"A család a társadalom természetes és alapvető alkotóeleme, és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére." Az idézett mondat az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában több mint 70 évvel ezelőtt fogalmazódott meg, amely máig ható érvényű. Ez a tételmondat vezette a komplex kutatási tevékenységét annak a 2021 év elején indult nemzetközi kutatócsoportnak, amelynek tevékenységét az első évben a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, majd a Miskolci Egyetem - Közép-európai Akadémia keretén belül működő Professzori Hálózat[1] koordinálta.
A 2021-ben életre hívott Family protection in law című kutatócsoport a család jogi védelmének bemutatását és a témával kapcsolatos kutatási eredmények disszeminálását tűzte ki célul, hét közép-európai ország (Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia, Csehország) jogi szabályozásának bemutatásával. A kutatócsoportot Prof. Dr. Lenkovics Barnabás és Prof. Dr. Barzó Tímea vezették. A hazai és nemzetközi sikerek eredményeként a kutatócsoport a következő évben új tagokkal bővülve és új témával ismét munkába állva Parental responsibility munkacímmel folytatta tevékenységét, amelynek vezetője a Lengyel Igazságügyi Intézet igazgatóhelyettese, Prof. Dr. Paweł Sobczyk volt.
A két kutatócsoport négy nemzetközi konferenciát tartott különböző helyszíneken, így online,[2] Budapesten,[3] Varsóban[4] és Miskolcon. A nemzetközi konferenciák mellett számos disszeminációs eseményre is sor került és - talán - legnagyobb eredményként két angol nyelvű projektzáró kötet jelent meg.
1. A Family Protection From a Legal Perspective - Analysis on Certain Central European Countries című kötet 2021 év végén jelent meg a CEA Publishing gondozásában, amely nyomtatásban és elektronikusan is elérhető.[5]
A kötet Lenkovics Barnabás The Protection of the Family című holisztikus, családvédelmi tanulmányával indul. Kezdő soraiban a szerző hangsúlyozza, hogy a család védelme az egyik legősibb természeti és morális törvény, valójában a jogos önvédelem kiterjesztése az utódokra és az emberi közösségek összességére.[6] A család védelmének interdiszciplináris megközelítéséhez számba veszi az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, az ENSZ 1966-os Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a Rerum Novarumot.[7] A szerző a későbbiek során elemzi a házasság és a család válságának gyökereit, majd rátér a XX. századi válságtünetekre, azok okaira és tendenciáira, és az állam általi válságkezelésekre. A házasság és család válságjelenségei között az önzést, valamint az értékek és fogalmak válságát azonosítja. Záró gondolataiban kiemeli, hogy a természeti és az erkölcsi törvények, valamint az emberi jogi és az alkotmányos alapok adottak a családok megfelelő szintű védelméhez, a megvalósítás azonban már a társadalmon múlik.[8]
Graovac Family Protection in Croatia címmel Aleksandra Korać mutatja be a horvát szabályozást. A témát abból az aspektusból közelíti meg, hogy a család nemcsak társadalmi, hanem jogi jelenség, azonban a család fogalma a társadalmi változások következtében módosult.[9] A "Válságban a család?" kérdésfeltevés alatt utal a válá-
- 53/54 -
sok nagy számára.[10] A későbbiek során fokozatosan vezeti be az olvasót a horvát családjog elméletébe és tételes szabályozásába. A későbbiek során bemutatja a horvát családjog által elismert és szabályozott párkapcsolati formákat, a gyermek származásának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket, így az anyaság kérdését és az apasági vélelmeket. Záró gondolataiban kifejti, hogy a horvát társadalom még mindig viszonylag hagyományos szemléletű, azonban az elmúlt években olyan családjogi reform lépett életbe Horvátországban, amely a joghatások tekintetében egyenlőségjelet tett a házassági kötelék és a nem házassági együttélés közé. Utal továbbá arra, hogy az elmúlt néhány évben tendenciaként jelent meg a család fogalmának kiszélesítése, valamint a családjog liberalizálása.[11]
