Míg a magyar közjegyzők a volt állami közjegyzőségek privatizációjának, valamint a közjegyzőség klasszikus szabad formába történő visszatérésének tízedik évfordulóját ünnepelik, addig a cseh közjegyzők ezt az évfordulót csak egy év múlva ünnepelhetik meg, várniuk kell 2001. január elsejéig. Maga a Közjegyzői törvény azonban, mely alapvető változásokat hozott a közjegyzők életébe, már az 1992-es évben megszületett. Azoknak a változásoknak az összefoglalása, melyeket a privatizáció okozott a cseh közjegyzőségben, azonban hosszú éveken keresztül változatlan maradt, gyakorlatilag egészen a tavalyi évig. Igen jelentős változásokat okozott az eddigi gyakorlatban a cseh kormánynak az úgynevezett "törvényhozási vihara", melynek képviselőivel, de elsősorban az Igazságügyi Minisztériummal a Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája jó kapcsolatokat alakított ki. Mindezek a változások a maguk összességében a cseh közjegyzői társadalom számára igen sok hasznot hoztak és megszilárdították a cseh közjegyzők helyzetét és tekintélyét.
Engedjék meg, hogy felszólalásomban részletesebben foglalkozzam három jelentős törvény módosításával, melyek mindig is összefüggésben álltak a Közjegyzői törvény módosításával. A Gazdasági törvényről, a Polgári perrendtartásról és a Polgári Törvénykönyvről van szó. Mindhárom változtatás a közjegyzőknek a cseh társadalomban elfoglalt helyzetét szilárdítja.
A Gazdasági törvény alapvető változtatásai 2001. január elsejétől léptek hatályba. Miben is rejlett a változtatások forradalmisága, melyet a Gazdasági törvénynek a kiadásától számított eddigi legnagyobb módosítása jelentett, melyre éppen tíz éve került sor? A törvénymódosítás alapvető módon növelte a cseh közjegyzők jelenlétét a gazdasági társaságok mindennapjaiban, ugyanakkor viszont hihetetlen módon meg is növelte közjegyzők felelősségét.
- A Cseh Köztársaság európai uniós csatlakozásával kapcsolatban került bevezetésre a közjegyzői hitelesítésnek egy új típusa a jogi szempontból jelentős tényállásoknál, mely a hagyományos közjegyzői hitelesítéstől markánsan különbözik.
- Míg a hagyományos hitelesítés azt jelenti, hogy a közjegyző a tanú szerepében jelenik meg, aki nem részrehajlóan, függetlenül tanúskodik mindarról, ami előtte lezajlott, addig az új típusú, a jogi személy vezető szervének határozatairól készített közjegyzői hitelesítés már nem csupán a közjegyző tanúskodását tartalmazza a gazdasági társaság határozatairól, hanem értékeli is a határozatok jogi minőségét. Tehát a jogi személyek határozatait már nem csupán a cégbíróság értékeli, de előtte már maga a közjegyző is megteszi mindezt, mégpedig egyszer a jogi személy szerve határozatainak meghozatalakor, de egyben magában a közjegyzői jegyzőkönyvben is.
- Az újonnan bevezetett törvénymódosítás egyik alternatívája lett volna az a tény, hogy a közjegyzőktől elvonják a gazdasággal kapcsolatos tennivalókat, hogy azokat átvigyék a cégbíróságokra. Hogy ez nem sikerült, azt a cseh Közjegyzői Kamarának tulajdoníthatjuk, mivel sikerült meggyőznie a Cseh Parlament képviselőit arról, hogy hagyják meg a gazdasággal kapcsolatos tennivalókat a közjegyzők kezében, sőt még ezeknek a jogoknak a jelentős bővítését is sikerült elérni. A gazdasági tennivalók összpontosítása a közjegyzők kezében nem ingyen történt, ennek a jelentős lépésnek az adóját az új szokatlan közjegyzői jegyzőkönyvvel kellett megfizetnünk, mely a jogi személy szervének határozatait rögzíti, és mely alapvetően megváltoztatja a közjegyző klasszikus helyzetét, mivel a közjegyzőnek a hitelesítési eljárás során értékelnie is kell az elfogadott határozatok törvényességét.
- Engedjék meg kérem, hogy részletesebben is ismertessem az új módosítás alapvető tételeit. A cseh közjegyzők által meglehetősen vitatott törvény lakonikus hangzása a 80. §-ban megfogalmazott megállapítással fejezhető ki: "a közjegyző köteles hitelesíteni azoknak a jogi tevékenységeknek és formaságoknak a meglétét, melyekre a jogi személy, illetve annak vezető szerve törvényesen kötelezhető, és melyeknél a közjegyző jelen volt, beleértve nyilatkozatát arról, hogy minden a törvényi szabályozásnak megfelelően zajlott le, egyben mindezt hitelesíti, minderről jegyzőkönyvet készít a jogi személy szervének határozatairól. Minderről hitelesítő jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza, hogy a határozatok elfogadásra kerültek-e. Továbbá nyilatkozatot kell tennie arról, hogy az elfogadott határozatok a törvényeknek és a jogi személy alapító okiratainak megfelelnek, illetve azoknak nem felelnek meg".
