A jogi továbbképzés gondolatát Sárándi Imre professzor vetette fel. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának fiatal dékánjaként (1966-1972) és a jogászképzés reformátoraként jutott arra a következtetésre, hogy a jogászok sem fejezhetik be tanulmányaikat a diploma megszerzésével. Folyamatosan változik a tételes joganyag, időről időre átalakul a jogalkotás és a jogalkalmazás mögötti szemlélet is. E kettő együtt: az élőjog módosulásai és a bennük kifejezésre jutó gazdasági és társadalmi fejlemények elengedhetetlenné teszik a jogi pályán tevékenykedő diplomások rendszeres önképzését, melyhez tervezett, átgondolt továbbképzés is szükséges.[1]
A jogi továbbképzés megszervezéséről és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Jogi Továbbképző Intézet létesítéséről a 175/1973. (M. K. 21.) MM utasítás rendelkezett, mely szerint az egyetemi továbbképzés keretében gondoskodni kell a jogászok szakismereteinek elmélyítéséről, a jogászi hivatás ellátásához szükséges új tudományos eredmények megismertetéséről, valamint a meghatározott szakirányú jogi továbbképzésről. Az egyetemen folyó jogi továbbképzés elvi irányítását a rektor felügyelete alatt működő Jogi Továbbképző Tanács gyakorolja. Az Intézet egyetemi intézetként működik. Szervezeti és működési szabályzatát a Tanács előterjesztése alapján az egyetemi tanács állapítja meg.[2] Az Intézet feladatát jelentette:
- a továbbképzési formák kezdeményezése és a továbbképzés szervezése,
- tájékoztató munka a továbbképzési lehetőségekről,
- az Intézet munkájával összefüggő kiadványok megjelentetése,
- az Intézeten kívül folyó jogi továbbképzés és képzés elősegítése.
E feladatokhoz kapcsolódott 1974-ben Pécs és Szeged. Az ELTE Jogi Továbbképző Intézet Tanácsának döntése alapján kihelyezett tagozat létesült először ELTE Jogi Továbbképző Intézet Pécsi Alközpont, majd Kihelyezett Tagozat elnevezéssel. A jogi továbbképzés szakosító képzés keretében tanfolyamokon, valamint szaktanácsadással, tananyagok és tansegédletek készítésével és kiadásával történt. A továbbképzési formák jellegét, időtartamát és a továbbképzésben való részvétel feltételeit a továbbképzés céljának megfelelően kellett megállapítani. A részvétel meghatározott felsőfokú végzettséghez, valamely munkakör betöltéséhez vagy munkáltatói javaslathoz kötődött. A szakosító továbbképzésben részt vevők szakdolgozatot készítettek és a tanulmányok befejezését követő sikeres államvizsga esetén az Egyetem részükre szakoklevelet állított ki. Az oktatásra és a hallgatókra a levelező oktatásra vonatkozó általános tanulmányi rendelkezések vonatkoztak.
1. Az ország első jogi továbbképző intézete és kihelyezett tagozatai az 1974/1975. tanévben több mint kétezer hallgatóval kezdték el a jogász és nem jogász végzettségű szakemberek általános, szak- és céltanfolyamok keretében történő továbbképzését. A jogi szakvizsga rendelet módosításával az 1977/1978. tanévtől a vizsgára jelentkezőknek felkészítő tanfolyamon kellett részt venniük. Jelentős hallgatói létszámnövekedést és feladattöbbletet jelentett az előkészítő tanfolyamokon történő kötelező részvétel, ezért Pécs és Szeged mellett az 1978/1979. tanévtől Debrecenben Miskolcon és Szombathelyen úgynevezett területi oktatási központok is létesültek. A továbbképzési feladatok nagy százalékát a szakvizsgára előkészítő képzések jelentették. A jogi szakvizsga nem volt egységes. Más vizsgafeltételek vonatkoztak a bírósági fogalmazókra, az ügyvédjelöltekre és a jogügyi előadókra. Az 51/1991. (IV. 4.) IM rendelet megjelenése óta a jogi szakvizsga egységes. A jelöltek ekkor három részvizsgára bontottan az alábbi tárgyakból vizsgáztak:
- polgári és családjog, a gazdasággal kapcsolatos joganyag, polgári eljárásjog,
- büntetőjog, büntető eljárásjog, büntetés-végrehajtási jog,
- munkajog, társadalombiztosítási jog, közigazgatási jog.
2. Karunk a 80-as évek elejétől a nem jogi alapdiplomával rendelkező szakemberek részére jogi szakokleveles posztgraduális képzést indított. E képzési formák a különféle gazdasági ágazatok és a közigazgatás területén tevékenykedők speciális továbbképzési igényét veszik figyelembe. A képzések nagy része a cél- és szaktanfolyamokon valósult meg. E tanfolya-
- 153/154 -
mi továbbképzések az alapképzésben megszerzett ismeretek elmélyítését, megújítását, az új jogi és határtudományi ismeretek elsajátítását biztosította a jogász és jogi alapképzettséggel nem rendelkezők számára.
A jogalkotási folyamat során az új törvények életbelépésekor a gazdasági és közigazgatási területek igénye alapján határoztuk meg a tanfolyami tematikát. A céltanfolyamok az új vagy módosított jogszabályok gyors és hatékony megismerését tették lehetővé. Különösen a rövid - egy-, kétnapos - képzések iránt mutatkozott kiemelkedő érdeklődés. Ezek a képzések jelenleg - a tanszékek inaktivitása és részben terheltsége miatt - hiányoznak a továbbképzés repertoárjából. Együttműködési megállapodás vagy megrendelés alapján szaktanfolyamok, céltanfolyamok és egyéb továbbképzések kihelyezett szervezését is biztosítottuk.
