Napjainkban egyre elterjedtebbek az olyan elektronikus rendszerek, elektronikus aláírást és azonosítást lehetővé tevő informatikai rendszerek, melyeket a jog az elektronikus aláírási tanúsítvány tulajdonosától származónak tekint, sőt, hazánkban számtalan esetben és személyi körben csupán ilyen módon terjeszthetők elő kérelmek, beadványok mind közigazgatási, mind polgári (peres és nemperes) eljárásokban.
Elektronikus aláírásról beszélhetünk szűkebb és tágabb értelemben is: míg utóbbi körbe bele kell értenünk az összes elektronikus formában létrehozott, visszakövethetően egy adott személytől származónak tekinthető elektronikus aláírást (pl. egy elektronikus dokumentumra képi, digitalizált, "beszkennelt" aláírás elhelyezését is az okiraton), addig a közjegyzői eljárások szempontjából - és a jogi eljárásokban általánosságban - a szűkebb értelemben vett, minősített és fokozott biztonságú elektronikus aláírások bírnak relevanciával. Mivel a minősített, illetőleg fokozott biztonságú elektronikus aláírások is egyre inkább elterjednek, egyre szélesebb rétegek férnek hozzá ilyen - jogi képviselők, jogi személyek, hatóságok és az elektronikus ügyintézési módot választó magánszemélyek esetében jelenleg is több esetben kötelezően alkalmazandó - technológiához, ezért ezzel kapcsolatban a gyakorlatban is egyre több megválaszolandó kérdés, megoldandó probléma merül fel. A gyakorlat köréből azt a konkrét esetet idézhetjük fel, mely során egy magánszemély által elektronikus aláírással (egészen pontosan ún. AVDH - Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés - tanúsítvánnyal) ellátott, ausztriai (bécsi) keltezésű, okiratot kívánt az ügyfél felhasználni, úgy tekintve azt, hogy maradéktalanul megfelel a teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. A tárgyi okirat egy meghatalmazás volt, mely Bécsben kelt, és egy magyar állampolgár látott el AVDH aláírással. Ebben az esetben az okirat alakiságára, mint nemperes eljárásban felhasználni kívánt meghatalmazásra a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény - a továbbiakban: Pp. - 594. § b) pontja alkalmazandó a külföldön kelt (külföldi) magánokirat teljes bizonyító erejű minőségének vizsgálata (egyben az irat - esetünkben - polgári nemperes eljárásban történő felhasználhatósága) tekintetében, mely jogszabályi rendelkezés alapján a kiállítás helye szerinti állammal, Ausztriával hatályos kétoldalú nemzetközi
- 71/72 -
szerződésünk[1], mint a külföldi felülhitelesítési szabályokat bizonyos tekintetben mellőzhetővé tevő, kedvezőbb követelményt előíró nemzetközi megállapodás alkalmazandó. A külföldön kelt magánokiratot a teljes bizonyító erő - a szerződés 22. Cikke alapján - csak akkor illeti meg magánokiraton levő aláírás valódiságának igazolása esetében a másik (befogadó) államban, ha az azon szereplő névaláírásának "igazolását" az egyik Szerződő Állam (ti. Ausztria vagy Magyarország) bírósága, államigazgatási hatósága, vagy közjegyzője "vezette az okiratra", azonban a szóban forgó okirat nem tartalmazott ilyen névaláírás hitelesítést tartalmazó tanúsítványt, mely szükséges lett ahhoz, hogy a befogadó állam (Magyarország) területén az okirat teljes bizonyító erejűnek minősüljön a magyar joggal és a bilaterális nemzetközi szerződéssel összhangban. Belátható, hogy az ilyen AVDH tanúsítvánnyal ellátott elektronikus aláírás az aláírótól származónak tekintendő a magyar jog szerint, az ilyen aláírással ellátott okirat a teljes bizonyító erejű okirati minőségnek minden további nélkül megfelelne[2], ha az magyarországi keltezéssel bírna, továbbá az elektronikus aláírások legnagyobb előnye éppen az, hogy további, személyes kapcsolat létesítése (ti. tanúk közreműködése vagy hitelesítő személy, hatóság eljárása) sem minden esetben szükséges, azonban jogalkalmazóként azzal szembesülhetünk, hogy ebben az esetben nem tekinthető teljes bizonyító erejű magánokiratnak a külföldön "kelt", a magyar jogszabályok szerint elektronikusan aláírt okirat, amennyiben azt Magyarországon kívánják felhasználni (természetesen az okiratot "befogadó" jogalkalmazó az ilyen iratok külföldi minőségéről csak az irat keltének helye alapján tud meggyőződni, figyelemmel kell azonban lennie az ilyen okiratot felhasználni kívánó ügyfélnek a hamis magánokirat felhasználásához fűződő büntetőjogi jogkövetkezményekre[3], ha esetleg olyan magánokiratot használna fel, melyet nem az aláírás helye szerinti helységnévvel kelteznek).
Megemlítendő érdekesség a fentiekben kifejtettekhez képest az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) vonatkozó rendelkezése, mely alapján az ügyvéd által ellenjegyzett, a felek által külföldön aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány sem szükséges[4]. Az Üttv. ezen rendelkezése eltérő szabályt állapít meg a Pp. fentebb hivatkozott 594. § b) pontjában foglaltaktól, mint főszabálytól, így abban az esetben, ha az ügyvéd ellenjegyzi a fentiekben kifejtettek szerint külföldön kelt magánokiratot, úgy az - a lex specialis elvének megfelelően - teljes bizonyító erejűnek minősül. Ezzel az eljárással tehát áthidalható a Pp. és a nemzetközi normarendszer által előírt névaláírás hitelesítési (illetőleg ezáltal a felülhitelesítési) követelmény, amit a magunk részéről - az okiratforgalmi biztonság szempontjából - aggályt keltőnek tartunk, arra is tekintettel, hogy a Magyarországról külföldre irányuló okiratforgalom tekintetében nem, csupán a hazai eljárásban mellőzhető a hitelesítés (felülhitelesítés). Az ilyen módon ellenjegyzett okiratok közjegyzői okirat-
- 72/73 -
szerkesztési eljárásban nem[5], azonban az egyéb nemperes közjegyzői eljárásokban felülhitelesítés nélkül is elfogadhatók teljes bizonyító erejű magánokiratként.
Hivatásunk gyakorlásakor, az elektronikusan aláírt iratok esetében fontos, hogy az elektronikus aláíró tanúsítványoknak az aláírás készítésének időpontjában fennálló érvényességét, valamint az aláírt irat (és az aláírás) sértetlenségét, módosítatlan minőségét mindig vizsgálnunk kell. Ezt a rendelkezésre álló informatikai eszközökkel javasolt elvégezni, továbbá szükséges az is, hogy a legfrissebb verziójú, illetőleg az aláírási formátummal kompatibilis szoftverrel végezzük el az ellenőrzést, mivel könnyen előfordulhat, hogy az alkalmazott szoftverrel nem tudunk minden kétséget kizáróan meggyőződni az elektronikus aláírás érvényességéről (pl. ha azt egy másik szolgáltató által kiállított tanúsítvánnyal hozták létre; előfordulhat példának okáért az, hogy a NetLock MOKKA szoftverrel létrehozott elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítványt a Microsec e-Szigno alkalmazása úgy jeleníti meg, hogy az tanúsítvány nem közvetlenül az okiratot tartalmazó fájlhoz kapcsolódik, ill. az Acrobat Reader megnevezésű szoftverrel megnyitott, ".pdf" kiterjesztésű fájlok esetén előfordulhat, hogy nem képes ellenőrizni az elektronikus aláírást a szoftver, vagy az érvénytelennek mutatkozna, azonban a legfrissebb szoftververzióra frissítés után, illetve a vizsgált tanúsítvány "megbízható tanúsítványokhoz" való hozzáadása után problémamentesen elvégezhető az e-aláírás tanúsítványának vizsgálata). Acrobat Reader szoftver esetében a megbízható tanúsítványokhoz való hozzáadás álláspontunk szerint állami szervek (pl. Nemzeti Adó- és Vámhivatal) általi e-aláírások esetében aggálytalan.
