A társadalom egyik lényeges feladata, hogy az egyén megélhetését fenyegető veszélyhelyzetekben gondoskodást nyújtson. A gondoskodás a XX. század végére teljesedett ki, így olyan események, illetve körülmények beállta esetén kaphat védelmet az állampolgár, mint betegség, anyaság, munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés, munkanélküliség, öregség, az eltartó halála stb.
A szociális jog az a terület, amely szabályozza a bizonyos kockázatok bekövetkezése esetére az államilag szervezett segítséget. Ennek a feladatnak a végrehajtására az állam különféle rendszereket működtet.2
Ausztriában a szociális védelmi rendszert alapvetően három kategóriába sorolhatjuk. A társadalombiztosítás (Sozialversicherung) egy biztosítási rendszeren alapul, amelyre az a jellemző, hogy a benne résztvevő azon személyek, akik azonos kockázatnak vannak kitéve, egy veszélyközösséget alkotnak. A biztosítási rendszer ezen személyek díjfizetéséből van finanszírozva. Egy veszélyhelyzet, ún. biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított a közös vagyonból kap ellátást.
Nem minden szociális veszélyhelyzetet a társadalombiztosítás hárít el a szomszédos Ausztriában: amennyiben egy ellátás terhét nem a biztosítási közösség viseli, hanem adóeszközökkel finanszírozzák, akkor gondoskodási (Versorgungssystem) rendszerről beszélnek. Az ellátási rendszer keretében ilyen ellátások például a háborús áldozatok gondozása, vagy a bűncselekmények áldozatairól való gondoskodás. A társadalombiztosítási és a gondoskodási rendszer közös jellemzője, hogy az ellátásaik nem függnek az egyén rászorultságától.
Azok az ellátások, amelyek kizárólag az egyén rászorultságától függnek, egy harmadik rendszert ábrázolnak, a gondozási vagy szociális segélyezési rendszert (Fürsorgesystem). Abban az esetben, amikor más segélyezési lehetőség nem áll rendelkezésre, és az egyén a létfontosságú szükségleteit nem tudja kielégíteni, akkor kaphat a szubszidiaritás elve alapján szociális segélyrendszerből ellátást. A segélyezési típusú ellátásokat úgy, mint a gondoskodási rendszer ellátásait adóeszközökből finanszírozzák.3
Az alábbiakban az osztrák társadalombiztosítás egyik legfontosabb területének, a betegbiztosításnak az ellátásait mutatja be a tanulmány.
A biztosított és a biztosító intézet (társaság) között fennálló összes társadalombiztosítás jogi jogok és kötelezettségek egy önálló közjogi jogviszonyt hoznak létre, amelyet társadalombiztosítás jogi kötelmi jogviszonynak neveznek.4 Ebben az összefüggésben beszélhetünk biztosítási- vagy társadalombiztosítási jogvi-szonyról.5 Általában azonban az osztrák jogtudomány a biztosítási jogviszony alatt a társadalombiztosítási kötelmi jognak csak egy részét érti: biztosítási jogviszonynak nevezik a társadalombiztosítási jogviszonynak azt a részét, amelyikben a biztosítottat csak váromány illeti meg a biztosítási ellátásra. Ez magában foglal minden hozzájárulási - járulékfizetési - kötelezettséggel kapcsolatos jogot és kötelezettséget.6
Azt a részét a társadalombiztosítási kötelmi jogviszonynak, ami a társadalombiztosítási ellátás szolgáltatásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket szabályozza ezzel szemben ellátási (szolgáltatási) jogviszonynak hívják. A társadalombiztosítási jogviszony felosztása egy biztosítási és egy ellátási jogviszonyra inkább a szakirodalom rendszerezése, az osztrák társadalombiztosítási törvényben nem ennyire éles a szétválasztás.7
A társadalombiztosítás alapvetően a biztosítási jogviszony három fajtáját ismeri: a kötelező biztosítást, az önkéntes (további) biztosítást, és az alaki biztosítást. Az önkéntes és az alaki biztosítás kiegészíti azt a nagy kört, amelyben a kötelező biztosítás áll. Ezáltal két biztosítást különböztetünk meg, a teljes biztosítást (biztosítás minden biztosítási formára) és a részleges biztosítást.8
Az ellátási jogviszony alatt tehát a társadalombiztosítási jogi kötelmi jogviszonyok azon részét értjük, amely a társadalombiztosítási-jogilag védett rizikók kiegyenlítésére vonatkozó ellátásokat szabályozza.