- Összefoglalható tehát, hogy a közjegyző a hitelesítő jegyzőkönyvben nem csupán feljegyzi a jogi személyek határozatait, hanem értékeli azok összhangját a törvényi szabályozással és a társaság alapító okirataival. Itt tehát a közjegyzői hitelesítés új dimenziókat kap. A hagyományos jegyzőkönyv, melynek lényege a közjegyző előtt lejátszódó tények passzív konstatálása megmaradt ugyan továbbra is, mégpedig a gazdasági törvény szférájában. A közjegyző ezekben az esetekben nem avatkozhat be aktívan az éppen lezajló folyamatokba, és még a közjegyzői jegyzőkönyvben sem foglalhat jogi szempontból állást, nem vonhat le következményeket. Az új típusú hitelesítő jegyzőkönyv, melyben egyrészt a közjegyző megtartja hagyományos szerepét, és csak konstatálja az előtte lezajló cselekményt, ugyanakkor megköveteli a közjegyzőtől, hogy kimondja a jogi konzekvenciákat azzal kapcsolatban, hogy az elfogadásra kerülő határozatok a jogi szabályozással és a társaság alapító okirataival összhangban vannak-e.
- Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája az új módosításban igen komoly szerepet vállalt, aminek köszönhetően az új módosítás oly módon védi a közjegyzőt, hogy az kérheti legalább öt munkanappal a taggyűlés időpontja előtt a hitelesítést kérő jogi személytől a szükséges okmányok átadását. A közjegyző bekérheti például az aktuális cégbírósági kivonatot, a társaság összes alapító okiratát, a meghívó másolatát, de elsősorban az elfogadásra javasolt határozatok tervezetét. Amennyiben a jogi személy nem adja át a közjegyzőnek időben a megnevezett okmányokat, a közjegyző megtagadhatja a hitelesítő jegyzőkönyv elkészítését. Ugyanezt megteheti, amennyiben a jogi személy taggyűlése, vagy egyéb gyűlésének levezető elnöke a jogi személy gyűlését oly módon vezeti, mely nem teszi lehetővé a közjegyzőnek egy hitelesítő jegyzőkönyv elkészítését.
Nagyon fontos, még ha a gyakorlatban nem is nagyon alkalmazott megállapítása a közjegyzői törvénymódosításnak az a tény, mely a közjegyzőnek faladatául tűzi ki, hogy foglaljon állást abban az esetben, ha a jogi személy értekezése közben megállapítja, hogy a nem adottak a feltételek a határozat elfogadásához, illetve hogy az elfogadásra javasolt határozat tartalma a törvénnyel és a társaság alapító okirataival ellentétben állnak. Erről a közjegyző a gyűlés elnökét tájékoztatja és a tényt a közjegyzői jegyzőkönyvben rögzíti. A teljesség kedvéért azonban szükséges elmondanom, hogy gazdasági tevékenységi körünkben megmaradt a közjegyzői hitelesítő jegyzőkönyv eredeti változata is, azaz a jogi eljárásokról szóló közjegyzői jegyzőkönyv. El kell mondanom azonban, hogy ez a forma sokkal nagyobb felelőséget helyez a közjegyzőkre, akik felelősök azért, hogy a részvevők jogi cselekményei miként fogalmazza meg (pl.: korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésének megfogalmazása, az egyetlen tulajdonosú korlátolt felelősségű társaság taggyűlésként hozott határozatok, zárt részvénytársaság megalapítása).
- A cseh közjegyzők tevékenységi körének kiterjesztése a gazdasági szférában megköveteli azonban, hogy a közjegyzők rugalmasan reagáljanak az ilyen közokiratok elkészítése iránti keresletre. A Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája és az Igazságügyi Minisztérium széleskörű ellenőrző és felügyeleti tevékenységet fejt ki ezen a téren, figyelemmel kíséri az egyes közjegyzők teljesítőképességét azzal a céllal, hogy minden egyes közjegyző igyekezzék érvényesülni a gazdasági jog területén. Ez elsősorban a Prágában tevékenykedő közjegyzőkre vonatkozik, mivel itt a legkoncentráltabb a legfontosabb gazdasági társaságok jelenléte. Ezzel a módszerrel lehet elérni, hogy a gazdasági ügyekben megnövekedett keresletet a közjegyzői tevékenység kínálata kielégíthesse.
