Az alábbiakban az Eurochild létezésére és tevékenységére szeretnénk felhívni a figyelmet, illetőleg informálni a magyar szociális szakembereket, a civil szervezetek képviselőit és az érdeklődő állampolgárokat, hiszen csak nemzeti és nemzetközi szintű társadalmi összefogással, kizárólag együtt tudunk tenni a rászoruló szegény gyermekek és családjaik helyzetének javítása érdekében.
2008. november 6-án és 7-én Budapesten került megrendezésre "Partnerségben a gyerekekkel: a gyermekjóllét gyermekjogi megközelítése" címmel az V. Eurochild éves konferencia a Család Gyermek Ifjúság Egyesülettel közös szervezésben.
Az Eurochild egy nemzetközi, non-profit szervezetekből álló hálózat, amely Európában és azon kívül is tevékenykedik.[1] Célja a gyermekek és fiatalok életminőségének javítása, jogainak és jóllétének az előmozdítása.
Az idei konferencia legfontosabb célja az volt, hogy bemutassa, miképpen képes az EU saját eszközrendszerével kiegészíteni és hatékonyabbá tenni a kormányzati erőfeszítéseket - különös tekintettel a társadalmi integráció folyamatára - egyrészt azért, hogy hosszú távú, átfogó gyermekvédelmi stratégiák szülessenek, másrészt, hogy csökkenjen a gyermekszegénység. Ennek megfelelően a konferencia résztvevői két kulcskérdéssel foglalkoztak:
1. Mennyire kiterjedtek az EU tagállamok jelenlegi stratégiái - meghatározó és hatékony eszközök-e a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemben, valamint mennyire ismerik állampolgáraik a gyermekek jogait?
2. Hogyan tökéletesíthetők és erősíthetők az európai uniós folyamatok a jövőben annak érdekében, hogy mind országosan, mind nemzetközi viszonylatban hatékonyabbak legyenek a gyermekszegénység elleni küzdelemben és a gyermekjóllét elveinek megismertetésében, megerősítésében?
A konferenciát - fontossága miatt - számos neves személyiség megtisztelte jelenlétével, hiszen Catriona Williams, az Eurochild elnökének nyitó beszédét követően Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, majd - a betegsége miatt távolmaradásra kényszerült Vladimir Spidla biztos képviseletében - Marie-Anne Paraskevas, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociálisügyi és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának munkatársa mondott köszöntőt. Mindannyian azt hangsúlyozták, hogy a jelenlegi gazdasági-pénzügyi világválság közepette sem szabad megfeledkeznünk a gyermekszegénység elleni küzdelemről és a gyermekjogok védelméről; a körülmények ezeket a kérdéseket még inkább előtérbe helyezik.
Az első napon a megnyitót követően plenáris előadások következtek az EU Társadalmi befogadás folyamata címmel.
Elsőként Marie-Anne Paraskevas beszélt az eddigi uniós tapasztalatokról, kiemelve azt, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése, valamint párhuzamosan a szélesebb körű társadalmi befogadás erősítésének népszerűsítése 2000 óta az Európai Unió politikájának kiemelt fontosságú kérdése. Az Európai Tanács lisszaboni ülésén, 2000 márciusában az államfők létrehozták az EU Társadalmi befogadás folyamatát, valamint az ún. nyitott koordinációs módszert[2] a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztődés csökkentése érdekében. E folyamat kiemelt célja, hogy meghatározó befolyással legyen a szegénység és a kirekesztés folyamatára 2010-ig. Ezen a folyamaton belül a gyermekek által megtapasztalt szegénység és társadalmi kirekesztődés 2001 óta egyre sürgetőbb fontosságú témává vált, hiszen az adatok sokkolóak: az EU-ban élő gyermekek (19%) nagyobb arányban vannak a szegénység kockázatának kitéve, mint a felnőttek (16%).[3]
Ezután Dr. Kovárik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára mutatta be a "Legyen jobb a gyermekeknek" Nemzeti Stratégiát, amelyet a Magyar Köztársaság Parlamentje 2007. május 31-én ötpárti konszenzussal országgyűlési határozat formájában fogadott el.[4] Ez a Stratégia egy 25 éves program (2007-2032), amely végrehajtását tekintve 3-3 éves kormányzati cselekvési tervekre van, illetőleg lesz lebontva.[5] A Nemzeti Stratégia hat fontos beavatkozási területet jelöl meg, ezek: a foglalkoztatás növelése, a lakáskörülmények javítása, a gyermekeket érintő szolgáltatások minőségének fejlesztése, a családok anyagi helyzetének javítása, a korai képességgondozás és a szegregációmentes iskolák, valamint az egészségesebb gyermekkor.
