A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Bűnügyi Tudományok Intézete 2003 január és 2004 júniusa között kutatást folytatott Az Európai Unióhoz való csatlakozás kihívásai a bűnözés és más devianciák elleni fellépés területén c. tárgykörben.
E kutatási program gyümölcsét, az Intézet Bűnügyi Tudományi Közlemények c. kiadványsorozatának két új kötetét, szeretném bemutatni az Olvasónak, ízelítőt adva a program eredményeként született munkák tartalmából. Magyarország 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak, az ismertetendő munkákban, tanulmányokban foglalt kérdések így tehát különösen számot tarthatnak az Olvasó érdeklődésére, hiszen közvetlenül érintik napjaink Magyarországának jogi kultúráját, gazdagítva az Európai Unió jogának oktatásában eddig napvilágot látott szakkönyvek sorát.
"Az Európai Unió hatása a büntetőjog fejlődésére" című 6. sz. kiadvány az Európai Unión belüli büntetőjogi együttműködés kérdéskörével foglalkozó nemzetközi szakirodalomból kiválasztott művek magyar nyelvű változatát tartalmazó szakirodalom-gyűjtemény. Tulajdonképpen a kötetben szereplő valamennyi tanulmány az európai büntetőjog és a nemzeti büntetőjog viszonyát járja körül, kritikai elemzésekkel tarkítva értékeli a múlt és jelenbeli kihívásokat, elért eredményeket, nyújt lehetséges stratégiát az elkövetkezendő időszakra nézve. A kötet szerkesztői, Dr. Lévay Miklós és Dr. Kígyóssy Katinka, arra törekedtek, hogy a kötetben szereplő tanulmányokból a büntetőjogi uniós együttműködés fejlődése nyomon követhető legyen, ezen kívül pedig meg-ismerhetőek legyenek a büntetőjogi egységesítéssel, harmonizációval kapcsolatos főbb nézetek és büntetőjog-tudományi álláspontok.
A Pantheon-Sorbonne Egyetem professzora, Mirelle Delmas-Marty, tollából származó első tanulmány az Európai Unió és a büntetőjog címet viseli. A két "intézmény" első látásra akár ellentétesnek is tűnhet, mivel a Bizottság szerint a büntetőjog olyan tárgykör, amely nem tartozik a Közösség kompetenciájába. Valójában azonban a Közösségnek az egyes tagállamok nemzeti jogára gyakorolt hatása olyannyira jelentős, hogy az Európai Unió rendszere jelenleg a büntetőjog nemzetközivé válása felé irányul egyrészről a nemzeti jogrendszerek harmonizációja, másrészről a jogrendszerek egyesítése révén. A szerző leszögezi, hogy a közösségi jog összetettsége a közösségi jog három alapelve kombinatív alkalmazásának eredménye, úgy mint a közösségi jog közvetlen hatályának elve, a közösségi jog primátusa a nemzeti rendelkezések felett és a tagállamok közötti tisztességes együttműködés elve, amely elvek a tagállamok büntetőjogát tekintve két hatás kiváltására alkalmasak:
1. a nemzeti büntetőjogi norma és a közösségi jog nem lesz összhangban egymással, ami a nemzeti büntetőjog semlegesítésén keresztül oldódik,
2. a nemzeti jogalkotás, különösen az utolsóként említett elv tekintetében, nem kielégítő, ami viszont a nemzeti büntetőjog kiterjesztését igényli.
A harmonizációs folyamatokon belül tehát a szerző először a nemzeti büntetőjog semlegesítésének, illetve kiterjesztésének szentel figyelmet s az ellentmondásokat az európai esetjog tükrében vizsgálja. Az elítélés semlegesítését az áruk szabad mozgásával, a szolgáltatások nyújtásának szabadságával és a tőke szabad áramlásával kapcsolatban mutatja be, míg a büntetés semlegesítése körében az aránytalan és diszkriminatív büntetésekkel foglalkozik, hozzátéve, hogy ezeket illetően következetes bírói gyakorlat leginkább a vám-, valamint a pénzügyek területén alakult ki.
