A Vht. rendelkezéseit végigolvasva csak nagyon szűk körben tartalmaz rendelkezéseket a végrehajtási eljárás nemperes eljárásban történő megszüntetése tekintetében, azonban annál több elméleti és gyakorlati kérdést, problémát vet fel, mint például hatásköri kérdések, a végrehajtási költségek viselése, az elévülés kérdése... stb.
A végrehajtás megszüntetésének elsődlegesen a végrehajtási nemperes eljárásban van helye, melynek többféle eszköze van. A nemperes eljárás keretén belül a jelenleg hatályos Vht. egészen pontosan három plusz két eszközt biztosít a végrehajtás megszüntetésére, melyek az alábbiak:
1. Ha a végrehajtást kérő végrehajtás megszüntetése iránti kérelmet terjeszt elő és a végrehajtás megszüntetése másnak a jogát, jogos érdekét nem sérti, a végrehajtási költségek pedig maradéktalanul kiegyenlítésre kerültek, akkor sor kerülhet a végrehajtás megszüntetésére. [Vht. 55. § (1) bekezdés a) pontja]
2. A végrehajtást foganatosító bíróság köteles végzéssel megszüntetni a végrehajtást, ha külön törvény így rendelkezik. [Vht. 55. § (1) bekezdés b) pontja]
3. A következő megszüntetési ok az, amikor a végrehajtást elrendelő bíróság közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta. [Vht. 56. § (1) bekezdése]
4. A jelen alcím bevezetésére visszautalva a hatályos Vht. három plusz két eszközt biztosít a végrehajtás megszüntetésére, mely azért került így megfogalmazásra, mert ezek ugyan nem a hagyományos értelemben vett végrehajtás megszüntetését eredményezik külön rendelkezés alapján, hanem a végrehajtás megszűnését. Az első ezek közül az az eset, ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés részben vagy egészben alaptalan, azt már teljesítette vagy egyébként megszűnt és ezt a végrehajtást kérő elismeri, a végrehajtási költségek pedig maradéktalanul kiegyenlítésre kerültek (Vht. 41. §). Ekkor tehát a végrehajtási eljárás megszűnik. Ha az adós részéről a bejelentés a fentiek szerint előterjesztésére kerül, akkor annak végső célja az, hogy a végrehajtás megszűnjön, ne folytatódjon tovább, ebből szempontból mondhatjuk azt, hogy kvázi megszüntetés iránt kérelem. Fontos kiemelni azonban azt, hogy amennyiben a végrehajtást kérő az adós állítását elismerte, és a végrehajtási költségek kiegyenlítésre kerültek, akkor külön rendelkezés nélkül is megszűnik a végrehajtás.
5. Végül a Vht.-ban biztosított "jogorvoslati" lehetőségek között a végrehajtási lap visszavonása, illetve a végrehajtási záradék törlése akár a felek kérelmére, akár az eljáró végrehajtó jelentésére, akár hivatalból szintén a végrehajtás megszűnését eredményezhetik. [Vht. 211. § (1)-(2) bek., 212. § (1) bekezdései]. A Vht. rendelkezései alapján a végrehajtási lap visszavonása, illetve a végrehajtási záradék törlése szintén a végrehajtás megszűnését eredményezik, nem kell külön rendelkezni a végrehajtás megszüntetéséről. Ha kérelem előterjesztésére kerül sor, akkor annak végső célja szintén az, hogy a végrehajtás megszűnjön, ebből a szempontból mondhatjuk ezen esetnél is azt, hogy kvázi megszüntetés iránti kérelem, ismételten kiemelve azt, hogy a végrehajtási lap visszavonása, illetve a végrehajtási záradék törlése esetén külön rendelkezés nélkül is megszűnik a végrehajtás.
Ha a fenti megszüntetési okokat végignézzük, akkor két esetben - a Vht. 55. § (1) bekezdés b) pontja és a Vht. 211. § (1)-(2) bek., 212. § (1) bekezdései - mindenképpen a végrehajtás megszűnését eredményezheti, a végrehajtás korlátozása ezekben az esetekben nem lehetséges.
A továbbiakban a fenti öt esetkör kerül részletesen kifejtésre a gyakorlatban felmerülő problémák ismertetésével.
A végrehajtást kérő az ügy ura, rendelkezési jogából következik, hogy bármikor kérheti a végrehajtás megszüntetését, korlátozását vagy más módon történő folytatását.
A Vht. 55. § (1) bekezdése a) pontja alapján a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti.
A Vht. 55. § (1) bekezdésének a) pontja a végrehajtás megszüntetésére vonatkozó rendelkezések közül azt az esetkört szabályozza, amikor a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtási eljárásban mint nemperes eljárásban szünteti meg, illetve korlátozza a végrehajtást a végrehajtást kérő kérelmére.
A végrehajtás megszüntetésére a végrehajtást foganatosító bíróság rendelkezik hatáskörrel. A bíróság a megszüntetés kérdésében végzéssel határoz, mely ellen fellebbezésnek van helye. Fellebbezést a végrehajtást kérő és az terjeszthet elő, akinek a bíróság döntése a jogát, illetve jogos érdekét sérti.
A Vht. 55. § (2) bekezdése alapján nincs helye a végrehajtás megszüntetésének az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, ha a végrehajtási költség megfizetésére a Vht. 34. és 41. § szerint nem került sor.
Az esetek túlnyomó többségében a Vht. 55. § (1) bekezdés a) pontjára alapított kérelem akkor kerül előterjesztésre, amikor a végrehajtást kérő bejelenti a követe-
- 669/670 -
lése megszűnését és kéri a végrehajtás megszüntetését. Ilyenkor a végrehajtást foganatosító bíróságnak a törvényi feltételek fennállása során azt is meg kell vizsgálnia, hogy a végrehajtási költségek kiegyenlítésre kerültek-e. A Vht. 55. § (2) bekezdése e körben a Vht. 34. § és a 41. § rendelkezéseire utal vissza.
A Vht. 34. § (1) bekezdése alapján "a végrehajtás során felmerülő költséget - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli.
(2) A szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés közhírré tételével felmerülő költségeket az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte.
(3) Az állam által előlegezett végrehajtási költséget behajthatatlanság esetén az állam viseli.
(4) A felek az általuk előlegezett költség összegét kötelesek a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.
(5) Ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a törvényszéki végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.
(6) A végrehajtó a gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyekben az előleg bevárása nélkül köteles eljárni. Az előleg folyósítására köteles szerv az eljárás befejezésekor a végrehajtó díjjegyzéke alapján soron kívül megfizeti részére a végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető díját és költségeit."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