A szakállamtitkár asszony számos előrelépésről is beszámolt. Ilyenek a Kormány által nemrég elfogadott Út a munkához program[6], az Új tudás program[7], valamint a Stratégia megvalósításának monitorozására 2008. szeptember 24-én megalakult és azóta Ferge Zsuzsa akadémikus asszony elnökletével működő Értékelő Bizottság[8], amelynek tagjai a civil szférából és az egyházakból kerülnek ki, tanácskozási joggal pedig az érintett Minisztériumok is képviseltetik benne magukat.
A vitaindító előadásokra a civil szervezetektől érkezett reakció Jillian Van Turnhout, az Ír Gyermekjogi Szövetség (Children’s Rights Alliance Ireland) vezérigazgatója és egyben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság alelnökének, valamint Ninetta Kazantzis, a Pán-ciprusi Irányító Bizottság a Gyermekek Védelméért és Jólétéért (Pan Cyprian Coordinating Committee for the Protection and Welfare of Children) munkatársának tolmácsolásában.
A napot tematikus műhelyekben való munkával zárták a résztvevők, melynek témája az alábbi volt: Hogyan biztosítjuk a gyermekek jogait, az Európai Unió állampolgárai által tapasztalt új társadalmi valóság kontextusában - erre koncentrál a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem programja. Miben különbözik a gyermekjogi megközelítés, és miért valószínű, hogy jobb gyermekkort és jobb kilátásokat biztosít a gyermekek számára?
A fenti kérdést négy munkacsoport vizsgálta az EU tagállamok vonatkozásában az alábbi területeken:
1. Kora gyerekkori fejlesztés: minőségi szolgáltatást mindenkinek[9]
2. Család- és szülőség támogatás: a gyerekjogok érvényesítésének segítése a hátrányos helyzetű közösségekben[10]
3. Szakellátásban felnőtté vált fiatalok önálló életkezdése: a főbb kihívások és lehetséges lépések[11]
4. A gyermek legfontosabb érdeke és a munkaerőpiac támasztotta igények összehangolása[12]
A konferencia második napja Kerekasztal-előadásokkal[13] kezdődött, amelyek kitértek az EU gyermekszegénység és kirekesztés elleni politikák nemzeti és regionális hatásaira, valamint arra, hogy a gyerekek és fiatalok társadalmi befogadására és a folyamatban való aktív részvételére milyen hatással volt a gyermekjogi megközelítés. Ennek kapcsán nagy hangsúlyt kapott a civil szervezetek szerepének fontossága, hiszen a civil szféra képviselői azok, akik kellő összefogással és elszántsággal megfelelő nyomást tudnak gyakorolni a kormányzatokra mind nemzeti, mind uniós szinten. Mindez még inkább felértékelődik akkor, ha emlékeztetünk arra a tényre, hogy a politika általában rövidebb távú tervezésre predesztinál, míg a komplex társadalmi programok, mint a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem is, hosszabb távú szemléletet igényel. Ezért fontos, hogy az Eurochild konferencián részt vevő kormányzati képviselők a saját nemzetük részéről komoly politikai elköteleződésüknek adtak hangot, amit 2010-2011-ben uniós szinten is erősíteni kívánnak, amikor is Spanyolország, Belgium és Magyarország fogják betölteni 1-1 fél évre az Európai Unió soros elnökségét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