A társadalombiztosítási ellátások mindenek előtt két szempontból határolhatók el egymástól. Különbséget teszünk a kötelező ellátások és az önkéntes ellátások teljesítésének érvényesíthetősége alapján, a tartalma szerint pedig pénz- és természetbeni (dologi) szolgáltatások között.9
A kötelező ellátás az ellátásban részesülő jogi igényét alapozza meg. Az ellátás kötelező jellege vagy közvetlenül a társadalombiztosítási törvényből vagy a Biztosítópénztár előírásaiból10 ered. A Biztosítópénztár hozhat olyan szabályt, amely alapján az ellátások mértéke a törvényi előírásokon túlmenően növelhető, ez azonban csak a kötelező ellátásokra vonatkozik. A Biztosítópénztár által alkotott szabályzat (Satzung) meghatározhatja az ellátás típusát és mértékét, mint ahogyan várakozási időt is előírhat, és rendelkezéseket is tartalmazhat a biztosítási esemény megállapítására.11
Az önkéntes ellátásokra az ellátásban részesülőnek nincs jogi igénye, annak teljesítése a Társadalombiztosító Intézet mérlegelésén alapul. Az Intézet mérlegelése mindazonáltal kötött, mivel az önkéntes ellátások csak abban az esetben teljesíthetők, ha a törvény vagy alapszabály az ellátás biztosítását lehetővé teszi.
A természetbeni juttatások a szolgáltatások és a tárgyi eszközök társadalombiztosítás általi nyújtásából állnak. A társadalombiztosítási törvény (ASVG) az ellátási jogában, és az osztrák ítélkezési gyakorlat is a szolgáltatások és tárgyi eszközök szolgáltatása helyett a költségtérítést is természetbeni juttatásként határozza meg, holott tartalmilag az ellátásban részesülő pénzfizetéséről van szó.
A pénzbeli szolgáltatás az egyszeri vagy folyamatos pénzösszegek nyújtásából áll.
A betegbiztosítás feladatát az osztrák társadalombiztosítási törvény rögzíti.12 Így a törvény szerint e terület feladata a gondoskodás mellett a betegség elhárítása és korai felismerése, az egészségzavarok megakadályozása, a betegségtől függő rövid ideig tartó jövedelemkiesés kiegyenlítése, valamint az anyaság vagy a halál esetére nyújtandó ellátások biztosítása.13
Egyre fontosabb a minőségbiztosítás az egészség területén, mind a külső, mind a belső intézkedéseken keresztül. Már sok országban játszik fontos szerepet az egészségügyben a betegek általi értékelés és véleménynyilvánítás, amelyet beteg riportnak neveznek. Ezeket alkalmazzák a beteg-orvos közötti kommunikáció javítására, vagy az egészségügyi rendszerben nyújtott ellátásokkal való megelégedettség kutatására.14
Az ellátások a betegbiztosításban tartalmuk szerint lehetnek természetbeni, illetve pénzbeni ellátások. A természetbeni ellátások a következők: betegségmegelőző, szűrővizsgálat, betegkezelés, otthoni betegápolás, gyógyintézeti ápolás, fogkezelés és fogpótlás, orvosi és szülészeti anyasági ellátás (orvosi és szülésznői segítség az anyánál). Pénzbeni ellátás a táppénz, a terhességi gyermekágyi segély, és a költségekhez való hozzájárulás.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
