A Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett "Magyar Tudomány Ünnepe 2024" programsorozat részeként a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a gyermekvédelmi gyámság bevezetésének tízéves évfordulója alkalmából szakmai konferenciát szervezett 2024. november 21-én. A szakmai előadások körbejárták a gyermek saját családjából a szakellátás rendszerébe való bekerülésének útját. A meghívott vendégek dogmatikai és gyakorlati szempontból is kitértek arra, hogy ebben a folyamatban hogyan szolgálja a gyermekek védelmét a gyermekvédelmi gyámság intézménye.
A gyermeki jogok védelme és érvényesülésének biztosítása minden olyan személynek kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermekek védelme tehát a társadalom közös ügye. A társadalomtudományok eltérő szempontok alapján vizsgálják a társadalom fejlődését, az egyén és közössége egymáshoz való viszonyát. A jogtudomány a gyermekvédelmi rendszer működésének hatékonyságához a jogi környezet kidolgozásával és a gyermekekkel kapcsolatba kerülő szakemberek ismereteinek szintetizálásával tud hozzájárulni.
A konferencia címe az ENSZ Gyermek jogairól szóló, 1989. november 20-án kelt Egyezménye (Gyermekjogi Egyezmény) elfogadásának harmincéves évfordulójáról is megemlékezik. A gyermeki jogok univerzális és holisztikusan értelmezendő katalógusának 9. cikke a szülőktől való elválasztás kivételességét és annak eljárási kereteit rögzíti a gyermek legfőbb érdekének középpontba állításával. Az eltelt harminc évben a magyar jogrend egyik meghatározó elve lett, hogy a gyermek érdekére fokozott figyelemmel kell lenni. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi Könyvének 4:2. §-a szerint a gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjék (összhangban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6. § (2) bekezdésével és a gyermek védelmének rendszere célkitűzéseivel). Ha a gyermek nem nevelkedhet saját családjában, akkor is biztosítani kell számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és korábbi családi kapcsolatait megtarthassa. A gyermeknek a saját családjában, illetve a családi környezetben nevelkedéséhez, és a korábbi családi kapcsolatai fenntartásához fűződő jogát törvényben meghatározott esetben, kivételesen és a gyermek érdekében lehet korlátozni. Ez a megközelítés megfelel a Gyermekjogi Egyezményben foglaltaknak: az alapvető gyermeki jogok korlátozására és a családok életébe történő hatósági beavatkozásra éppen a gyermek védelme ad alapot.
A saját családban nevelkedés gyermeki alapjogának korlátozását jelenti a gyermek családból való kiemelése, amelyre a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében kerül sor. A szülői felügyeletből eredő jogokat és kötelességeket a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermek esetében a szakellátás és a gyermekvédelmi gyám közösen látja el.
A szakmai rendezvényen elhangzott előadásokat a helyszínen és online módon is követhették az érdeklődők. A konferenciát Prof. Dr. Fábián Adrián, a kar dékánja nyitotta meg, aki örömét fejezte ki a nagy érdeklődés kapcsán. Megjegyezte, hogy a kar lépést kíván tartani a gyermekvédelmet érintő jogalkotási és jogalkalmazói folyamatokkal és ezt a tudást az elhivatott szakemberek számára a frissen akkreditált gyermekjogi szakjogász szakirányú továbbképzés indításával igyekszik átadni.[1] Dr. habil. Herczog Mária DSc (elnök, Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület, Missing Children Europe) bevezető gondolataiban arra a kérdésre kereste a választ, hogy ki és hogyan védheti meg a gyerekeket. A kérdés megválaszolása során nemzetközi, regionális és uniós dokumentumokra hívta fel a figyelmet a magyar gyermekvédelmi rendszer működését érintő anomáliák feltárásával. Véleménye szerint a családból történő kiemelésre, a családba való visszagondozás és a végleges sorsrendezés elmaradására alapvetően az alapellátás hiánya, gyengesége miatt kerül sor.
Az első szekció előadásai a saját családban nevelkedés gyermeki alapjog érvényesülésével kapcsolatos anomáliákat járták körbe. A szakemberek feltérképezték azokat a gyermekeket saját családjukban veszélyeztető okokat, amelyek a szülőktől való elválasztást eredményezhetik. A szekciót Dudás Attiláné Dr. Korinek Beáta Zsófia PhD (adjunktus, PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, Családjogi és Szociális Jogi Csoport) moderálta. A bevezető gondolatokra is reagált Nagy István (igazgató, Esztergár Lajos
- 54/55 -
Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ), aki statisztikai adatok tükrében a gyermekjóléti alapellátások társadalmi szerepét, aktuális helyzetét, valamint jövőbeni kihívásait állította előadásának középpontjába. A gyermekjóléti alapellátások jövőbeni kihívásai között a vármegyeszékhelyen működő intézmény igazgatója felsorolta az intézmények feladatkörének szükségletekhez történő igazítását, a szülői szerepek és képességek megerősítését, az alapellátásban dolgozó szakemberek társadalmi és financiális megbecsülését, az intézmények közötti hatékonyabb együttműködési lehetőségek kialakítását, a fluktuációs problémák megoldását és a digitális világ hatékony használatának elsajátítását. Dr. Kőszegi Zsuzsanna (bíró, Pécsi Járásbíróság) bírói gyakorlatának tapasztalatait osztotta meg a gyermekek veszélyeztetettségének észleléséről, és felvázolta a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében alkalmazható megoldásokat. Fontosnak tartaná, hogy a bírót - mint a jelzőrendszer tagját - tájékoztassák a jelzésének eredményéről, következményeiről. Jelenleg csak kérésre kap a gyermek veszélyeztetettségét észlelő eljáró bíró jelzést a gyámhatóságtól, amely párhuzamos eljárásokat eredményezhet. Statisztikai mutatók tükrében osztotta meg tapasztalatait Gergál Tímea (intézményvezető, Kamasz Addiktológiai Regionális Centrum) az általa vezetett intézményben ellátott serdülők függőségi problémáiról, az azokat kiváltó okokról és az addiktológiai kezelési lehetőségeiről. A következőkben a PTE ÁJK gyermekvédelmi önkéntes programját mutatták be a program koordinátrai: Dr. habil. Zeller Judit PhD (docens, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék) és Dr. Korinek Beáta, valamint a jogi kar önkéntesei: Kondora Petra és Kovács Patrícia. Előadásukban arra kívántak rámutatni a gyermekvédelmi szektorból érkező kollégák számára, hogy az egyetemi képzésbe a "Diákok a gyermekekért" elnevezésű szabadon választható tárgy keretébe beillesztett önkéntes munka hogyan segítheti az empatikus szakemberré válást és a szakellátott gyermekek önálló és sikeres felnőtté válását. A szekció utolsó előadása a civil szervezetek gyermekvédelmi tevékenységébe adott betekintést. Forczek Anita és Mihály-Mondok Annamária (nevelőszülői mentorok, SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa Kecskemét) az SOS Gyermekfalvak tevékenységét mutatták be, külön figyelmet szentelve a mentorprogramjuk keretében elért sikerekre és kezdeményezéseikre, valamint a gyermekfalvakban nevelkedő gyermekek gyermekvédelmi gyámjaival kialakított együttműködésre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