Az elektronikus aláírásokkal kapcsolatos alapvető jelentőségű rendelkezések uniós szinten, rendeleti formában kerültek meghatározásra: az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (gyakrabban hivatkozott nevén, a továbbiakban: eIDAS rendelet), mely EU rendeleti minősége okán minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogszabály. E rendelet határozza meg a releváns jogi és technológiai alapfogalmakat; a rendelet mellékleteiben konkrét követelményeket határoz meg a minősített tanúsítványok vonatkozásában. További releváns rendelkezései a rendeletnek, hogy egyrészről a minősített e-aláírás azonos joghatással bír a saját kezű aláírással, másrészről az egyszerű elektronikus aláírás joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú, illetve nem felel meg a minősített elektronikus aláírásra vonatkozó követel-
- 73/74 -
ményeknek[6]. Az eIDAS rendelet 25. cikk (3) bekezdése határon átnyúló jellegű szabályozást is tartalmaz az e-aláírások elfogadhatósága tekintetében: valamely tagállamban kibocsátott, minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírást az összes többi tagállamban el kell ismerni minősített elektronikus aláírásként[7]. Megjegyzendő azonban, hogy ez nem jelenti az e-aláírással ellátott okiratokon a hitelesítő tanúsítványok és a felülhitelesítési szabályok mellőzhetőségét a bizonyító erő szempontjából, mivel arra továbbra is a külföldön kelt magánokirat Pp. 594. § b) pontja szerinti szabályok alkalmazandók, tehát az elektronikus aláírás csupán a minősített elektronikus aláírási jellegét őrzi meg.
A rendelet az elektronikus aláírásoknak és időbélyegzőknek is két biztonsági szintjét különbözteti meg: (1) fokozott biztonságú és (2) minősített elektronikus aláírás, illetve -bélyegző[8]. A rendelet értelmében az (egyszerű) elektronikus aláírás[9] nem más, mint egy olyan elektronikus adat, melyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, logikailag hozzárendelnek, és melyet az aláíró[10] aláírásra használ. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás egy olyan elektronikus aláírás, mely 1. kizárólag az aláíróhoz köthető, 2. alkalmas az aláíró azonosítására, 3. olyan adatok felhasználásával hozzák létre, melyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag maga használhat, illetve 4. az elektronikus aláírás olyan módon kapcsolódik az aláírt adatokhoz, hogy ezen adatok minden későbbi változása nyomon követhető[11]. A minősített elektronikus aláírás annyiban "több" a fokozott biztonságú elektronikus aláírásnál, hogy azt minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel[12] állították elő és ún. minősített tanúsítványon alapul.
Az elektronikus bélyegző[13] lényege és jellemzője, hogy az egy olyan elektronikus adat, melyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és mely adatok arra szolgálnak, hogy biztosítsák a kapcsolt anyagok eredetét, és - legfőképpen - sértetlenségét. A fokozott biztonságú elektronikus bélyegző[14] olyan elektronikus bélyegző, amely 1. kizárólag a bélyegző létrehozójához kötött, 2. alkalmas a bélyegző létrehozójának azonosítására, 3. olyan, elektronikus bélyegző létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket a bélyegző létrehozója nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga elektronikus bélyegző létrehozására használhat, illetőleg 4. olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyekre vonatkozik, hogy az adatok minden ké-
- 74/75 -
sőbbi változása nyomon követhető[15]. A minősített elektronikus bélyegző[16] annyiban bír többlet tulajdonságokkal a fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőhöz képest, hogy azt minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközzel[17] állították elő, illetve elektronikus bélyegző minősített tanúsítványán alapul.
Relevanciával bír témánk szempontjából a bizalmi szolgáltató[18] rendeleti megfogalmazása: egy vagy több bizalmi szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt jelent (a bizalmi szolgáltató lehet minősített vagy nem minősített bizalmi szolgáltató, bizalmi szolgáltatás alatt rendszerint díjazás ellenében nyújtott elektronikus szolgáltatások - pl. elektronikus aláírások, elektronikus bélyegzők vagy elektronikus időbélyegzők, elektronikus kézbesítési szolgáltatások, az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; weboldal-hitelesítő tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; valamint elektronikus aláírások, bélyegzők vagy az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok megőrzése értendők[19]). Magyarországon minősített elektronikus aláírás szolgáltatást jelenleg három szolgáltató, a MICROSEC Zrt., a NetLock Kft. és a NISZ Zrt.[20] jogosult nyújtani.
Az eIDAS rendelet 24. cikk (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a bizalmi szolgáltató helyett "harmadik fél" (tehát a személyen és bizalmi szolgáltatón kívüli fél) ellenőrizze a minősített tanúsítvány kibocsátásakor a természetes vagy jogi személy azonosságát. Magyarországon ilyen harmadik fél a közjegyző, mivel a közjegyzői névaláírás-hitelesítés során történő személyazonosság és képviseleti jog ellenőrzése megfelelő az ilyen jellegű azonosításra. Ha az azonosítást a közjegyző végzi el, gyakorlatilag a tanúsítványkérelem egy (fizikális) kinyomtatott példányán az ügyfél aláírásának valódiságát tanúsítja a közjegyző. Az ügyfél személyazonosságát a közjegyzőnek elektronikus úton történő adatigényléssel (a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Keretrendszerben, a megfelelő nyilvántartási adatok online ellenőrzésével - ún. JÜB lekérdezés) kell ellenőriznie[21]. A jogszabály expressis verbis nem utal arra, hogy konkrétan közjegyzőnek kell a harmadik fél általi vizsgálatot elvégeznie, azonban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ezt az eljárást megerősítetten elfogadja. A JÜB-ellenőrzés ebben az esetben nem mellőzhető (akkor sem, ha a közjegyző a felet személyesen ismeri), és az ellenőrzés megtörténtére a záradéki ténytanúsítvány szövegében kifejezetten utalni kell[22].
- 75/76 -
A közjegyzői eljárásokban a közjegyzőknek, közjegyzőhelyetteseknek és közjegyzőjelölteknek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 21/A. § (2) bekezdésével összhangban hivatali minőségükben minősített elektronikus aláírással kell ellátniuk az ügykörükben kiállított elektronikus iratokat. Az ilyen hivatali minősített elektronikus aláírás tanúsítványának tartalmaznia kell azt a tényt, hogy az aláíró személy közjegyző vagy közjegyzőhelyettes (illetve közjegyzőjelölt); illetve szükséges annak - az elektronikus aláíró tanúsítványt kiállító - bizalmi szolgáltató általi biztosítsa is, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos (érvényes) visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb három percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad[23]. Ez technikailag és gyakorlatilag azt jelenti, hogy a minősített (közjegyzői) elektronikus aláírást ellenőrző fél - három perces átfutási időn túl - "hatályosan" meg kell, hogy tudjon győződni az aláíró közjegyzői (ill. -helyettesi, -jelölti) minőségéről, és ezt a technikai feltételt a bizalmi szolgáltatónak biztosítania kell.
