Sokan vallottuk lelkes olvasókként a kilencvenes években Kertész Imre jogelméleti professzorról, rendőrségi tábornokról, hogy minden téma arannyá változik a kezében. Úgy vélem, nem túlzás azon megállapításom, hogy megvan a méltó utódja. Finszter Géza pályafutásában több hasonlóságot látok: ő is gyakorló jogalkalmazóként kezdte és tért át az állam- és jogtudomány elméletének magas, akadémiai doktori szintű művelésére. A központi krimináltechnikai intézet (BSZKI, ma NSZKK) vezetőjeként ugyanabban a székben ült és dolgozott, mint elődje. Főtiszti rendfokozatba jutott és szintén habilitált professzorként oktathatja kedvenc stúdiumát, a rendészet elméletét. A hetedik iksz után megírta összefoglaló munkáját, ami "Rendészettan" címmel, 494 oldalon a Dialóg Campus Kiadó gondozásában jelent meg 2018-ban Budapesten.[1]
A szerző bevezetőjében jelzi, hogy tankönyve nem kíván a rendészet történelemkönyve lenni. Mégis megismerhetők belőle a kb. két-háromszáz éves diszciplína, a (francia, porosz) kontinentális (majd angolszász) alapítású rendőrhivatalok gyökerei, hajtásainak (néha vadhajtásainak) folyamatos fejlődése, annak stációi, a "rendészeti rendszer" kiépülése.
Finszter Géza más munkáiban már világossá tette, hogy - élettapasztalatai alapján - nem hisz az igazsághirdető társadalmakban, annál inkább az alkotmányos demokráciák igazságkereső intézményeiben. Mint vitaindító, értékválasztó tankönyv hirdeti, hogy többet ér a jog maradandó humanista szelleme, mint a gyakran változó, és néha botladozó normaszöveg. Nem biflázásra van szüksége és igénye korunk közbiztonság fenntartására készülő egyetemi hallgatóinak, problémamegoldó, múltbeli és jelenbeli ténykérdésekkel birkózó gyakorló jogalkalmazóinak, hanem a cseppet sem könnyű életszituációkban való megfelelés, a szintézises látásmód képességéhez értelmes, hasznosítható útmutatóra, következetes, tiszta logikájú "nyelvtankönyvre".
A jogellenes (bűnös) cselekedetekkel szemben a közrendre, közbiztonságra őrködő állami feladat végrehajtó szervek közül kiemelten, hosszan, cizellált aprólékossággal olvashatunk a rendszerváltásunk után a lételemében állandóságra törekvő civil közigazgatás szövetébe, a demokratikus, szabadságjogokkal és emberi méltósággal bíró egyének alkotta jogállami környezetbe (a jog uralma alá), a garanciákkal körülfogott ("zárkő" jellegű) büntetőeljárásba, a közbiztonság szolgáltatójaként visszatért rendőrségről. Kevesebbet a katasztrófavédelemről, tűzoltóságról, polgári védelemről, önkormányzati rendészetről (közterület felügyeletről, természetvédelmi őrségről, stb.) nemzetbiztonságról, terrorelhárításról és azok munkatársairól, tevékenységéről.
Tudatos a szerzői hangsúlyhelyezés. Éppen a közbiztonsági, bűnügyi, igazgatási szakmezőkre tagolódó (centralizált, nem önkormányzati, honvédelemtől, a széles körű magánbiztonsági szférától elhatárolt) rendőrség az a rendészet fókuszában álló, közrendért felelős szervezet, amelynek nap mint nap meg kell küzdenie a törvényesség (az emberi jogok tiszteletben tartása, szavatolása) és eredményesség harmóniájáért, (az alkalmanként nemzetközi kapcsolódású) veszélyhelyzetek kulturált, jogszerű (alkotmányos), egyúttal takarékos (nem pazarló idejű és költségű) megelőzéséért, elhárításáért, felderítéséért - a jelenlét, a legitim (önkénymentes, szükséges, arányos, monopolizált, akár fegyveres) fizikai erőszak és információszerzés kényes triászának segítségével.
Ebben közigazgatási, (rendészet)szociológiai, vezetéselméleti (rendészet menedzsmentes), magánbiztonsági, jogelméleti alapvetésekkel, modernizációs (komplex) szemlélettel, közbiztonsági és/vagy kriminálstratégiával (kriminálpolitikával), rendszertani és fogalmi tisztázásokkal, centralizációs-decentralizációs modell elemzésekkel, kontroll mechanizmusok kidolgozásával, kockázat elemzésekkel, lokális veszély prognosztizálásokkal, Bayes-analízissel, külföldi (uniós) követendő példák (illúziómentes, kritikus) bemutatásával nyújthat segítséget számára a "cselekvéstudományok" közé sorolt rendészettudomány (és nem "rendvédelem" tudomány) mint a közigazgatási jogtudomány önállóságra törekvő ágazata, amely már 2008-tól megjelent a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság és Jogtudományok Osztályában is egy életképes rendészeti (al)bizottsággal - a témában
- 122/123 -
szintén publikáló akadémikus, Korinek László után - napjainkban éppen Finszter Géza vezetésével.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