A nemzeti büntetőjog kiterjesztésére lehetőség nyílik a közösségi norma - közvetlenül vagy hivatkozás útján - a nemzeti jogba történő beemelésével. Az előbbi kapcsán említi a szerző a Tanács a "pénzügyi rendszer pénzmosás céljából történő felhasználásának megakadályozásáról" szóló Irányelvét, míg az utóbbi rugalmasabb megoldást a francia közlekedési és vámjogból, továbbá a csalásra és hamisításra vonatkozó joganyagból kiemelt példákkal illusztrálja és e megoldási mód számos gyenge pontjára mutat rá. A szerző azonban a megoldást végeredményben a közösségi érdekek nemzeti érdekként való kezelésének integrációs technikájában látja. A tanulmány utolsó harmadában a szerző a PIP Egyezmény (az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény) rövid értékelése során növekvő problémának tekinti többek között, hogy az Egyezmény az eljárás és a bizonyítás kérdéseit szinte egyáltalán nem érinti. Végül a Corpus Juris rövid anyagi- és eljárásjogi áttekintése után megállapítja, hogy a Corpus kombinálja az egységesítést és a harmonizációt, mely két módszer párhuzamos alkalmazása saját következtetése szerint is Európa számára jelenleg a legkedvezőbb.
Jean Pradel és Geert Corstens "Droit pénal européen" c. könyvének a kötetben szereplő részlete komplexitásra törekedve járja körül a témakört. Az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek átfogó bemutatása körében elsőként az Egyezményben megfogalmazott közösségi csalás definícióját, majd később az erre vonatkozó szabályrendszert elemzik részletesen. Az Egyezményhez hasonló szerkezetű korrupció elleni jegyzőkönyv és a szélesebb hatályú korrupció elleni Egyezmény tárgyalását követően a második jegyzőkönyvről kap képet az Olvasó, melynek tárgya a pénzmosás és a jogi személyek felelőssége. A szerzők nem osztják azt a véleményt, mely szerint a Jegyzőkönyv egyértelműen a jogi személyek büntetőjogi felelősségét írja elő. A szerzők álláspontja, hogy a megfogalmazás nem kötelez általános jelleggel erre, így azon államok, melyek idegenkednek a jogi személy büntetőjogi felelőségével szemben, kiterjeszthetik közigazgatási büntetőjogi rendszerüket a 3. cikkben rögzített cselekményekre. Ezt követően azokról a közösségi rendeletekről szólnak - utalva a Bíróság NSZK/Bizottság ügyében hozott ítélet lényegi pontjaira -, amelyek közigazgatási, megtorló jellegűnek értékelt szankciókat írnak elő, mely szankciók túllépnek az okozott kár megtérítésén. Ezután a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Rendelet értékelése vezet el az ún. közösségi módszer kiterjesztésének problematikájához. E körben a klasszikus közösségi szankciókra vonatkozó alapvető szabályok szemléltetését a versenyjog területére tartozó közösségi pénzbüntetés kiszabásával kapcsolatos eljárási szabályok kimerítő elemzése követi, vizsgálva a büntetőeljárás alapvető elveinek e szabályokra gyakorolt hatását is. Végezetül a szerzők megjegyzik, hogy a közösségi szankciók alkalmazásának a versenyjogon kívüli területekre való kiterjesztésének gondolatával nagyon óvatosan kell bánni.
Peter-Alexis Albrecht és Stefan Braum munkája kritikai éllel világít rá az európai büntetőjog fejlődésének hiányosságaira. Az európai büntetőjog fejlődésének alapelveit a felvilágosodás eszmerendszerének kontextusában vizsgálják, melynek során megállapítják, hogy különösen a jogszerűség programjának volt lehetősége a fejlődésre, így az az egyén külső és individuális szabadságát biztosító nemzetközi alapelvvé vált s mindenképpen az "európai büntetőjog" középpontjában kell állnia. Az európai büntetőjog irányzatait tekintve a tagállamok nemzeti szuverenitását a Maastrichti és az Amszterdami Szerződés tükrében láttatják, majd az európai normák nemzeti büntetőjogban történő közvetlen, közvetett, illetve formális alkalmazhatóságáról esik szó. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy a büntetőjogot érintő fontos döntéseket - a nemzeti szintek helyett - már Brüsszelben fontolgatják, ennek viszont az a veszélye, hogy a nemzeti jogalkotó szerepe csak az európai szinten meghozott büntetőjogi tárgyú szabályozás végrehajtására korlátozódik, ez a jogalkotási folyamat pedig távolról sem nevezhető demokratikusnak. A következőkben az európai intézmények és a szociális kontroll intenzitását tárgyalják, továbbá az európai büntetőjog koncepciójának legitimálására tett kísérleteket tekintik át, különösen a gazdaság elsődlegességének "eszméjét", a szervezett bűnözés és a belső biztonság, mint belpolitikai formulák használatát kérdőjelezik meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
