyta.
II.
Más ügyben az adóst a Lenti Városi Bíróság 1998. november 24-én ötrendbeli, társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt pénzbüntetésre ítélte.
A bűnügyi költségként felmerült 24 945 Ft megfizetésére kötelezte a vádlottat a magyar állam javára a Zala Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának külön felhívására.
A Lenti Városi Bíróság ezt követően, 2000. január 25-én az adóst lopás vétségében mint társtettest találta ismételten bűnösnek, ahol 116 200 Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a vádlottat a Zala Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának külön felhívására, a magyar állam javára.
A Zala Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának Bevételi Csoportja PB.00230-2000. ügyszám alatt vette foganatba a végrehajtási eljárást a kiállított egységes értesítések alapján (PB.02593-1998. szám alatt a 24 945 Ft bűnügyi költség vonatkozásában).
Az adós a törvényszéki végrehajtó végrehajtási el-
- 628/629 -
járása alatt 2010. október 23-án elhunyt, és mivel a végrehajtást kérő kérte jogutódlás megállapítását az adósi oldalon, a végrehajtó beterjesztette az iratát a Zalaegerszegi Városi Bírósághoz mint végrehajtást foganatosító bírósághoz, jogutódlás megállapítása céljából.
A Zalaegerszegi Városi Bíróság a Vht. 9. §-a alapján alkalmazandó Pp. 13. § (1) bekezdés a) pontja és 14. §-a alapján elfogultságot jelentett be a Kaposvári Törvényszék 3. Pkf. 20.275/2012/1. számú végzésére hivatkozva, mert a jogi személyiséggel rendelkező Zalaegerszegi Törvényszék az eljárásban félként szerepel.
A Pécsi Ítélőtábla Pkk.IV.20.418/2012/2. számú 2012. július 17-én kelt határozatával a zalaegerszegi törvényszéki végrehajtó előtt folyamatban lévő 2000-2.MV.120/2000. számú végrehajtási ügyben végrehajtás foganatosító bíróságul kijelölte a Kaposvári Városi Bíróságot, a Pp. 13. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva. Egyben felhívta a törvényszéki végrehajtót, hogy a továbbiakban a fenti számú végrehajtási ügyet szükség esetén a Kaposvári Városi Bírósághoz terjessze be, mert a végrehajtást foganatosító bíróságul nemcsak a jelen ügyre, hanem a jövőre nézve is a Kaposvári Városi Bíróságot jelölte ki a Pécsi Ítélőtábla.
III.
Ugyancsak a Pécsi Ítélőtábla kijelölése folytán eljáró Kaposvári Törvényszék az 1.Pkf. 20.403/2012/1. sorszámú végzésével a Zala Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala végrehajtást kérő javára folyó eljárásban, annak ellenére hagyta helyben a Zalaegerszegi Városi Bíróság elsőfokú végzését, hogy az I. részben a megyei bíróság kizárását szorgalmazta.
Említést érdemel, hogy a Somogy Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság a 3/I.Pkf.20.887/2005/1. számú végzésében 2005-ben még nem találta magát elfogultnak, hanem elbírálta a Kaposvári Városi Bíróság végzését olyan ügyben, ahol a Somogy Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala volt végrehajtást kérőként feltüntetve.
A szintén kijelölés folytán eljáró Kaposvári Törvényszék más összetételű állandó tanácsa a 3.Pkf. 20.275/2012/1. számú végzésével - a tárgyalt téma szempontjából azonos tényállás alapján - a Zalaegerszegi Városi Bíróság végzését hatályon kívül helyezte. Indokolásában kifejtette a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 18. § (3) bekezdésére hivatkozással, hogy a városi bíróság jogalanyiságának hiánya miatt, amennyiben a Zalai Törvényszék kizárt, úgy a Zalaegerszegi Városi Bíróság is az.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás