Jakobi Lányi Bertalan Hibbén (Liptó vármegye) született 1851. március 21-én, ősrégi Liptó vármegyei nemesi családban. Apja, káposztafalvi Jakobi Lányi Péter (1816-1898), Liptó vármegye szolgabírája, anyja, benedekfalvi Luby Rozália (1830-1912). Lányi Bertalan háromszor megözvegyült, négy gyermeke született.
Lányi Bertalan iskoláit Liptóújváron, Késmárkon, Miskolcon, Iglón és Eperjesen végezte. Tanulmányainak befejeztével a kincstári jogügyek igazgatóságánál mint fogalmazó-gyakornok nyert alkalmazást. 1872-ben társszerkesztője volt az Eperjesen megjelent ottani első magyar lapnak, a Felvidéki Lloydnak. Nagy része volt az 1877-ben Liptószentmiklóson megjelent ottani első magyar lap, a Tátravidéki Híradó alapításában és szerkesztésében. Fiatalabb éveiben zenélt is, több szerzeménye nyomtatásban is megjelent.
1873-ban letette a köz- és váltóügyvédi vizsgát. 1873-tól 1888-ig gyakorló ügyvéd volt Liptószentmiklóson. 1884-ben a rimaszombati királyi törvényszék bírája és főleg a bányaügyi törvénykezés, valamint a bányatelekkönyvi intézmény fejlesztése körül buzgólkodott. 1889-ben a budapesti királyi ítélőtábla kisegítő bírájává hívták be, 1890-ben rendes bíróvá nevezték ki. Részt vett a bányatelekkönyvi rendtartás kidolgozása végett 1890 folyamán megtartott szaktanácskozásban és megbízást kapott a bányajogi kodifikáció alapelveinek rendszeres kidolgozására. 1891 és 1995 között az Igazságügyi Minisztériumban, mint törvény-előkészítő nyert alkalmazást; részt vett Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter majdnem mindegyik reformmunkálatában. A sommás eljárásról szóló törvény életbeléptetésére és végrehajtására vonatkozó munkálatokkal is őt bízták meg, ezért a miniszter megbízásából hosszabb tanulmányutat tett Németországban és Svájcban. Elkészítette az új ügyviteli szabályok és a többi életbeléptetési és végrehajtási rendelet tervezeteit. Ugyancsak a miniszter megbízásából gyakorlati kézikönyveket írt.
- 127/128 -
Ő dolgozta ki az osztrák igazságügy-minisztérium megbízottjával együtt a Konstantinápolyban felállítandó konzuli főtörvényszék szervezetének szabályzatát s a többi végrehajtási rendelet tervezeteit. 1895-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki. 1895-től az igazságügy-minisztérium törvény-előkészítő osztályának vezetőjeként részt vett számos fontos törvényjavaslat előkészítésében. 1897-től vezető tagja a polgári törvénykönyv előkészítése végett szervezett állandó bizottságnak, ebben célul tűzték ki a hitbizományi intézmény újbóli szabályozását, melyhez Lányi írta az előadói tervezetet. "Elsősorban Lányi energiájának tulajdonítható, hogy az I. tervezet, amelynek személyjogi részét s a kötelmi jog egyes fejezeteit ő maga készítette, 1900 nyarán. Nagy érdemeket szerzett Lányi Bertalan a bírói ügyvitelnek modern alapokra való fektetésével és két évtizeden keresztül az összes igazságügyi javaslatok magukon viselték csiszoló elme munkájának nyomát."[3] 1900-tól elnöke a bányatörvény előkészítése végett szervezett bizottságnak. Részt vett a Fodor Ármin-féle Magyar magánjog megalkotásában (tulajdonjog) (Budapest, Singer és Wolfner, 1899-1905), és szerző a Dárday Sándor-féle igazságügyi törvénytárban is (Budapest, Athenaeum, 1905). Több önálló jogi műve jelent meg, azonkívül nagyszámú jogi cikket írt a hírlapokba és szaklapokba. Munkatársa volt a Pallas Nagy Lexikonának, a Révai Nagy Lexikonnak és a Közigazgatási Lexikonnak is. Választmányi tagja a magyar jogászegyletnek és igazgatósági tagja a magyar jogászgyűlésnek.