A Kjtv. 111. § (4) bekezdése alapján a közjegyzői okiratot aláírásával vagy kézjegyével kell ellátnia a félnek (illetve képviselőjének, valamint a segédszemélynek). Elektronikus közjegyzői okirat esetében e személynek (ti. az aláírónak) az elektronikus okiratot - az eljáró közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes jelenlétében - legalább minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátnia. Emellett lehetősége van a félnek kormányrendeletben meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással is hitelesíteni aláírását, vagy olyan aláírással is elláthatja az elektronikus okiratot, amely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott olyan szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja. Mindemellett a szolgáltató elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást, és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el. E rendelkezésnek Kjtv.-ben történő rögzítésével a jogalkotó megteremtette a tisztán elektronikusan létrejövő közjegyzői okirat jogi hátterét, mellyel a közeljövőben - minden bizonnyal - egyre gyakrabban találkozhatunk majd. Az ilyen elektronikus közjegyzői okirat Magyarország területén (és joghatósága alatt) keletkezik, így a külföldi felhasználhatóság kérdése csupán az esetleges külföldi felhasználás (végrehajtás) esetében merül fel.
Ha a közjegyzői ügyleti okiratot, vagy a névaláírás hitelesítésre irányuló eljárás során a magánokiratot meghatalmazott; vagy cégjegyzésre (szervezeti képviseletre) jogosult képviselő ilyen minőségében kívánja a közjegyző előtt aláírni, csak közjegyzői (ügyleti) okiratba foglalt, vagy legalább közjegyzői (vagy egyéb más hatóság általi) névaláírás hitele-
- 76/77 -
sítéssel ellátott dokumentummal[24], vagy egyéb közhiteles (külföldi elem esetén megfelelően felülhitelesített) okirattal igazolt képviseleti jogosultság esetén kerülhet sor a közjegyzői (ügyleti) okirat ilyen minőségben történő aláírására, illetőleg kerülhet sor a képviseleti jog záradéki tanúsítására. Mivel ezen közhiteles iratok alkalmazása és megkövetelése egy kikerülhetetlen biztonsági eleme a közhitelességnek, ebben az esetben az elektronikus aláírás alkalmazási lehetősége annyiban merül fel, ha a képviseleti jogosultságot igazoló dokumentumokat elektronikusan hiteles formában bocsátják rendelkezésre, illetőleg a külföldi közjegyző (illetőleg egyéb hatóság) a névaláírás hitelesítése során az aláíró elektronikus aláírásának valódiságát tanúsítja. Lehetőség van az elektronikus aláírás hitelesítésére is 2018. január 1. óta, ha a hitelesíteni kívánt elektronikus aláírás legalább fokozott biztonságúnak minősül. Ebben az esetben az eljáró közjegyző elektronikus közokiratot készít, a névaláírás hitelesítés megfelelő szabályainak alkalmazásával. A hitelesíteni kívánt elektronikus aláírás érvényességéről a tanúsítvány kiadása előtt a közjegyzőnek meg kell győződnie bizalmi szolgáltató közreműködésével (tulajdonképpen az elektronikus aláírás érvényességét ellenőrző szoftver alkalmazásával), az érvényességről szerzett benyomás alapján a megfelelő tényre a tanúsítványban utalni kell[25]. A fél olyan elektronikus aláírásának valódiságának tanúsítására is van lehetőség, amely aláírást törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében hozták létre, és ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja. Ebben az esetben a szolgáltató a személyhez rendelésről kiállított igazolását elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el[26]. Álláspontunk szerint, ezek alapján lehetséges az AVDH azonosítással történt aláírás valódiságának tanúsítása is, azonban ebben az esetben nem tudunk arról meggyőződni, hogy az ilyen elektronikus aláírás ténylegesen az aláírótól származik-e, az ex lege[27] hitelesnek tekintendő. A gyakorlatban az AVDH tanúsítványok vizsgálata aggályokat ébreszthet, hiszen az ilyen okiratot a "AVDH Bélyegző" elektronikus hitelesítésével vannak ellátva, nem deríthető fel a tanúsítvány adataiból, hogy azokat ténylegesen az aláíró személy látta el aláírásával.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a közbeszerzési eljárásokban ún. kizáró okokról szóló nyilatkozat megtételért írja elő[28]. A Kbt. formai részletszabályokat nem határoz meg, azonban a vonatkozó kormányrendelet[29] közjegyző (vagy gazdasági, illetve szakmai kamara) által hitelesített nyilatkozatot ír elő.
- 77/78 -
Ennek a feltételnek az ajánlatkérő közjegyzői névaláírással hitelesítéssel ellátott (vagy adott esetben közjegyzői okiratba foglalt) nyilatkozattal tud eleget tenni, mely eljárási cselekményre a Kbt. alapján[30] elektronikusan is van lehetősége. Mindezekre és a fentebb kifejtettekre tekintettel ebben az esetben - feltételezve, hogy alaki szempontból a névaláírás hitelesítése elegendő - a közjegyző a nyilatkozattevő elektronikus aláírásának papír alapú, avagy az ügyfél felkérése szerint e-hiteles okiratban (elektronikus formátumú névaláírást hitelesítő záradéki ténytanúsítvánnyal) tehet eleget. Gyakran irányul az ügyfél felkérése az ilyen célra elektronikus formában elkészített aláírási címpéldány; vagy olyan papír alapú címpéldány elkészítésére is, mely a fejlécben a minősített elektronikus aláírás adatait tartalmazza.
A Pp. bizonyos jognyilatkozatokra közokirati, vagy legalább teljes bizonyító erejű alakiságot ír elő, meghatározza - mind a közokirat, mind a teljes bizonyító erejű magánokiratok esetében -, hogy milyen elektronikus aláírási módot milyen bizonyító erővel ruházhatnak fel az egyes e-aláírás típusok. A közokirat alakiságai közül annak a kiállító hatóság (szerv) ügykörén belüli kiállítása mellett szükséges, hogy az elektronikus okiraton minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló, fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt (és - amennyiben jogszabály így rendelkezik - időbélyegzőt) helyezzen el az okirat kiállítója[31]. A teljes bizonyító erejű magánokirati minőséghez elektronikus okiratok esetében a Pp. különböző (megdönthető, törvényi) vélelmeket társít, ha azt az előírt alakiságok szerint, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel látták el azokat. Ha az okirat eredetisége (hamisítatlansága) kétséges, a bíróság elsősorban a bizalmi szolgáltatót keresi meg[32].
A Pp. - mint azt előre bocsátottuk - speciális szabályokat határoz meg a külföldön kiállított magánokiratok bizonyító ereje vonatkozásában. A külföldön kiállított (kelt) meghatalmazások, illetőleg a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatok csak akkor rendelkeznek teljes bizonyító erővel, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, hacsak a kiállítás helye szerinti állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérő követelményt nem ír elő. Ettől eltérően a csupán jogügylet bizonyítása céljából kiállított okirat a kiállításának helye szerinti jogában meghatározott bizonyító erőt őrzi meg, függetlenül attól, hogy az nem felelne meg a magyar jog szerinti teljes bizonyító erejű magánokirati minőségnek[33]. A továbbiakban általánosságban a meghatalmazásokról, illetőleg a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatokról értekezünk a Pp. szabályaival kapcsolatosan, mivel ezek a közjegyzői eljárásokban nagyobb relevanciával bírnak, mintsem a jogügylet bizonyításáról szóló okiratok.
Az egyes közjegyzői (Kjtv.-n kívüli) nemperes eljárásoknak háttérnormája a Pp.; de a beadványok alakiságai szempontjából egyéb jogszabályok is tartalmaznak releváns rendelkezéseket. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) 1. § 17. pont g) alpontja értelmében
- 78/79 -
a közjegyző elektronikus ügyintézést biztosító szerv, és mint ilyen, az általa kiállított elektronikus dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti papír alapú dokumentum bizonyító erejével, ha a másolatot megfelelően - gyakorlatilag a Kjtv. előírásainak megfelelően - készíti el (papír alapú dokumentumról e-hiteles okirat, elektronikus okiratból papír alapú hiteles másolat készítése)[34]. Ezt a kört bővíti a hivatkozott szakasz (3) bekezdése, mely alapján akkor is megegyezik a papír alapú dokumentum bizonyító ereje az elektronikus okiratéval (és vice versa), ha az "átalakításra" szolgáló központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerinti készítették el azt.
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) egységes ügykezelő rendszeren (ún. WebNotes webes alkalmazás) keresztüli iratelőállítást ír elő, a közjegyzőnek határozatait és egyéb iratait az alkalmazáson keresztül kell előállítania (illetve az alkalmazásban rögzíteni), mely iratokat, mint elektronikus közokiratot minősített elektronikus aláírással, illetve minősített elektronikus bélyegzővel kell ellátnia[35]. Ezt, az egyébként a WebNotes rendszerben megfelelő elektronikus aláíró tanúsítvánnyal ellátott, elektronikus okiratot, amennyiben papír alapon kinyomtatásra kerül, a kinyomtatott papír alapú másolatot gyakorlatilag a kiadmányozó aláírása és a közjegyző hivatali bélyegzője ruházza fel közokirati bizonyító erővel[36], mivel a Kjtv. 111. § (2) bekezdése alapján a hiteles kiadmány közokirat, a hiteles kiadmány alaki feltételeinek pedig egy egyszerű, WebNotes rendszerből kinyert és kinyomtatott papír alapú okirat a fenti alakiságokkal feleltethető meg. E szabály alól kivételt képez a WebNotes alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag, határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) olyan kiadmánya, mely központilag - tehát a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által kerül kinyomtatásra, ezek az iratok tényleges aláírás és bélyegző nélkül is közokiratnak minő-sülnek[37]. Ezek az okiratok gyakorlatilag azok, melyek a MOKK központi postázása során kerülnek előállításra, és tartalmazzák az arra irányuló felhívást, hogy külön aláírás és bélyegző nélkül is közokiratnak minősülnek. Ez a speciális iratelőállítási szabály egyébként a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) hatálya alatt keletkező iratokra is igaz, hisz a Hetv. 11/A. §-a kifejezetten felhívja alkalmazásra ezt a rendelkezést. A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet (a továbbiakban: Küsz.) a papíralapú iratról készült elektronikus hiteles kiadmányok esetében - álláspontunk szerint nagyon is helyesen - nem írja elő, hogy az így kiállított iratot még hitelesítési záradékkal is lássa el a kiadmányozó, ha a papír alapú irat, melyről az e-hiteles kiadmány készül, megfelel a Kjtv. 137. § (4) bekezdésében foglaltaknak, elegendő csupán a kiadmányozónak hivatali elektronikus aláírásával ellátnia azt a közokirati
- 79/80 -
minőség eléréséhez[38] (hiszen a megfelelő elektronikus aláírás már önmagában garancia az irat közhitelességéhez).
A Hetv. alapján a közjegyző a pénzforgalmi szolgáltatókat, a befektetési szolgáltatókat, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárokat, illetve a biztosítókat adatszolgáltatás végett elektronikusan, hivatali elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott megkereséssel keresi meg, mely megkeresésnek az érintetteknek hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott nyilatkozattal kell eleget tennie.[39]
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) alapján a MOKK által üzemeltetett rendszer elektronikus aláíró tanúsítványokkal működik[40] azzal, hogy a fizetési meghagyásos rendszerből kinyomtatott, papír alapú irat a közjegyző aláírása nélkül is hiteles közokirat[41]. Az E-ügyintézési tv. és az Fmhtv. relációjában előbbi csak akkor alkalmazható, ha utóbbi kifejezetten felhívja alkalmazásra az E-ügyintézési tv.-t. Az Fmhtv. a beadványok alakiságainál[42], az alaki okból történő elutasítás, visszautasítás[43] eseteinél, a jogerőre vonatkozó speciális rendelkezéseknél[44], illetőleg a perré alakulásnál[45] hívja fel az E-ügyintézési tv. alkalmazását.
Az FMH rendszerhez hasonló elven működik a - szintén MOKK által üzemeltetett - Hitelbiztosítéki Nyilvántartás (HBNY); a rendszerben nyilatkozatot kizárólag elektronikus úton[46], legalább minősített elektronikus aláírással lehet tenni, a papír alapon megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatokat a közjegyzőnek kell rögzítenie; az elektronikus nyilatkozat hivatali elektronikus aláírással történő ellátásával. A rendszer regisztrált felhasználójának a hitelbiztosítéki nyilatkozatát minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesítenie. Elektronikus aláírás alkalmazása esetén kizárólag olyan aláírás-létrehozó adatot fogad el a rendszer, amelyet az azzal való regisztráció és a közjegyző előtti azonossági nyilatkozat megtétele során a rendszerben fixálásra került (technikailag ez annyit tesz, hogy az ilyen e-aláírással rendelkező fél saját minősített elektronikus aláírásával regisztrál a rendszerben, majd az így létrehozott regisztrációt a közjegyző az azonossági nyilatkozat megtételét követően saját hivatali elektronikus aláírásával igazolja, látja el, köznyelvi kifejezéssel élve "hitelesíti", ezt követően válik a regisztráció harmadik személyek, ti. a közjegyzőn és az azonossági nyilatkozatot tevő személyen kívüli személyeknek hozzáférhetővé az. Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés alkalmazása esetén a hitelbiztosítéki rendszerben rögzített adatoknak az azonosításra visszavezetett
- 80/81 -
dokumentumhitelesítés által igazolt természetes azonosító adatokkal való összevetését végzi el a rendszer.[47]
A gyakorlat köréből említenénk az alábbi esetet. Ügyfelek - jogi képviselő útján - arról érdeklődtek, hogy házassági vagyonjogi szerződés Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába (HÉVSZENY) történő bejegyzése lehetséges-e akkor, ha a házassági vagyonjogi szerződés speciális alakiságok szerint jött létre: a két fél AVDH aláírással látta azt el, míg az ügyvéd ellenjegyzése elektronikus aláírással történt. A fentebb kifejtettek okán e szerződés nyilvántartásba bejegyzése nem akadályozott, mivel a Pp. rendelkezéseivel összhangban[48] alakiságai szerint megfelel az ügyvéd által ellenjegyzett, teljes bizonyító erejű magánokiratnak. Az ilyen szerződés érvényesen létrejött, mivel eleget tesz a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) meghatározott alaki követelménynek[49] is.
