Meggyőződésem, hogy nagyon sok polgármester vagy jegyző kapott az elmúlt évek során olyan megkereséseket, amelyek vagy ténylegesen valamely közérdekű adat kiadására irányultak, vagy közérdekű adatok igénylése címén valójában politikai támadásként jelentkeztek.
Ezen cikk hasznos lehet azok számára, akik már szembesültek a közérdekű adat kiadására vonatkozó jogszabályi ellentmondásokkal, de talán hasznosabb lesz azok számára, akik a későbbiek során találkoznak ezzel a problémával. Nekem mint gyakorló ügyvédnek is meglehetősen nehéz feladatot jelentett a témakörrel kapcsolatos régi és új jogszabályi háttér helyes értelmezése, és úgy érzem, hogy tapasztalataimat meg kell osztanom a hasonló helyzetben lévő kollégákkal, segítve őket a döntésük meghozatalában. Ez a jogi problematika nem írható le könnyed, anekdotázó stílusban, hisz itt is - mint a jogszabályok értelmezése kapcsán általában - minden szónak jelentősége van. Remélem, aki alaposan "átrágja" magát ezen a cikken, nem bánja majd meg, hogy időt fordított rá.
Ha bárki azt gondolná, hogy annak megítélése, hogy egy adat közérdekű adatnak minősül-e, és azt ki kell-e adni, könnyű feladat, az téved. Ezen kijelentésemet több elsőfokú, másodfokú, és Legfelsőbb Bírósági (mai nevén Kúriai) döntés is alátámasztja, lássuk, hogyan.
A közérdekű adat kiadásával kapcsolatos joggyakorlat sokunk számára okoz fejtörést, különösen akkor, ha az adatkérő az önkormányzat működésével kapcsolatos, zárt ülésen tárgyalt adatokat kívánja megismerni. Számos alkalommal találkozunk hasonló adatigénylésekkel, és valljuk be őszintén, ahány bíróság, annyi ítélet születik, annak ellenére, hogy a Kúria gyakorlata e körben egységesnek látszik.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. pontja szerint "közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat."
Az Infotv. III. fejezete rendezi a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos eljárási rendet. Az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerint "az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be."
Az Infotv. 31. § (1) bekezdése szerint "Az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint - ha a költségtérítést nem fizette meg - a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat." A bíróság soron kívül jár el.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 46. § (2) bekezdésének c) pontja szerint "a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené."
A Mötv. 52. § (3) bekezdése szerint "a választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános."
A legfontosabb kérdés mindenekelőtt az, hogy mit tegyen az adatkezelő, ha nem világos, hogy milyen adatot igényelnek tőle, nehezíti a döntést, ha az adattal összefüggésben a képviselő-testület zárt ülést tartott.
Bár korábban sem voltak egyértelműek az álláspontok, az új szabályozással a jogalkotó - vélhetően a korábbi Legfelsőbb Bírósági joggyakorlatot is figyelembe véve - próbált javítani a helyzeten, ám nem sok sikerrel.
- 32/33 -
Az már önmagában előrelépésnek tekinthető, hogy az új "adatvédelmi törvény", ami jelenleg a fent említett, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény elnevezést viseli, már deklarálja az eddig csak "hallgatólagosan" alkalmazott szabályt, miszerint az adatkezelő az adatkérőt az adatigénylés pontosítására hívhatja fel, amennyiben az adatigénylés számára nem egyértelmű. Eddig erről csak Legfelsőbb Bírósági döntések rendelkeztek, és az adatkezelők alkalmazták is a gyakorlatban, de a korábbi adatvédelmi törvény a pontosítás kérésére ilyen direkt módon nem adott lehetőséget az adatkezelők számára. Üdvözlendő, hogy most már a tételes jogi szabályozás is követi a kialakított gyakorlatot, és jelenleg már nemcsak az LB joggyakorlatára, hanem tételes jogi normára is hivatkozhat az adatkezelő akkor, ha az adatigénylő kérését nem pontosan fogalmazta meg, vagy az az adatkezelő számára nem egyértelmű, hiszen: "Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására." [Infotv. 28. § (3) bek.]
Az Infotv. szerint a közérdekű adatot ki kell adni, a Mötv. alapján az önkormányzat képviselő-testülete, ha üzleti érdeke úgy kívánja zárt ülést tarthat, de a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, illetve a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
Fentiekből következik tehát az is, hogy a képviselő-testület előterjesztése és ülésének jegyzőkönyve csupán a zárt ülés kivételével nyilvános.
Ha szorosan értelmeznénk a közérdekű adat fogalmát, tulajdonképpen az önkormányzat képviselő-testületének zárt ülésein tárgyalt adatok - ha nem állásfoglalást érintő személyi kérdéseket tárgyalnak - megfelelnének az Infotv.-ben meghatározott közérdekű adat fogalomnak, viszont ebben az esetben a zárt ülés tartásának lehetősége értelmét vesztené, és jogintézménye teljes mértékben kiüresedne, mert felesleges lenne a zárt ülés elrendelése, hiszen azt követően minden adat kikérhető lenne közérdekű adatként. Ezért fontos az, hogy a fenti két szabályt egymással összhangban értelmezzük. Amennyiben a döntés meghozatalát követően minden, a zárt ülés anyagát képező adatot ki kellene adni, a zárt ülés elrendelésének törvényben foglalt garanciája okafogyottá válna.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
