A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény rendelkezései alapján egyes állami fenntartású, addig költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények (a teljesség igénye nélkül pl. a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Óbudai Egyetem ...) 2021. augusztus 1-jétől az ugyanezzel a törvénnyel létrehozott, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába kerültek. A törvény mellékletében felsorolt - államilag elismert, egyetemként működő - felsőoktatási intézmények fenntartója és tulajdonosa az ott megjelölt alapítvány lett.
A fenntartóváltás gyakorlati jogalkalmazási problémát is felvetett: azokban a polgári eljárásokban, amelyekben a fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény félként vesz részt, szükség van-e a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 119. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás félbeszakadása megállapításának, vagy a pert külön végzés meghozatala nélkül kell folytatni.
A probléma onnan ered, hogy sem az irányadó jogszabályi rendelkezések, sem az egyetemek megszüntető okiratainak, valamint alapító okiratainak szóhasználata nem egyértelmű.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 117/C. § (1) bekezdése szerint a Magyar Állam fenntartó által működtetett felsőoktatási intézmény fenntartói joga mint vagyonértékű jog - a kormány külön engedélyével - a kormány által létrehozott alapítványra átruházható. A (2) bekezdés értelmében a fenntartóváltás a felsőoktatási intézmény költségvetési szervi jogállását megszünteti, azonban a törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott jogalanyiságát nem érinti. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a fenntartóváltást követően a felsőoktatási intézmény - a kizárólag a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek kivételével - általános és kizárólagos jogutódja a fenntartóváltással érintett, a kormány külön döntésében megjelölt felsőoktatási intézménynek.
A fenntartói vagyoni jogok átadásáról az egyes egyetemek vonatkozásában külön törvények rendelkeztek. Példaként említhető a Semmelweis Egyetem vonatkozásában a 2021. évi XX. törvény, amely a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szól. Ezek a törvények rendelkeznek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére a fenntartói jog alapítói vagyoni juttatásként történő átadásáról, de a jogutódlás kérdésében rendelkezést nem tartalmaznak.
A jogértelmezést nehezítik - a Semmelweis Egyetem példájánál maradva - a megszüntető okiratban megjelenő rendelkezések. Az okirat szerint a megszűnő költségvetési szerv megnevezése: Semmelweis Egyetem, a költségvetési szerv megszűnésének dátuma 2021. július 31., a költségvetési szerv megszüntetéséről rendelkező jogszabály a 2021. évi XX. törvény. Az okirat szerint a költségvetési szerv megszüntetésének módja: jogutód nélküli megszűnés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11. § (5)-(7) bekezdései szerint. Az okirat 2.5. pontja rendelkezik a fenntartói jogok átadásáról, az utolsó mondatában rögzítve, hogy ez a fenntartóváltás az egyetem költségvetési szervi jogállását megszünteti, majd a 2.6. pontban kiemeli, hogy a fenntartóváltás az egyetem Nftv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott jogalanyiságát nem érinti. Ezt a rendelkezést az okirat a költségvetési szerv megszüntetésével összefüggő átmeneti rendelkezések között is megismétli. A 3.2. pont szerint a költségvetési szerv fennálló magánjogi jogai és kötelezettségei - ideértve a vagyonkezelői jogot is - további gyakorlója: az Nftv. 117/C. § (3) bekezdése alapján a fenntartóváltást követően az egyetem kizárólag a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek kivételével.
A 2021. augusztus 1-jén hatályba lépett alapító okirat az egyetem nevének, székhelyének, azonosító adatainak feltüntetését követően az egyetem fenntartójával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Kiemelném e körben, hogy az egyetem intézményi azonosítója azonos a korábbival, illetve az alapító okirat az alapítóra vonatkozóan külön rendelkezéseket nem tartalmaz.
Az említett jogszabályok, illetve a megszüntető és az alapító okirat rendelkezései alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni:
Az érintett, korábban költségvetési szervként működő egyetemek jogállását két jogszabály határozta meg: egyrészt az Áht. 7. § (1) bekezdése alapján közfeladat ellátására létrejött jogi személy, másrészt az Nftv. 5. § (1) bekezdése szerint mint felsőoktatási intézmény rendelkezik jogi személyiséggel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
