A pénzkövetelés biztosítása elrendelésének másik feltétele a kielégítés veszélyeztetettségének a végrehajtást kérő által történő valószínűsítése. E körben megjegyzem, hogy - a bírósági gyakorlat által is megerősítetten, viszont az intézkedéssel érintettek által széles körben és gyakran vitatottan - a valószínűsítés nem a kétséget kizáró bizonyítottság szinonimája, vagyis az adóhatóságnak nem szükséges mindenre kiterjedő bizonyítási eljárást lefolytatnia. A követelés későbbi kielégítésének veszélyét "vélelmezni" kell; viszont - lévén a tényállástisztázás kötelezettsége az adóhatóságot az Art. 97. § (4) bekezdése alapján terheli - a döntés megalapozottságának indokolása az
- 6/7 -
intézkedést elrendelő végzésben sem mellőzhető. A valószínűsítés tehát nem "szubjektív", a követelés kielégítésének "objektív" veszélyeztetettségét kell alátámasztani.[1] A valószínűsítés tehát azt jelenti, hogy az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján mérlegeli, hogy az általa feltárt, adózó javára és terhére értékelhető tények, körülmények megalapozzák-e a veszélyeztetettséget.
Az alábbiakban a biztosítási intézkedés elrendelésének alapjául szolgáló körülményeket konkrét példákkal kívánom megvilágítani:
- Az intézkedés megalapozottságát igazolja, ha az adóalany a bevallásait (jellemzően az általános forgalmi adó vonatkozásában) nem nyújtja be az adóhatósághoz, illetve azokat rendszeresen nemleges adattartalommal teljesíti. Utóbbi különösen abban az esetben bír jelentőséggel, ha az adóalany a mérlegadatok szerint jelentős árbevételt ér el, vagyis az általános forgalmi adó bevallásaival azt a látszatot kelti, hogy gazdasági tevékenységet egyáltalán nem végez.[2] Ezzel egyenértékűnek számít az is, hogy az adóalany bár teljesíti a bevallásait, az esedékes adótartozását nem vagy nem teljes körűen fizeti meg.
- A pénzkövetelés biztosítására adhat okot az adózási morálon kívül az is, ha az adóhatóság már korábban is folytatott le bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot a társasággal szemben, mely az adóalany terhére megállapítással zárult.
- A követelés kielégítésének veszélyeztetettségét a be nem vallott, eltitkolt árbevételen, a feltárt és bizonyított fiktív számlázáson túlmenően indokolhatja az adóalany ellenőrzés alatt tanúsított magatartása, mindenekelőtt az ellenőrzés akadályozása is. Azon esetek tartoznak ide, amikor a cég az Art. 14. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeit nem teljesíti, a képviselő a revízióval a kapcsolatot nem veszi fel, a személyes megjelenésre szóló idézéseknek nem tesz eleget, iratanyagot nem bocsát rendelkezésre, a hiánypótlási felhívásokra nem válaszol, részéről az üggyel kapcsolatban félreérthetetlen érdektelenség tapasztalható. Az együttműködési kötelezettség több, egymást kiegészítő cselekménysort (képviselőnek az adóhatóság előtt történő személyes megjelenése, iratátadás, kapcsolattartás stb.) jelent, vagyis az adókötelezettségek körében komplex; ugyanakkor a megjelenési kötelezettség elmulasztása egyéb mulasztás nélkül, már önmagában is megalapozza az ellenőrzés akadályozását, ezzel okozati összefüggésben az együttműködési kötelezettség megsértését. Akadályozásnak minősül minden magatartás, amely az ellenőrzés tényleges lefolytatását indokolatlanul elhúzza.[3]
- A biztosítási intézkedés elrendelése körében adózó terhére értékelhető, ha helyszíni ellenőrzés keretében megállapítást nyer, hogy a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) nem található, az adóalany képviseletére jogosult személynek nincs kézbesítési megbízottja, vagyis a cég tipikusan az "eltűnő társaság" vonásait mutatja.[4]
- A kielégítés veszélyeztetettségére utalhat, ha a társaság adószámát az adóhatóság felfüggesztette, vagy törölte, illetve bevallási kötelezettség elmulasztása miatt korábban a céget már jogerősen szankcionálták.