A határon átnyúló jogviszonyok és a nemzetközi gazdasági folyamatok okán elemi jelentőségű, hogy az egyik ország hatósága által kiállított okiratok (illetőleg a magánokiratokhoz fűzött releváns tanúsítványok) a felhasználás helye szerint is megőrizzék közokirati jellegüket, bizonyító erejüket. Ha a kiállítás és a felhasználás helye szerinti országok között kedvező diplomáciai kapcsolatok állnak fenn, akkor egyszerűsített, egylépcsős felülhitelesítés, vagy adott esetben ezen felülhitelesítések teljes mellőzése is lehetséges, azonban előfordulhat az is, hogy csak hosszas eljárással, több lépcsőben, több hatóság általi közbenső hitelesítéssel, illetőleg felülhitelesítéssel ellátott iratok lesznek a felhasználás helye szerint közokirati minőséggel bírók, így a felhasználás helye szerinti ország hatóságainak eljárásaiban felhasználhatók.
A közjegyzői eljárásokban körültekintően kell vizsgálni - mind alaki, mind tartalmi szempontból - hogy milyen külföldi okiratok fogadhatók el aggálytalanul. Főszabályként megfelelően felülhitelesített külföldi közokiratokból (vagy megfelelő tanúsítvánnyal ellátott magánokiratokból) szükséges meggyőződni az igazolni kívánt tények fennállásáról/ fenn nem állásáról. Felülhitelesítés alatt azt az aktust értjük, amikor az okiratot kiállító ország egy, kiállító hatóságtól eltérő hatósága tanúsítja azt, hogy a kiállító jogosult volt ebben a hivatali minőségében kiállítani az adott közokiratot (tanúsítványt). Technikailag ez az aktus annyit jelent, hogy a kiállító szerv bélyegzőjének és aláírásának valódiságát tanúsítja a felülhitelesítő szerv (melyek mintája a felülhitelesítést végző szerv/hatóság birtokában van). A felülhitelesítés joghatása továbbá az, hogy a megfelelően felülhitelesített okirat megőrzi a kiállítás helye szerinti státuszát és bizonyító erejét a felhasználás helye szerinti országban is[50]. A külföldi közokiratok kölcsönös elismerésével kapcsolatosan
- 81/82 -
egyaránt előfordulnak két- vagy többoldalú (bilaterális és multilaterális) nemzetközi szerződések. Ha a kiállítás helye szerinti és a befogadó ország között kétoldalú megállapodás (illetőleg kedvező diplomáciai kapcsolatok) állnak fenn, de egyaránt tagjai ilyen, külföldi közokiratok kölcsönös elismerésére irányuló nemzetközi egyezménynek, akkor a kétoldalú megállapodás a szokásosan alkalmazandó, tekintettel arra, hogy ezek a bilaterális megállapodások kedvezőbb feltételeket, gyakran a felülhitelesítés teljes mellőzhetőségét írják elő (lásd pl. Ausztria és Magyarország tekintetében).
A legjelentősebb nemzetközi egyezmény az ún. Apostille Egyezmény[51] [a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény], melynek Magyarország is részese, és jelenleg a Föld 118 országa[52] csatlakozott az egyezményhez. Mindemellett több, hivatalosan az egyezményben nem részes ország is elismeri és alkalmazza az egyezmény szerinti, egyszerűsített felülhitelesítési módot lehetővé tevő eljárásrendet (bár ezen országok Apostille tanúsítvány kiállítására nem jogosultak). Az Apostille Egyezmény úgy rendelkezik, hogy amennyiben a kétoldalú megállapodás, a felhasználás helye szerinti állam jogszabályai vagy a joggyakorlat kedvezőbb feltételt nem szab, az egyezmény szerinti felülhitelesítési szabályok alkalmazandók[53].
Az "egyszerűsített" felülhitelesítés fogalma úgy helyezhető kontextusba, ha ismertetjük röviden a felülhitelesítés általános, diplomáciai útját. A diplomáciai felülhitelesítés körén kívül előfordulhat, hogy Magyarország külképviseletein konzul készít ún. konzuli okiratokat és ténytanúsítványok. A konzulok eljárása hasonló a közjegyzőkéhez, melyet a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény szabályoz[54]. Egy 2012-es jogszabálymódosítást követően expressis verbis is belekerült a jogszabályba, hogy a mögöttes norma a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény. 2016-ig a konzuli tisztviselők ügyleti okiratot is készíthettek, azonban 2016 után erre már nincs lehetőségük, csupán tanúsítványok készítésére (azonban ezek a konzuli okiratok joghatással továbbra is rendelkezhetnek)[55]. A konzuli hitelesítés előnye, hogy közvetlenül (további hitelesítés nélkül) felhasználható Magyarországon, ún. "egylépcsős" felülhitelesítési mód. Hátránya azonban, hogy teljes tanúsítványkészítési hatáskörrel nem minden diplomáciai tisztviselő rendelkezik, illetve nagyobb területű országokban földrajzi akadálya is van az igénybevételének (csak egy másik állam területén van akkreditált külképviselet, az adott országban nincs).
A diplomáciai felülhitelesítés körében az okirat kiállításának helye szerinti ország hatóságai egy speciális hitelesítési láncolattal olyan alakisággal ruházzák fel, olyan stádiumba hozza az adott okiratot, melyre a felhasználás helye szerinti állam hatósága a végső felülhitelesítési tanúsítványt rá tudja vezetni. Ez a közbenső tanúsítvány az ún. közbenső
- 82/83 -
hitelesítés, a felülhitelesítés (közbenső hitelesítés) során nem végez az adott szerv alaki vizsgálatot, csupán a rendelkezésre álló bélyegzőlenyomatok és az aláíráskép alapján azt tanúsítja, hogy a kérdéses dokumentumon szereplő aláírás kitől, milyen minőségben került az iratra. Mivel a hitelesítési láncolat jól lekövethető, garantálja az okirat (vagy az ahhoz fűzött hitelesítő záradék) közokirati jellegét.
A bilaterális egyezményekhez kedvező, folyamatos diplomáciai kapcsolatok szükségesek. Klasszikus megfogalmazás az ilyen megállapodások szövegében, hogy az egyik állam a másik állam területén kiállított közokiratot olyannak tekinti, mintha a saját (tehát a fogadó állam) területén állították volna ki azt. A megállapodások a szövegezésénél kiemelkedő relevanciával bír, hogy mindkét állam jogrendjében értelmezhetőek legyenek az abban foglalt rendelkezések, ezért a nemzetközi kapcsolatokban több szerződésminta is alkalmazásban van, ezeket a felek igényeik szerint módosíthatják, illetve teljesen önálló megállapodásokat is kidolgozhatnak. A kétoldalú egyezmények alkalmazásának a nyelvi akadályon felül lehetnek diplomáciai akadályai is: ha a jogelőd állam(ok) kötötte/kötötték a kétoldalú megállapodást, és hallgatólagos alkalmazása nem áll fenn, azt nem erősítették meg (akár hallgatólagos tovább alkalmazással) vagy újabbat nem kötöttek egymással, akkor az utódállam(ok) tekintetében a korábbi megállapodás nem feltétlenül lesz alkalmazható. A felülhitelesítési szabályok áttörését értjük az alatt, ha a kétoldalú megállapodás ellenére felülhitelesítést követel meg valamely állam a másik álam területén kiállított közokirattal szemben (ennek több oka is lehet, pl. a felhasználó hatóság túlzott eseti gondossága, ügytípusokban kialakult negatív tapasztalat vagy rendszeres visszaélések)[56].
