1:169. § [Az alapítvány fogalma]
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.
A Javaslat abból indul ki, hogy alapítvány rendelése a magánautonómiának ugyanúgy elválaszthatatlan része, mint a szerződéskötés vagy a társaságalapítás szabadsága. Az alapítvány esetében a magánautonómiát az alapító egyoldalú (élők között tett vagy végrendeletbe foglalt) jognyilatkozata juttatja kifejezésre. A Javaslat a hatályos joghoz képest liberalizálja az alapítvány magánjogi szabályozását. Ez az elvi kiindulópont tükröződik mindenekelőtt abban, hogy a Javaslat nem teszi az alapítványrendelés feltételévé annak közérdekű célját. Noha várhatóan az alapítványok a jövőben is jelentős részben közérdekűnek minősíthető célt fognak szolgálni, a Javaslat elismeri a más célra történő alapítványrendelést is. Ez a megoldás elejét veszi azoknak a jogalkalmazási nehézségnek, amelyek a bírói gyakorlatban az alapítványi cél közérdekűségének megítélése körül óhatatlanul felmerülnek. Az alapítványrendelés elvi szabadságából folyik a Javaslat több konkrét rendelkezése, így például az alapítói jogok átruházhatóságának kifejezett megengedésére vonatkozó szabály (1:188. §, a jelenlegi "kijelölési" jog helyett). Ezzel a céllal összhangban a Javaslat nem kívánja fenntartani a jövőre nézve a közalapítványi formát.
A Javaslat nem határozza meg, hogy ki lehet alapítvány alapítója, mert abból indul ki, hogy alapvetően valamennyi jogalany részére meg kell adni az alapítvány létesítésének a lehetőségét. Ez alól kivételt jelent két esetkör. Ha valamely jogi személyre vonatkozó speciális követelmények, az adott jogi személy vagyonának rendeltetése nem teszi indokolttá az alapítvány létrehozatalát, akkor elképzelhető az alapítás jogának korlátozása. De az ezt kimondó szabályt nem a Ptk.-ban, hanem a megfelelő közjogi normában - például az államháztartási szabályok között - kell elhelyezni, hiszen a korlátozás gyökere nem magánjogi jellegű. A másik korlát, hogy az alapítvány ne létesíthessen további alapítványt. Ezt a szabályt a Javaslat 1:170. §-a tartalmazza.
Az alapítvány rövid, átmeneti célok megvalósítására történő létesítését a Javaslat nem támogatja. Az alapítványnak folyamatosan kell működnie, így a tevékenységet nem folytató alapítványok a törvényességi felügyeleti eljárás keretében megszüntethe-tők. Bár a Javaslat az 1:170. §-ban foglalt korlátozások mellett bármilyen célra megengedhetőnek tartja alapítvány létesítését, az alapítványi célok közül mégis ki kell emelnünk az altruista célokat mint hagyományos és klasszikus alapítványi célokat, amelyek nagy valószínűséggel a jövőben is az alapítványi célok többségét teszik majd ki.
Az alapító szabad döntési jogkörébe tartozik az alapítvány szervezetének kialakítása, a törvény keretei között. Az alapítvány vagyon nélkül nem létesíthető, a vagyonjuttatás az alapító kötelezettsége.
1:170. § [Az alapítvány tevékenységének korlátai]
(1) Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására.
(2) Az alapítvány csak az alapítványi cél megvalósítását közvetlenül szolgáló gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
(3) Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt, nem csatlakozhat alapítványhoz és nem juttathat vagyont más alapítvány részére.
(4) Alapítvány - ha törvény eltérően nem rendelkezik -nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében.
1-2. A Javaslat a Ptk. szabálya helyett szélesebb körben, tágabb célokkal engedi meg alapítványok létesítését. Az alapítványi célok tekintetében a Javaslat elvi jelentőségű szabálya lényegében egy negatív korlátot fogalmaz meg: az alapítvány gazdasági tevékenység céljából nem létesíthető. A Javaslat nem tiltja meg, hogy az alapítvány gazdasági tevékenységet folytasson, de csak az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdálkodási tevékenység folytatására van lehetőség. A magyar jogban a gazdasági tevékenység gyakorlására jogalanyok széles tára áll rendelkezésre, az alapítványt a nem üzletszerű tevékenységek körére kell megtartani.
3. Az alapítványi vagyon megóvását szolgálja, hogy az alapítvány korlátlan felelősségvállalással más jogalany tagja nem lehet, hiszen ezzel kockára tenné az egész alapítványi vagyont, s ezen keresztül az alapítványi cél megvalósítását is. Az alapítvány más jogalanyban tagként való részvétele a korlátlan felelősségű tagságon kívül azonban önmagában nem jelent veszélyt az alapítványi célra és vagyonra, így e lehetőség kizárása nem indokolt.
A Javaslat tiltja, hogy alapítvány más alapítvány részére - alapítással, csatlakozással vagy más vagyonjuttatással - vagyont adjon át. Nehéz elképzelni olyan alapítványi célt, amelyet csak egy újabb alapítvány létrehozásával lehet megvalósítani. Az alapítvány létesítése önálló alapítványi célként nem fogadható el, ezt a tilalmat a jelenlegi joggyakorlat is elismeri. Az alapítványnak magának kell megvalósítania a célját, és a vagyonát közvetlenül ennek a célnak a megvalósítására kell felhasználnia.
4. A § (4) bekezdése további negatív korlátokat állít fel. Az alapítvány - mint célra rendelt vagyon - a törvényben meghatározott kivételekkel nem hozható létre az alapító, a csatlakozó és hozzátartozóik érdekében. A felsorolt személyek javára csak a törvényben külön meghatározott körben - az 1:176. § keretei között - folytathat tevékenységet. A klasszikusnak nevezhető összeférhetetlenségi szabályok érvényesülése érdekében a vezető tisztségviselők és az alapítvány egyéb tisztségviselői sem lehetnek az alapítványnak a kedvezményezettjei, továbbá mindezen személyek hozzátartozóit is kizárja a Javaslat az alapítványi tevékenység jogosultjai köréből.
1:171. § [Alapítvány létesítése több alapító által]
(1) Több személy együttesen is létesíthet alapítványt, kivéve, ha az alapítvány létesítésére végrendeletben vagy öröklési szerződésben kerül sor.
(2) Ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapító okirat eltérő rendelkezésének hiányában az alapítók együttesen gyakorolják.
1. Alapítványt nemcsak egyetlen alapító hozhat létre, hanem több alapító együttesen is. Ez alól kivétel az az eset, ha az alapítványt végrendeletben vagy öröklési szerződésben rendelik. Az öröklési jogi szabályok szerint két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanazon közokiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen, így nyilvánvalóan érvénytelen lesz az ilyen okiratban rendelt alapítvány is. Ha pedig többen külön-külön végrendeletekben rendelnék ugyanazt az alapítványt, képtelenség volna az alapítvány létesítésének időpontját megállapítani. Az alapítvány létesítésének időpontjának megállapítása több örökhagyó által közös öröklési szerződésben rendelt alapítvány esetében is komoly nehézségekbe ütközhetne.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