A Kereskedelmi törvény jelentős módosítása azonban nem az egyetlen változás az utóbbi időben a cseh közjegyzők életében.
- Egy sor változást hozott a cseh közjegyzők életébe a polgári perrendtartás igen komoly módosítása, mely 2001. január 1-jén lépett hatályba, és amely szintén összefügg a közjegyzői törvény módosításával. Ez a módosítás összesen három kérdéskörre terjed ki, mégpedig: 1) a közvetlenül végrehajtható közjegyzői okirat módosítása a közjegyzői törvényben, 2) az új típusú közjegyzői jegyzőkönyv a tényállásról, és végül 3) a központi végrendelet nyilvántartás bevezetése. Mindezek a változások - hasonlóan a többi országhoz - a közjegyzők és a közjegyzőségek, valamint a polgári bíróságok szoros összetartozását fejezik ki, ugyanis az utóbbiak számára lehetővé teszik, hogy csak valóban a legkomolyabb ügyekkel foglalkozzanak.
A közvetlenül végrehajtható közjegyzői jegyzőkönyv módosítása egyenlőre csak a Polgári perrendtartásban készült el. Jelenlegi megfogalmazásuk a Közjegyzői törvényben sokkal jobban kihangsúlyozza közvetlen végrehajthatóságával az egyezség peres jellegét. A Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája igyekezetet fejt ki az irányban, hogy az ilyen típusú közjegyzői okiratot minél többször alkalmazzák a bankok és más ügyfelek, mivel a hitelezőknek nagy lehetőségeket nyújtanak követeléseik gyorsabb végrehajthatósága terén. A közvetlenül végrehajtható érvényű közjegyzői jegyzőkönyv előnyeinek pozitív értékelése az ügyfelek részéről már most megmutatkozik a gyakorlatban.
A polgári perrendtartás módosításának egyik célja az, hogy mentesítse a polgári bíróságokat a kevésbé fontos eseményektől. Egy bizonyos szerepet játszhat ebben a folyamatban a közjegyzői jegyzőkönyv a tényállásról, például egy adóság teljesítése, lakás és nem lakás jellegű ingatlanok állapota, hogy azokkal lehet-e a bíróság, vagy egyéb állami intézmény felé követeléseket biztosítani, és hogy a tényleges cselekmény valóban közjegyző jelenlétében történt-e, illetve, hogy a közjegyző valóban meggyőződött a tények állásáról. Az így megalapozott bizonyítékok egy bizonyos forradalmat jelentenek az eddigi felfogásban, mely elsősorban inkább a bizonyítékok preventív hitelesítését tartotta feladatának az elkövetkezendő bírósági perekhez. Míg a hagyományos közjegyzői jegyzőkönyvnek inkább preventív jellege van, azaz megelőző hatással lehet a bírósági perekre, az új módosítás a már folyamatban lévő bírósági perekhez bizonyítékot is szolgáltat. A Polgári perrendtartás ugyanis a közjegyzői jegyzőkönyvet egy új típusú bizonyító eszköznek veszi, vagy legalábbis feltételezi, hogy a bizonyítékot szolgáltathatja a közjegyzői jegyzőkönyv a cselekmények, vagy a dolgok állásáról.
A harmadik újdonság, melyet a fentiekben említett Polgári perrendtartás módosítása eredményezett a Központi Végrendelet Nyilvántartás, melynek számítógépes változata a 2001-es év elején került bevezetésre.
- Az összes közjegyzőnél bejegyzett, vagy annál elhelyezett végrendelet és az ezzel kapcsolatos okiratok nyilvántartási rendszere helyettesíti az eddig alkalmazott módszert, mely szerint az egyes illetékes megyei bíróság vezette a nyilvántartást, és amely csak azoknak a végrendelkezőknek a végrendeleteit tartotta nyilván, akik a végrendelet, vagy az okirat elkészítésekor az illetékes megye körzetében laktak.
- Ezért aztán a múltban gyakran megeshetett, hogy hagyatékhagyó életének utolsó éveiben egy másik megyébe költözött, mint ahol a végrendeletét tartották nyilván (mondjuk idősek otthonába). Ennek következményeként halála után nem érvényesülhetett végakarata. Az új rendszer, mely a végrendeletek központi nyilvántartásával számol, ezt a tevékenységet a Közjegyző Kamara központjába helyezi, azt feltételezve, hogy az Internet segítségével az összes közjegyző kölcsönös összeköttetésbe kerül. A közjegyző, aki lejegyzi, vagy átveszi letétbe a végrendeletet, bejelenti annak létrejöttét a központi nyilvántartásba. Minden hagyatéki ügyben viszont a közjegyző ellenőrzi, nem hagyott-e a hagyatékhagyó illető olyan végrendeletet, mely a központi nyilvántartásban szerepel. Az egész rendszer azt szolgálja, hogy a hagyatéki eljárásban minél jobban érvényesüljön a végrendelkező végső akarata.