- Elrendelhető a pénzkövetelés biztosítása személyi összefonódás okán is, ha az ellenőrzéssel érintett adóalany vezető tisztségviselője jelentős számú társaságban tölt be tisztséget (melyek akár végrehajtási vagy felszámolási eljárással érintettek, velük szemben kényszertörlési eljárás van folyamatban, sor került a cégeknél adószám felfüggesztésre, törlésre stb.). Véleményem szerint ide tartozik az is, amikor a vezető tisztségviselő, vagy a tag (tagok) érdekkörébe tartozó társaságok fokozott adóhatósági felügyelet hatálya alatt állnak. Ezen intézkedést az adóhatóság legfeljebb egy éves időtartamra, határozattal rendelheti el, ha kockázatelemzési eljárás során megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve a vezető tiszt-
- 7/10 -
ségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokra tekintettel kockázatos, vagy a gazdasági tevékenység megvalósulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek nem állnak az adózó rendelkezésére, vagy ha a rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek valószínűsíthetően nem elegendőek a gazdasági tevékenység megvalósításához [Art. 24/F. § (2) bekezdése].
- Úgyszintén alapot adhat a pénzkövetelés biztosítására az is, ha a képviselővel vagy a társaság tagjával szemben korábban adóhatósági kezdeményezésre büntetőeljárás indult, melyben nem került sor a nyomozás megszüntetésére, illetve a bírósági szakban a képviselő felmentésére.
- A követelés későbbi kielégítésének veszélye reálisan valószínűsíthető, ha a fizetési kötelezettség jelentős mértékű. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a tartozás - vagy legalábbis annak részbeni - fedezete az alaphatározat kiadmányozásakor a rendelkezésre álló adatok szerint fennáll (ingatlan, gépjármű, nagy értékű ingóság, üzletrész, követelés), vagyis az adózó tulajdonában található olyan vagyonelem, ami kifejezetten tárgyát képezheti az esetleges vagyonelvonásnak.
Természetesen vizsgálni kell azt is, hogy a beszedhetőségre a későbbiekben lesz-e egyáltalán reális esély, vagyis ténylegesen kontrollálni kell a cég anyagi helyzetét. Erre vonatkozóan közhiteles adatok találhatóak az ingatlan-nyilvántartásban, a gépjármű-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban, illetve az ellenőrzés során az adózó által rendelkezésre bocsátott iratanyagban (könyvelés, leltár, tárgyi eszköz karton, mérlegek stb.) egyaránt.
Az Art. 149. § (3) bekezdése értelmében a biztosítási intézkedést az az adóhatóság rendeli el, amelyik a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot (végzést) hozta. A gyakorlatban ugyanakkor a biztosítási intézkedés keretei között foganatosított végrehajtási cselekményt már az adóhatóság végrehajtási szakterülete hajtja végre. A jogszabályhely (7) bekezdése szerint a biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a végrehajtási eljárásra is, azaz nem kell a vagyontárgyakat "újrafoglalni".[5]
A biztosítási intézkedést elrendelő végzés kiadmányozása a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági döntéssel egyidejűleg történik, illetve a határozat és a végzés kézbesítésére is úgy kerül sor, hogy a végrehajtó az adóalany részére a helyszínen - jellemzően a társaság székhelyén - kísérli meg átadni, egyidejűleg felhívja a biztosítani kívánt összeg azonnali megfizetésére [Vht. 191. § (1) bekezdése].[6] Amennyiben ennek az adózó nem tesz eleget, a végrehajtó haladéktalanul megkezdi a pénzkövetelés biztosításának - vagyis a konkrét végrehajtási cselekményeknek - a foganatosítását. Az Art. 149. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtására a végrehajtási eljárás során irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a gépjármű biztosítási intézkedés keretében foganatosítandó lefoglalása a gépjármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével, illetve ha lehetséges, a törzskönyv lefoglalásával történik. Nem foganatosítható a biztosítási intézkedést elrendelő végzés a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak tekintetében a különleges védelem időtartama alatt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