A felülhitelesítések mellőzhetőségét lehetővé tevő releváns kétoldalú egyezményünk van az alábbi államokkal, a teljesség igénye nélkül: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Montenegró, Olaszország, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia.[57] E felsorolt országokkal az általános tapasztalatok szerint kedvezők a diplomáciai feltételek a közokiratok kölcsönös elismerése tárgyában. Vitatható bilaterális megállapodások esetében az igazságügyért felelős minisztérium általánosságban a megszorító értelmezést alkalmazza[58], és kétség esetén inkább megköveteli az Apostille tanúsítványt, vagy a diplomáciai felülhitelesítést.
- 83/84 -
Általánosságban kijelenthető, hogy a külföldi közokiratok kölcsönös elismerése tárgyában létrejött nemzetközi szerződések nem - így az Apostille Egyezmény sem - rendelkeznek az elektronikus aláírásokról, sem az ilyen módon kiállított tanúsítványokról - bár említést kell tennünk ehelyütt az ún. e-Apostille tanúsítványról. Ezt úgy hozzák létre, hogy a felülhitelesítést végző szerv egy központi szoftver alkalmazásával ellenőrzi a felülhitelesíteni kívánt okiraton szereplő aláírást az elektronikusan rögzített aláírásminták alapján. A kibocsátott e-Apostille tanúsítvány tulajdonképpen egy elektronikus akta/fájl, melyben a felülhitelesített okirat és az elektronikus tanúsítvány szerepel. A felülhitelesített iratot -attól függően, mely komponenseket alkalmazza adott ország az Elektronikus Apostille Rendszerből - mind papír alapon, mind elektronikusan a felülhitelesítő szerv rendelkezésére bocsáthatja. Az így kibocsátott e-Apostille-t egy elektronikus nyilvántartásban is rögzítik, így az e-Apostille tanúsítvány a világhálón keresztül bárhonnan lekérdezhető. A legelterjedtebb megoldás az e-Apostille tanúsítvány könnyű lekérdezhetőségére az ún. QR (Quick Response) kódok alkalmazása, így az okos eszközökkel történő beolvasással gyorsan és egyszerűen lekérdezhetők a tanúsítványok. Az e-Apostille tanúsítvány papír alapon azonban továbbra is kiállításra és a felülhitelesített irathoz csatolásra kerül.[59]
Az egyezmény a minősített elektronikus aláírások tekintetében nem tartalmaz speciális rendelkezéseket, amennyiben a minősített elektronikus aláírás valódiságát hatóság tanúsítja, úgy a tanúsítvány a bizonyító erő megőrzése érdekében a szükséges Apostille tanúsítvánnyal ellátható. Mindezekre tekintettel és speciális rendelkezés hiányában nem minősülnek teljes bizonyító erejűnek azok a meghatalmazások és peres nyilatkozatok, melyeket minősített elektronikus aláírással külföldön látnak el, és azt hazai eljárásban kívánnak felhasználni a megfelelő felülhitelesítés nélkül.
Az egyes bilaterális releváns egyezmények - tekintettel arra is, hogy jelentős részük bőven az elektronikus aláírások megjelenését megelőzően jött létre - szintén nem rendelkezik specifikusan az ilyen elektronikus aláíró tanúsítványok elfogadhatóságáról. Az Európai Unió tagállamai közötti, e-aláírást tartalmazó okiratokat - az eIDAS rendelet értelmében, a fentebb hivatkozott rendelkezés alapján - a valamely tagállamban kibocsátott, minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírást az összes többi tagállamban el kell ismerni minősített elektronikus aláírásként, de sajátos módon ez nem jár mégsem automatikusan a teljes bizonyító erejű státusszal a magyarországi peres (és nemperes) eljárásokban, legalább a minősített elektronikus aláírás közjegyzői vagy más hatóság általi hitelesítése szükséges. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, példálózó jelleggel mutatunk be kétoldalú, a polgári jogsegély okirati forgalomra vonatkozó bilaterális nemzetközi szerződéseket Magyarország és egyes országok relációjában.
- 84/85 -
Az Ausztriával fennálló kétoldalú megállapodásról már a bevezetés során tettünk említést; a szerződés[60] 22. Cikk (1) bekezdése alapján az egyik állam bírósága, közjegyzője, vagy államigazgatási hatósága által kiállított olyan közokiratot, amelyet hivatalos aláírással és hivatalos pecséttel láttak el, a másik államban is megilleti a közokiratok bizonyító ereje, és ugyanez a bizonyító erő illeti meg az egyéb belföldi okiratokat, melyeket valamely állam saját joga közokiratnak tekint, de nem tartozik a klasszikus közokirati meghatározás szerinti kiállító szervek (bíróság, közjegyző, államigazgatási hatóság) által kiállítottnak. A hivatkozott cikk (2) bekezdése a bizonyító erőre vonatkozó értelmezést kifejezetten kiterjeszti a névaláírás hitelesítési záradékokra is. Ezen iratok tehát a két szerződő állam relációjában további felülhitelesítésre nem szorulnak, de szükséges legalább névaláírás hitelesítése az elektronikus aláírás tekintetében is, hiszen felülhitelesítés nélkül nem minősül Magyarország joghatósága szerint teljes bizonyító erejű magánokiratnak az irat, ha nem látták el legalább névaláírást hitelesítő tanúsítvánnyal - jóllehet a felülhitelesítés mellőzhető.
A Belgiummal létrejött kétoldalú megállapodás[61] alapján mentesek a felülhitelesítési kötelezettség alól a Magyarország vagy Belgium igazságügyi hatóságaitól származó (és pecsétjükkel ellátott) okiratok, illetőleg azon okiratok, amelyeken a kiállítás keltét, az aláírás valódiságát vagy az eredetivel való egyezőséget ezek a hatóságok igazolják, ha azt a másik államban használják fel. Ezek alapján tehát mellőzhető a felülhitelesítés, megjegyzendő azonban, hogy a gyakorlatban nem egyértelmű a közjegyző igazságügyi hatósági minősége, ezért általánosan Apostille felülhitelesítéssel szokás ellátni a közjegyzői hatáskörben keletkezett iratokat a két ország relációjában[62]. E bilaterális nemzetközi szerződés sem tartalmaz tehát eltérő szabályokat az e-aláírásokra, legalább a minősített elektronikus aláírást hitelesítő (közjegyzői, bírósági vagy más hatósági) tanúsítvány szükséges ahhoz, hogy a Pp. 594. § b) pontjával összhangban teljes bizonyító erejűnek minősüljön az elektronikusan aláírt magánokirat.
Bulgária és Magyarország között - névleg - kettő bilaterális megállapodás[63] is létrejött az okirati forgalom vonatkozásában, relevanciával az 1966. évi május hó 16. napján aláírt szerződés (kihirdette az 1967. évi 6. törvényerejű rendelet) bír (a későbbi szerződés, bár hatályában fennáll, érdemi rendelkezést nem tartalmaz a korábbi szerződéshez képest).
- 85/86 -
A két ország viszonylatában rendelkezik a felülhitelesítés mellőzhetőségéről, illetőleg a magánokiratokon hitelesített aláírások és a közokiratok vonatkozásában a bizonyító erő megőrzését rögzíti az egyik államban kiállított és a másik államban felhasznált okiratok vonatkozásában[64]. Legalább hatósági hitelesítés szükséges az elektronikus aláírással ellátott okiratok bizonyító erejének megőrzéséhez, csupán a felülhitelesítés mellőzhető.