A cseh országjelentésben Zdeňka Králíčková kiemeli, hogy az 1989 utáni politikai, társadalmi és gazdasági változások következtében a Cseh Köztársaságban, illetve a volt Csehszlovákiában a családok arculata teljesen megváltozott. Hangsúlyozza, hogy még mindig nagyon magas a válások aránya, amelynek következménye, hogy Csehországban sok a patchwork család és a házasságon kívül született gyermekek száma, ami nehézséggel jár mind a gyermekek, mind az egyedülálló anyák számára.[12] Csehországban a családjog szabályozása a polgári törvénykönyvben kapott helyet, amely kifejezetten védi a házasság által létrehozott családot.[13] Elemzi az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát, amelyet külön törvény (Act No. 115/2006 Coll) szabályoz, valamint szól a de facto élettársi kapcsolatról, amely bár társadalmukban népszerű, jogi elismerést egyelőre nem nyert.[14] Hangsúlyozza, hogy a cseh polgári törvénykönyvet hosszú kodifikációs folyamat előzte meg, amelyben a családjog alapvetően konzervatív megközelítése került előtérbe. Felhívja a figyelmet azonban arra, hogy a családjognak a család minden formáját védenie kell, hiszen a családi életre nincsenek szigorú minták.[15]
A következő fejezet a magyar országjelentést tartalmazza, amelyben a család védelmének közjogi és magánjogi aspektusai olvashatóak.[16]
A lengyel fejezet[17] célja, hogy egy áttekintést nyújtson a család jogi védelmével kapcsolatos legjelentősebb problémákról, figyelembe véve az új társadalmi, politikai jelenségek hatását, amelyekkel az európai és amerikai kultúrában szembesül a jogalkotó. Marek Andrzejewski hangsúlyozza, hogy a házasság és a család, valamint a társadalomban betöltött szerepük megítélése az utóbbi időben a civilizációs viták egyik fő témakörévé vált,[18] amely megosztja a közvéleményt. Ezt követően bemutatja a házasság és család válságjelenségeit, melyek között rámutat a demográfiai változásokra, valamint a válások magas arányára.[19] A lengyel szabályozás bemutatásában nemcsak a magánjogi, hanem a közjogi elemeket is analízis tárgyává teszi. A házasság fogalmának elemzése során rámutat arra, hogy a politikai-jogalkotási vita középpontjában alapvetően két szempont játszik szerepet: egyrészt az azonos nemű párok házasságkötésének megengedhetősége, másrészt pedig a mentális zavarban szenvedő személyek házasságkötési lehetősége. E kérdések tekintetében a lengyel Alkotmánybíróság vonatkozó határozatait is elemzi.[20]
A Marriage and Family in Serbian Law: A Contemporary Perspective című fejezetben Gordana Kovaček Stanić a házasságot és a családot a szerb jog szerint elemzi.[21] A tanulmányban a szerző rámutat, hogy a jogtudomány és jogi szabályozás már a kezdetektől fogva alakítja a családot, hiszen meghatározza, hogy ki számít családtagnak, mik a kölcsönös jogok és kötelezettségek, valamint hogyan alakulnak ki és szűnnek meg a családi kapcsolatok. Kiemeli, hogy a család modern értelmezése szükségszerűen magában foglalja az önrendelkezés, az autonómia tiszteletben tartását. Aláhúzza továbbá, hogy az államnak formális jogi értelemben nagyon gyenge eszközei vannak a család megerősítésében, így a problémák megelőzése is kevésbé várható el a jogalkotótól. Sajátossága a szerb kultúrának, hogy viszonylag csekély a házassági vagyonjogi szerződések száma, amelyek gyakoribb megkötése hozzájárulhatna a későbbi vagyonjogi viták elkerüléséhez.[22]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
