A sportnak, mint nemzetstratégia ágazatnak kiemelt szerepe van Magyarország gazdasági, társadalmi fejlődésében, nemzetgazdasági, nemzetpolitikai céljainak sikeres megvalósításában. A sport, a sporttevékenységek támogatása, a sportolás feltételeinek megteremtése, biztosítása - többek között - állami, közfeladat is, ami egyben állami finanszírozást, közpénzekkel való gazdálkodást is feltételez. A közpénzek felhasználásának legfontosabb alapelvei az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az integritás, amely szempontok figyelembevétele a sportfinanszírozás területén is meghatározó prioritást kell, hogy élvezzenek.
Sport, as a national strategy sector, plays a key role in Hungary economic and social development, as well as in the successful realization of national economic and national policy goals. The support of sport and sports activities, the creation and provision of conditions for sports activities - among others - are also state and public tasks, which also presupposes state funding and management of public funds. Transparency, accountability and integrity are key principles for the use of public money, which should also be a key priority in the area of the financing of sport.
A sport a 20. század végére kiemelkedő jelentőségű területté, nemzetstratégiai ágazattá vált. A sport egy rendkívül komplex jelenség, érinti a testkultúrát, az oktatáspolitikát, az egészségügyet, gazdasági és szociálpolitikai jelentősége is egyre nő. Ma már megalapozottan beszélhetünk "sportiparról". A sport egyre nagyobb bel- és külpolitikai jelentőségre tesz szert, az országimázs növelésének is igen fontos eszközévé vált.[1]
A sportjog egy sajátos szakjog, mely magában hordoz számos magánjogi és közjogi vonatkozást is. A sportjognak számos közjogi jellemzője van, hiszen többnyire az egyik fél maga az állam, a résztvevők között pedig alá- és fölérendeltségi viszony van. Közjogi jellegű vonatkozások közé sorolhatóak az alkotmányjogi szabályok, az állami sportigazgatás szervezetrendszere, a büntető és szabálysértési tényállások, a sportrendészetet és természetesen a sportfinanszírozás, a sporttevékenységhez fűződő adókedvezmények rendszerét szabályozó jogalkotás is.[2]
A sportigazgatás a közigazgatási jog különös részét képező sajátos jogalkotási és jogalkalmazási szakterület, a sporttal kapcsolatos feladatokat az állam a sport-igazgatáson keresztül valósítja meg, ezért egyfajta szakpolitikának is nevezhetjük.
A sportjog léte 1996 óta tény, az első magyarországi sporttörvény - a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény - sportigazgatási, szervezeti törvény volt, a sportigazgatásban résztvevő szervezetek hatáskörein keresztül próbálta meghatározni a sportigazgatás tartalmát.
Az Országgyűlés a sporttörvény elfogadásával az egyetemes kultúra részeként ismerte el a sportot, deklarálta kiemelkedő jelentőségét az egészségmegőrzésben, a személyiség formálásában, és a közösségi magatartás kialakítása területén, valamint különleges szerepét az ifjúság fizikai és erkölcsi nevelésében.
Ahogyan már említést tettünk róla a sport a 20. század végén, a 21. század elején kiemelt társadalmi-gazdasági területté vált, és nem véletlenül lett 2010-ben nemzetstratégiai ágazat. Minden kormány, a választási győzelménél fogva, jogosult dönteni arról, hogy mit választ a kormányzásában prioritásnak. A sport nemzetstratégiai ágazatként való kiemelése szolgálta és szolgálja a közjót, a közérdeket, áttételesen erősíti az oktatást és az egészségügyet is.
Sárközy Tamás professzor, a sportjog atyja és legmagasabb szintű művelője számba vette egy tudományos írásában, hogy miért is vált a sport 2010-ben nemzetstratégiai ágazattá.[3] A sport belső átalakulása, illetve kiterjedése lezajlott ezáltal pedig a bel- és külpolitikai felértékelődése is. Valamikor a sport amatőr élsport volt, tisztán civil, az önszabályozás és önvitarendezés világa. Az állam legfeljebb a testneveléssel foglalkozott, és nem a sporttal. Ez a helyzet az 1930-as évektől kezdődően kezdett megváltozni, az 1970-es évektől pedig radikálisan átalakult a sport, leegyszerűsítve: megszűnt az amatőr élsport, illetve a kizárólagos civil jelleg. A főbb tényezők e körben a következők:
A sport elvesztette élversenysport, elitsport jellegét, az emberek jelentős része mindennapi életének részévé, tömegsporttá vált. Ebben az értelemben a népegészségügy része, mozgáskultúrát jelent, az életminőség javításának, illetve az élet meghosszabbításának tényezője. Különleges szerepet tölt be a sport a fiatalság, a diákok, egyetemi-főiskolai hallgatók életében, oktatásában, nevelésében, de az idős emberek aktivitá-
- 15/16 -
sának megőrzésében is. Lassan szinte minden ember valamilyen mértékben érintett.
Természetesen kiemelt szerepe van a sportoláshoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtésének is, így sportlétesítmények, sportterek - tornatermek, uszodák, sportcsarnokok, jégpályák, sportpályák, stadionok - építése és fenntartása, fenntartható üzemeltetése, valamint a humán háttér biztosítása is. A sport a beruházások, az építőipar-technológiai szerelés egyik célterülete, a sportlétesítmények üzemeltetése, fenntartása, biztonsági infrastruktúrája[4] is igen széles körben munkahelyteremtő jellegű. Az élsport gigantikus sportrendezvények ihletője, kialakult a belföldi és a nemzetközi sportturizmus. A sportipar a szórakoztatóipar egyik vezető ágává vált; a sportlétesítmények multifunkcionálisak. A sportrendezvények az emberi élvezet forrásai, a társas érintkezés aktív formái, előre kiszámíthatatlan élményt adnak, amelyet a sportfogadás még inkább felerősít. A sport a technológiai fejlesztés, az innováció terepévé is vált, és a digitalizáció is jelentősen fejlődik a sportvilágban.[5]
A sport már több mint száz éve nemzetközi (nyári-téli olimpia, világbajnokságok, kontinentális bajnokságok, világkupák). A nemzetközi kontinens- és világbajnokságok özöne zúdul a lakosságra a helyszíneken, illetve a televízión, interneten keresztül. Ezek a rendezvények mozgósítják a lakosságot. A nemzetközi sportsikerek egyszerre képesek szolgálni a nemzeti büszkeséget is.
A sport elüzletiesedése[6] természetesen több új negatív jelenséget is magával hozott a társadalmi-gazdasági életben, például a doppingolás elterjedését, a sporthuliganizmussal járó garázda-rongáló jelenségeket, a fair play háttérbe szorulását, ami ellen fontos a közös fellépés, mivel a becsületesen játszott sport, mint szociális és kulturális tevékenység erősíti a társadalmat és a nemzetek közötti együttműködést. A fair módon folytatott sporttevékenység egyúttal olyan egyéni tevékenység, amely lehetőséget kínál az önmegismerésre, az önkifejezésre, eredményességre, a sport elősegíti a felelősségtudat kialakulását, emellett a sporttevékenységben való felelős részvétel kialakulását is.[7]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