A király az igazságügyi igazgatás és a törvény-előkészítés terén tett kiváló szolgálatai elismeréséül 1904-ben a Szent-István rend kiskeresztjével tüntette ki. 1905-ben belső titkos tanácsosi méltóságot, 1906-ban pedig az első osztályú vaskoronarendet kapott.
1905-1906-ban a Szabadelvű Párt híveként Liptómegye, Liptószentmiklós kerület országgyűlési képviselője. 1905. június 18-tól lemondásáig, 1906. április 2-ig az igazságügy-miniszteri posztot töltötte be Fejérváry Géza ún. darabont kormányában, amely ellen a parlamenti többség már a kinevezését bejelentő királyi kézirat felolvasása után bizalmatlanságot szavazott, és amely kormány többször lemondott, de az uralkodó nem fogadta el a lemondását. A koalíció ellenállásra buzdított, imparlamentárisnak, törvénytelennek bélyegezte a kormányzatot. Ebben a légkörben az akkori belügyminisztert, Kristóffy Józsefet, illetve a kormány legaktívabb tagját, az igazságügy-miniszter Lányit támadták a legtöbben.[4] Kristóffy visszaemlékezésében Lányit úgy említi, mint "hazánk legnagyobb jogtudósa", aki nélkül a kormány a politikai viharok közepette egészen biztosan letért volna a törvényesség talajáról.[5] Lányi 1909-ben megjelent könyvében:
- 128/129 -
"A Fejérváry-kormány (1905. június 18 - 1906. április 8) kormányzatpolitikai és alkotmányjogi megvilágításban" maga is értékelte a kormány és benne a saját tevékenységét.
Lányi Bertalan 1883-tól 1886-ig felügyelője volt a hibbei evangélikus egyháznak, 1893-tól bírája az evangélikus egyház egyetemes törvényszékének, az egyházban betöltött tisztségeiről miniszter korában lemondott.
Életének utolsó éveiben visszavonultan élt Liptó megyei birtokán, a megszállt területen azonban zaklatásokban volt része, így 1920 végén lányához, Budapestre költözött,[6] itt is hunyt el 1921. február 15-én. Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található.
• Az ügyvéd mint meghatalmazott. [4 részben] = Jogtudományi Közlöny 1883. XVIII. évf. 22. szám 169-171., 23. szám 177-179., 25. szám 193-194., 26. szám 201-204.
• A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal. Felolvastatott a Magyar Jogászegylet 1891. április 4-iki ülésében = Magyar Jogászegyleti Értekezések 1891. VII. évf. 64. szám 1-19.
• A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat igazságügyi politikai jelentősége és alapelvei (Budapest, 1892.)
• Útmutatás a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvények gyakorlati alkalmazására: iratmintákkal és példákkal. Budapest, Pesti Ny., 1894. XXI, 248 p., 1 t. Útmutatás az örökösödési eljárásról szóló törvény és a vonatkozó rendeletek gyakorlati alkalmazására: iratmintákkal és példákkal: A törvény és a vonatkozó rendeletek teljes anyagának feldolgozásával. Budapest: Grill, 1896. 356 p.
• A bányajog alapelvei: tekintettel a bányajogi kodifikáczió feladataira. Budapest, Grill, 1897. XIV, 362 p.
• (Útmutatás az újabb eljárási szabályok): 3. kötet: útmutatás a járásbírósági ügyvitel szabályainak gyakorlati alkalmazására: iratmintákkal és példákkal. Budapest, Grill, 1898. XIX, 258 p.
• A családi hitbizományok reformjának jogászi szempontjai. Kivonat Lányi Bertalan jogászegyleti előadásából. = Jogtudományi Közlöny 1898. XXXIII. évf. 47. szám 335-336.
• Az elidegenítési és terhelési tilalom. Budapest, Pesti könyvny. r.t., 1899. 135 p.
• Lányi Bertalan: A családi hitbizományok reformjának jogászi szempontjai. In: Magyar Jogászegyleti Értekezések 152., XVII. kötet 3. szám Budapest, 1899. 77 p.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
