A Polgári Törvénykönyv 402. §-át a 2007. évi LXXVIII. törvény módosította. A rendelkezés szövege a következő. "402. § (1) Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
(2) A vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon - díjkövetelése erejéig - jelzálogjog illeti meg, amely a szerződéskötés ténye és a vállalkozó kérelme alapján a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Ha a megrendelő a vállalkozó díját kiegyenlítette, a vállalkozó köteles a jelzálogjog törléséhez hozzájárulni, az ennek elmulasztásából származó kárért felelős.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a megrendelő tulajdonát képező ingatlannak kell tekinteni azt az ingatlant is, amelynek tulajdonosával való viszonyában a megrendelőnek, vagy a megrendelőhöz való viszonyában a tulajdonosnak többségi befolyása (685/B. §) áll fenn, illetve amelynek tulajdonosa és a megrendelő ugyanazon jogi személy többségi befolyása alatt áll."
A rendelkezés hatálybalépéséről úgy rendelkezik, hogy a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott felszámolási kérelmekre, megkezdett közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni. A Ptk. 402. § ennek megfelelően 2007. július 7-ével lépett hatályba.
Az Alkotmánybíróság a 145/B/2009. AB határozatával 2010. március 31-én a Ptk. 402. § (2) és (3) bekezdését megsemmisítette. Indokolásában arra mutatott rá, hogy a vizsgált norma nem felel meg a jogbiztonság és az egyértelműség követelményének. Különösen aggályosnak találta az Alkotmánybíróság, hogy bizonytalan a rendelkezések tárgyi hatálya, és az is, hogy csak a jogszabály hatálybalépését követően megkötött építési szerződésekben, vagy a már korábban megkötött szerződésekben is alkalmazható-e a törvény. Kifogásolta továbbá, hogy nem egyértelmű, hogy a "díjkövetelés" fogalma az építési szerződésben kikötött díjat, a vállalkozó teljesítéskor előterjesztett díjigényének megfelelő összeget, avagy az esetleges hiányos- vagy hibás teljesítés miatt a megrendelő által elismert követelés összegét jelenti-e, mint ahogyan az sem, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez az építési szerződést milyen okirati formában kell megkötni, és kell-e a megrendelő bejegyzési engedélye.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ptk. 402. § (2) bekezdése a megrendelő tulajdonhoz való jogát aránytalanul korlátozza, hatályba léptető rendelkezésével együtt is nagyfokú jogbizonytalanságot eredményez, ezért ez a törvényi rendelkezés alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság a rendelkezést nem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg, ezért a 2007. július 7. és 2010. március 31. közötti időben a Ptk. rendelkezése hatályos.
A bírói gyakorlatban a rendelkezés értelmezésével kapcsolatban nem alakult ki egységes álláspont. Az egyik álláspont szerint a módosító törvény úgy rendelkezik, hogy a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, és a törvény eltérő rendelkezése hiányában a módosító rendelkezés a már megkötött szerződéseknek is részévé válik.
A másik álláspont szerint a módosított 402. § nem alkalmazható a hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre.
A Közigazgatási Kollégium Elvi Csoportja a kérdést megvitatta, és az Alkotmánybíróság időközben kihirdetett határozatára is figyelemmel úgy foglalt állást, hogy a rendelkezést a hatályba lépést követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A polgári jog alapvető elve a felek szerződéses szabadsága, ezt figyelmen kívül hagyni csak kivételesen és - az Elvi Csoport véleménye szerint - csak kifejezett, ezt egyértelműen kimondó rendelkezéssel lehet. Ilyen rendelkezést a módosító törvény nem tartalmaz, hatályba léptető rendelkezése pedig nem felel meg a normavilágosság alkotmányos követelményének.
A jelzálogjog a szerződéskötés ténye és a vállalkozó kérelme alapján a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével jön létre. A jelzálogjog bejegyzéséhez ennek megfelelően elegendő a vállalkozó kérelme.
Budapest, 2010. június 15. ■
Visszaugrás
