A keretbiztosítéki jelzálogjog a hitelezési gyakorlatban központi szerepet betöltő dologi hitelbiztosíték. Széles körben alkalmazzák, hiszen különösen alkalmas változó nagyságú - ún. rulírozó módon igénybe vehető - hitelkeretek biztosítására. Ennek ellenére számos kérdés megválaszolatlan a keretbiztosítéki jelzálogjog intézményével kapcsolatban, elsősorban az átruházáshoz és a megszűnéshez kapcsolódóan.
A keretbiztosítéki jelzálogjogról a Ptk. 263. §-a rendkívül szűkszavúan rendelkezik. Emiatt alapvetően a jogalkalmazói gyakorlatra hárul a jogintézmény tartalmának, jellemvonásainak a kidolgozása, továbbfejlesztése. A bírói gyakorlat elemzése során arra a megállapításra juthatunk, hogy az 1945 előtti régi magyar magánjog - elsősorban pedig a jelzálogjogról szóló 1927. évi XXXV. törvény (Jt.) - rendelkezései elevenen tovább élnek. Arról természetesen nem szabad megfeledkezni, hogy a Jt. már több mint 80 éves, és a mai jogászok többsége érhető módon nem rendelkezik tudomással arról, hogy milyen szabályozást is tartalmazott ez a kiemelkedő jogalkotói teljesítményt tükröző jogszabályunk.
A hatályos jog alapján a keretbiztosítéki jelzálogjog nem egy önálló zálogfajta, hanem a jelzálogjogon belül egy sajátos konstrukció, zálogjog-alapítási lehetőség. Ennek megfelelően ingatlan keretbiztosítéki jelzálogjog, ingó keretbiztosítéki jelzálogjog és vagyont terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog hozható létre és jegyezhető be a megfelelő nyilvántartásba. Mivel a jogon vagy követelésen fennálló zálogjog nem minősül jelzálogjognak, így ezt keretbiztosítéki jelzálogjogként létrehozni nem lehet. Ugyancsak nem hozható létre önálló zálogjog sem keretbiztosítéki jelzálogjog formájában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