Az elektronikus aláírásokkal kapcsolatosan nem rendelkezik külön szabályokkal a Cseh Köztársasággal és Szlovákiával alkalmazandó - Csehszlovákiával, mint elődállammal létrejött - kétoldalú megállapodás[65] sem. Az egyik fél illetékes hatósága által kiállított vagy hitelesített és hivatali pecséttel és aláírásával ellátott okiratok a másik állam területén minden felülhitelesítés ("további hitelesítés") nélkül felhasználhatók, külön is kiemeli a megállapodás, hogy ez az értelmezés kiterjed a hatóságok által hitelesített másolatokra és fordításokra is. A közokiratok szintén a kiállító állam szerinti bizonyító erővel bírnak a felhasználás helye szerinti másik szerződő fél államban.[66]
Szintén a klasszikus fordulatokat tartalmazza a Franciaország és Magyarország között fennálló megállapodás; bővebb megfogalmazással élve a záradéki ténytanúsítványok körébe vonja a "nyilvántartásba bevezetés" esetkörét is; ez alatt álláspontunk szerint a közhiteles nyilvántartások tartalmának záradéki ténytanúsítványait kell értenünk, bár megjegyzendő, hogy a "bevezetés" kifejezés használata nem könnyíti meg a jogértelmezést. Előírja a szerződés egyúttal, hogy az okiratból annak közhiteles jellegének ki kell tűnnie, és az okirat (tanúsítvány) vitatottsága esetén felvilágosítást kérhet a felhasználás helye szerinti állam hatósága - központi hatóságok útján.[67] Elektronikus aláírást hitelesítő tanúsítvány szükséges a teljes bizonyító erő megőrzéséhez a meghatalmazások és peres nyilatkozatok vonatkozásában.
Görögországgal közös releváns kétoldalú megállapodásunk alapján sem vonható le az előzőktől eltérő konzekvencia, szükséges minősített elektronikus aláírás tekintetében a hitelesítő tanúsítvány a bizonyító erő megőrzéséhez a felhasználás helye szerinti országban, mivel ez a szerződés szintén nem tesz különbséget a papír alapú és az elektronikus aláírások között - bár a felülhitelesítés megkövetelése ebben az esetben is mellőzhető[68] a klasszikus, okiratokra alkalmazott polgári jogsegélyi rendelkezésekkel összhangban.
- 86/87 -
Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Montenegró és Macedónia (újabb keletű nevén: Észak-Macedónia), mint az egykori Jugoszlávia részét képező országok vonatkozásában ugyanazon kétoldalú megállapodások[69] alkalmazandók, folytatólagos alkalmazással. A két bilaterális megállapodás technikailag egy: utóbbi az előbbi módosítása és kiegészítése. A szerződés 71. és 72. cikke rendelkezik a felülhitelesítés mellőzhetőségéről, a záradéki ténytanúsítványok esetében külön említi a hiteles másolatokat is. A minősített elektronikus aláírások tekintetében szintén nem teszi lehetővé a hitelesítés mellőzhetőségét a bizonyító erő szempontjából.
Szintén módosításra és kiegészítésre került a Lengyelországgal fennálló bilaterális jogsegély egyezményünk[70]. Felülhitelesítésre nincs szükség sem a magánokirathoz fűzött záradéki tanúsítványok, sem közokiratok tekintetében, azonban az okiratok kiadmányait, másolatait és kivonatait vagy közjegyzőnek, vagy annak a hatóságnak kell hitelesítenie, amely az okiratot készítette, illetőleg kiállította. A gyakorlatban találkoztunk már elektronikusan hiteles (minősített elektronikus aláírással ellátott) cégkivonattal Lengyelországból, azonban annak külföldi kiállítása okán szüksége rá hitelesítő tanúsítvány. A felülhitelesítés mellőzhető.
Olaszországgal fennálló kétoldalú megállapodásunk[71] alapján a felülhitelesítési szabályok mellőzhetők, a gyakorlatban azonban gyakran megkövetelik az Apostille felülhitelesítést[72]. Mivel a bilaterális megállapodás 18. cikke e tekintetben szűkszavúan fogalmaz, a korábbiakban kifejtettek vonatkoznak az elektronikus minősített aláírásokkal ellátott magánokiratok bizonyító erejére.
Magyarország és Oroszország (valamint az egykori szovjet utódállamok - ide nem értve Ukrajnát, az országgal ugyanis újabb egyezményt kötött Magyarország) között a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában, 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződés (kihirdette az 1958. évi 38. törvényerejű rendelet, módosítását és kiegészítését az 1972. évi 18. törvényerejű rendelet) 14. cikke alkalmazandó, mely alapján a fentebb kifejtett klasszikus esetekben mellőzhető a felülhitelesítés, azonban legalább hitelesítés szükséges a magánokiratokon elhelyezett aláírások - így a minősített elektronikus aláírások - tekintetében. Ugyanez a megállapítás igaz az Ukrajnával fennálló kétoldalú megállapodásunkra[73].
- 87/88 -
A rohamos technológiai fejlődésre a jogalkotás általánosságban csak késve, nehézkesen képes reagálni, a dinamikus technológiai változásokat a statikus jogszabályok csak lassan képesek lekövetni még hazai, belföldi vonatkozásban is, a nemzetközi és uniós jogalkotás malmai pedig még lassabban őrölnek. Bár - álláspontunk szerint - a megfelelő technológiák már rendelkezésre állnak a határon átnyúló jogérvényesítés hatékonyabbá tételére, jelenleg még távolinak tűnik, hogy hatóság kiiktatása nélkül őrizze meg bizonyító erejét a minősített elektronikus aláírás - ami a jogbiztonság és az egyes informatikai rendszerek sebezhetősége szempontjából nem is feltétlenül aggályos, hiszen fokozottan szükségesek a hitelességi garanciák. Eljárásunkban tehát hiába találkozunk minősített elektronikus aláírással ellátott, de külföldön kiállított okirattal, ez nem teszi lehetővé a hitelesítési szabályok mellőzését a teljes bizonyító erő megőrzése érdekében. A felülhitelesítés mellőzése, illetőleg a diplomáciai felülhitelesítésnél jóval egyszerűbb Apostille felülhitelesítés lehetősége már eddig is rendelkezésre állt a külföldi államok döntő többsége tekintetében. Elképzelhető, hogy a közeli jövőben, leszűrve a COVID-19 világjárvány során alkalmazott technológiák és az erre tekintettel életre hívott speciális eljárásrendek tanulságait is, a jogalkotás iránya az eljárások további elektronizálása, az eljárási szabályok enyhítése irányába fog eltolódni. ■
JEGYZETEK
[1] A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös polgári jogsegélyforgalomról és az okiratokról Bécsben, az 1965. évi április hónap 9. napján aláírt szerződés (kihirdette az 1967. évi 24. törvényerejű rendelet).
[3] A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 345. §.
[4] Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 44. § (7) bekezdés.
[5] A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 132. § (1) bekezdés alapján a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette; az ügyvéd ezek szerinti egyik kategóriába sem tartozik.
[6] Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (OJ L 257., 2014.8.28, 73-114. o. (eIDAS rendelet) 25. cikk (1) és (2) bekezdések.
[7] eIDAS rendelet 25. cikk (3) bekezdés.
[8] eIDAS rendelet 3. cikk 11., 12., 26. és 27. pont.
[9] eIDAS rendelet 3. cikk 10. pont.
[10] Aláíró: az elektronikus aláírást létrehozó természetes személy. (eIDAS rendelet 3. cikk 9. pont).
[11] eIDAS rendelet 26. cikk.
[12] Minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz: olyan, elektronikus aláírást létrehozó eszköz, amely megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek. (eIDAS rendelet 3. cikk 23. pont, jellemzői: II. Melléklet).