- Ebben az összefüggésben beszélnem kell arról, hogy szintén a központi nyilvántartásban szerepelnek a letétményesi szerződések, melyek alapján a közjegyző pénzt vesz át megőrzésre azzal a céllal, hogy azt további személynek átadja, amennyiben a pénz kiadásához a megegyezett feltételek teljesítésre kerülnek. Az osztrák minta szerint itt a közjegyzők a letétményesi szerződés részvevői.
- A cseh letétményes kifejezés a német "Treuhandschaft" szónak felel meg. Az átvett pénzösszegekről és a számlákról az országos szinten működő elektronikus nyilvántartó rendszer lehetővé teszi a Közjegyzői Kamarának, hogy egyszerűbben ellenőrizhesse az átvett pénzt. Ily módon igyekszik védekezni az ellen, nehogy a közjegyzők visszaélhessenek a pénzzel.
Az utolsó kérdéskör, mellyel foglalkozni szeretnék, a Polgári Törvénykönyv módosítása, mely szerint kialakításra kerül az Ingó Zálog Nyilvántartás, melyet a Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája fog vezetni 2002 elejétől kezdődően elektronikus rendszerben. Itt a magyar minta inspirált minket. A zálogszerződéseket, melyek az ingóságokra vonatkoznak, ugyanúgy mint Magyarországon, kötelező jelleggel a közjegyzők készítik el, akik egyben ezt a tényt elektronikus úton beviszik a Központi Ingó Zálog Nyilvántartásba, és a zálogjog a bejegyzés pillanatában kezdődik.
- A zálogjog törlését bármely közjegyző elvégezheti, de ugyanígy bármely közjegyző köteles igazolást kiadni arról, hogy egy bizonyos tárgy nincs bejegyezve a nyilvántartásba zálogként. A jelen pillanatban a Közjegyzői Kamara egy rendelet kibocsátást készíti elő, melyben részletesen szabályozza az Ingó Zálog Nyilvántartást, mely szintén része lesz a központi információs rendszernek.
- A bemutatott polgári törvénymódosítás jóváhagyása igencsak dramatikusan zajlott le a Cseh Parlamentben, mivel az utolsó pillanatig fennállt annak a lehetősége, hogy a hozzáférést a Központi Ingó Zálog Nyilvántartásába lehetővé teszik az újonnan megalakuló bírósági végrehajtó hivatás gyakorlóknak. A végén azonban túlsúlyba kerültek a Közjegyzői Kamara ellenérvei, melyek szerint a zálogszerződések elkészítése ellentétben áll ezzel az új jogi hivatással.
- Ebben az összefüggésben engedjenek meg nekem még egy megjegyzést, erről az újonnan magalakult jogi hivatásról.
- Nem is olyan régen a Cseh Köztársaságban magalakult egy új jogi foglalkozás, mégpedig a bírósági végrehajtók hivatása, melynek gyakorlói már elfoglalták első bírósági végrehajtó hivatalaikat, és az újonnan megalakult Végrehajtói Kamara megválasztotta első szerveit. A Végrehajtói törvényt meglehetősen erősen inspirálta a Közjegyzői törvény módosítása, és sajnos, ez az inspiráció nagyon is erős volt, mivel a Végrehajtói törvény lehetővé teszi a bírósági végrehajtóknak, hogy végrehajtási jegyzőkönyveket készítsenek, melyek markánsan hasonlítanak egyes közjegyzői jegyzőkönyvekhez (például a tényállásról és a közvetlen végrehajthatóságról készült szerződések). Az a véleményünk, hogy az ilyen módosítás tartalma ellentétben áll magával a végrehajtói hivatással, melynek feladata a kényszervégrehajtás. Mindazonáltal bízunk benne, hogy a két Kamara képes lesz együttműködni.
Befejezésül szeretném összefoglalni, hogy a cseh közjegyző társadalom a hagyományos formák visszaállítása után nem egészen tíz évvel egy rendkívül izgalmas időszakot él át. Elmondható azonban, hogy ez az izgalom a közjegyzői hivatás jelentőségének növekedésével kapcsolható össze a cseh körülmények között. Mindezt igazolni látszanak a fentiekben ismertetett új törvénymódosítások. Sőt, teljesen nyilvánvaló, hogy a cseh társadalom a közjegyzőt régi, jól bevált társának tekinti, az állampolgárok pedig mindinkább keresik szolgáltatásait. Csakis így lehetséges, hogy a közjegyzőket állandóan új feladatokkal látják el. A Cseh Köztársaságban tehát a közjegyzői hivatásnak sikerült megvédenie helyét a többi jogi hivatás között. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. K. Wawerka közjegyző
Visszaugrás