[13] eIDAS rendelet 3. cikk 25. pont.
[14] eIDAS rendelet 3. cikk 26. pont.
[15] eIDAS rendelet 36. cikk.
[16] eIDAS rendelet 3. cikk 27. pont.
[17] Minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszköz: olyan, elektronikus bélyegzőt létrehozó eszköz, amely megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek. (eIDAS rendelet 3. cikk 31. pont, jellemzői: II. Melléklet).
[18] eIDAS rendelet 3. cikk 19. pont.
[19] eIDAS rendelet 3. cikk 13. pont.
[20] A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartásai (http://webpubext.nmhh.hu/esign2016/mainPageAction.do) (letöltve 2020. június 25. napján).
[21] Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 82. §.
[22] A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Jogi Iroda 2018. 38. számú körlevele (Közzététel ideje: 2018.03.29. 6:56).
[23] Kjtv. 21/A. § (3) bekezdés.
[24] Kjtv. 132. § (1) bekezdés.
[25] Kjtv. 139. § (5), (7) bekezdés.
[26] Kjtv. 139. § (6) bekezdés.
[27] Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 12.§ (1) bekezdés d) pont.
[28] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. §.
[29] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 8. § a), c) és d) pontjai.
[30] Kbt. 41. § (6) bekezdés.
[31] Pp. 323. §.
[32] Pp. 325. § (5) és (7) bekezdés.
[33] Pp. 594. §.
[34] E-ügyintézési tv. 12. § (1) és (2) bekezdései.
[35] Kjnp. 15/A. § (3) bekezdés.
[36] A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet (a továbbiakban: Küsz.) 37. § (4) bekezdés.
[37] Kjnp. 15/B. § (4) bekezdés.
[38] Küsz. 37. § (5) bekezdés.
[39] A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 118. § (5) és 118/A. §
[40] A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 11. § (1) és (2), 16/A. § (3) és 18. § (5) bekezdések.
[41] Fmhtv. 18. § (4) bekezdés.
[42] Fmhtv. 11. § (3) bekezdés.
[43] Fmhtv. 24. § (1) bekezdés l) pont.
[44] Fmhtv. 36. § (5) bekezdés c) pont és (6) bekezdés.
[45] Fmhtv. 37. § (5) a) pont.
[46] A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnytv.) 1. § (5) bekezdés.
[47] Hbnytv. 4. §, 7.§ (2) bekezdés.
[48] Pp. 325. (1) bekezdés e) és g) pontok.
[49] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:65. § (1) bekezdés.
[50] Máté Viktor-Molnár Ágnes-Raus Csaba-Sajben Tamás: Külföldi közokiratok a gyakorlatban - Külföldi közokiratok a magyar közjegyzői és más hatósági eljárásokban, valamint a világ közjegyzőinek tevékenysége ennek tükrében, Budapest, 2018, 3. kiad., 21. o. [a továbbiakban: Máté-Molnár-Raus-Sajben, 2018].
[51] A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (kihirdette az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet) (a továbbiakban: Apostille Egyezmény).
[52] A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia hivatalos weboldala (https://www.hcch.net/en/instruments/conventions/status-table/?cid=41 letöltve 2020. július 18. napján).
[53] Apostille Egyezmény 3. cikk.
[54] A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 14. §.
[55] Máté-Molnár-Raus-Sajben, 2018, 23-24. o.
[56] Máté-Molnár-Raus-Sajben, 2018, 55. o.
[57] Tájékoztató a külföldi felhasználásra szánt okiratok hitelesítésének rendjéről - a Magyar Kormány hivatalos weboldala (https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/download/2/a6/62000/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3%20hiteles%C3%ADt%C3%A9sr%C5%91l%202019%20m%C3%A1rcius.pdf letöltve 2020. augusztus 05. napja).
[58] Máté-Molnár-Raus-Sajben, 2018, 69. o.
[59] Máté-Molnár-Raus-Sajben, 2018, 40. o.
[60] A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös polgári jogsegélyforgalomról és az okiratokról Bécsben, az 1965. évi április hónap 9. napján aláírt szerződés (kihirdette az 1967. évi 24. törvényerejű rendelet).
[61] A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Belga Királyság Kormánya között a polgári eljárásról szóló, Hágában az 1954. évi március hó 1-jén kelt Egyezmény alkalmazásának megkönnyítésére irányuló, Brüsszelben 1983. évi május hó 11. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről [kihirdette a 64/1984. (XII. 21.) MT rendelet] 14. cikk.
[62] Máté-Molnár-Raus-Sajben, 2018, 164. o.
[63] A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Szófiában, az 1966. évi május hó 16. napján aláírt szerződés (kihirdette az 1967. évi 6. törvényerejű rendelet); illetve a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Szófiában, az 1966. évi május hó 16. napján aláírt Szerződés módosításáról és kiegészítéséről szóló, Budapesten az 1981. évi szeptember hó 15. napján aláírt Jegyzőkönyv (kihirdette az 1983. évi 2. törvényerejű rendelet).
[64] A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Szófiában, az 1966. évi május hó 16. napján aláírt szerződés (kihirdette az 1967. évi 6. törvényerejű rendelet) 15. cikk.
[65] A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szólóan létrejött, Bratislavában, az 1989. évi március hó 28. napján aláírt szerződés (kihirdette az 1991. évi LXI törvény, a továbbiakban: 1991. évi LXI törvény). A nemzetközi szerződés 1990-ben jött létre Csehszlovákiával, 1991-ben hirdette ki magyar törvény, Szlovákia és a Cseh Köztársaság pedig 1993. január 1. napjától vált külön, de a megállapodás folytatólagosan alkalmazásra kerül. Megjegyzendő, hogy a bilaterális nemzetközi szerződés csak Magyarország és az utódállamok relációjában alkalmazandó, Szlovákia és a Cseh Köztársaság között nem..
[66] 1991. évi LXI törvény 15. cikk.
[67] A Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között Budapesten, az 1980. évi július hó 31. napján aláírt, a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról szóló szerződés (kihirdette az 1982. évi 3. törvényerejű rendelet) 16. és 17. cikkek.
[68] A Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság között Budapesten, az 1979. október hó 8. napján aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés (kihirdette az 1981. évi 21. törvényerejű rendelet) 8. cikk.
[69] A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés (kihirdette az 1969. évi 1. törvényerejű rendelet); illetőleg az annak módosításáról és kiegészítéséről szóló szerződés (kihirdette az 1988. évi 1. törvényerejű rendelet).
[70] A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, Budapesten, 1959. évi március hó 6. napján aláírt szerződés (kihirdette az 1960. évi 5. törvényerejű rendelet) - illetőleg az annak módosításáról és kiegészítéséről szóló szerződés (kihirdette az 1981. évi 24. törvényerejű rendelet), a releváns rendelkezéseket a 16. és 17. cikkek tartalmazzák.
[71] A Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között Budapesten, az 1977. évi május hó 26. napján aláírt, a kölcsönös polgári jogsegélyről szóló egyezmény (kihirdette az 1981. évi 11. törvényerejű rendelet).
[72] lásd bővebben: Máté-Molnár-Raus-Sajben, 2018, 399-400. o.
[73] A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a polgári ügyekben történő kölcsönös jogsegélyről szóló, Budapesten, 2001. augusztus 2-án aláírt szerződés (kihirdette a 2002. évi XVI. törvény) 22. cikk.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Budapest.
Visszaugrás