1. Az ELTE Jogi Továbbképző Intézetéhez tartozó, közel 15 éves jogi továbbképző időszak után Pécsett önálló jogi, közgazdasági és tanártovábbképzés kezdődött. A Művelődési Minisztérium az oktatási törvény végrehajtásáról rendelkező 41/1985 (X. 5.) MT sz. rendelet alapján engedélyezte, hogy a Janus Pannonius Tudományegyetemen 1988 február 1-jétől az egyes karok (Állam- és Jogtudományi Kar, Közgazdaság-tudományi Kar Tanárképző Kar) alapképzéséhez szorosan kapcsolódó továbbképzések induljanak:
- az egyetemi alapképzésben meglévő szakokon szakosító és tanfolyami továbbképzések,
- tudományos utánpótlás képzése mindhárom karon.
A művelődési miniszter "jogi szakokleveles közgazdász" és "közgazdasági szakokleveles jogász" szakot indított a JPTE szakosító továbbképzés keretében. A képzés 1988 szeptemberétől indult. A szakosító oklevélben: "jogi szakokleveles közgazdász", illetve "közgazdasági szakokleveles jogász" megjelölést alkalmazunk.[3]
A jogi szakokleveles közgazdász szakirányú továbbképzés célja, hogy a különböző területeken dolgozó közgazdászok számára biztosítsa az alapképzettségükhöz kapcsolódó mindazon jogi ismeretek szervezett továbbképzés formájában történő megszerzését, amelyek birtokában hatékonyabban képesek vezetői, vállalkozói vagy más munkaterületeken komplex - így meghatározott körű jogi szaktudást is igénylő - feladataik ellátására. A képzésben okleveles közgazdász egyetemi, illetve közgazdász főiskolai oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.
A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzés 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.). A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.
2. 1998 május 8-án alakult meg a JPTE Továbbképző Központja, amelynek szervezeti és működési szabályzatát az SZMSZ 9. számú melléklete tartalmazza. A Továbbképző Központ az Egyetem központi oktatási intézete. Feladata olyan tevékenységek végzése, amelyek az egyetem szellemi erőforrásainak maradványérdekeltségű képzési és szolgáltatási rendszerben történő hasznosítását segítik.[4] A Központ feladata az egyetem karai és központi oktatási intézetei által indított képzések segítése, a képzést végző egység igényei szerinti szolgáltatás biztosítása. Feladata továbbá a továbbképzési tevékenység képviselete hazai és nemzetközi fórumokon, a képzéssel kapcsolatos marketingtevékenység végzése, továbbá a képzéssel kapcsolatos szakmai és pénzügyi elemzések készítése.
A szakirányvezetőket - a dékán, illetve a központi oktatási intézetek vezetőnek javaslatára - a rektor nevezi ki. A Továbbképző Központ jogosult a karokon (intézetekben) felsőfokú oklevél megszerzésére irányuló képzés kezdeményezésére, azok szervezésében a képzést végző egység megbízása alapján való közreműködésre, valamint általános továbbképzés folytatására.
3. A Továbbképző Központ működésének megkezdését követően került sor a karok és a továbbképző szervek akkreditációjára. A jogi szakirányú továbbképzéssel kapcsolatos szakmai előterjesztéseket az ELTE, a PTE és a JATE szakirányvezetői készítették el. Az azonos elvek és feltételek alapján elkészült tantárgyprogramokat közös munkaanyagban küldtük meg a Művelődési Minisztériumba, ahonnan a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz került. Az akkreditációs eljárás több mint egy évig tartott, amelynek keretében a tantárgyprogramokat néhány módosítással elfogadták. Mind az ELTE Jogi Továbbképző Intézetével közösen kidolgozott, mind szekciónk által egyénileg kidolgozott szakirányú képzéseket a már 1989-ben megindított - és szakosító elnevezéssel folyó képzések közül a közgazdász, mérnök, orvos, családvédelmi tanácsadó - képzéseket fogadták el módosítás nélkül a 6/1999 (II. 1.) OM
- 154/155 -
rendelettel. A szekciónk által önállóan kezdeményezett szakjogász képzések is elfogadást nyertek. (Családjogi szakjogász, ingatlanforgalmi szakjogász)
A jogi és igazgatási felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeit az oktatási miniszter 6/1999. (II. 1.) OM rendeletének 1. sz. melléklete, míg a szakirányú továbbképzési szakok képzését folytató felsőoktatási intézmények felsorolását a szakalapítás alapján e rendelet 2. számú melléklete tartalmazta.
Családjogi szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Janus Pannonius Tudományegyetem
Európa-jogi szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- József Attila Tudományegyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Gazdasági büntetőjogi szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Ingatlanforgalmi szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Janus Pannonius Tudományegyetem
Környezetvédelmi szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Közlekedési szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Külkereskedelmi szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Miskolci Egyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Társasági szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Jogi szakokleveles közgazdász szakirányú továbbképzési szak
- József Attila Tudományegyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Jogi szakokleveles mérnök szakirányú továbbképzési szak
- József Attila Tudományegyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Jogi szakokleveles orvos szakirányú továbbképzési szak
- Janus Pannonius Tudományegyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú továbbképzési szak
- Janus Pannonius Tudományegyetem
Demográfus szakirányú továbbképzési szak
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Munkaügyi kapcsolatok szakirányú továbbképzési szak
- József Attila Tudományegyetem
Társadalombiztosítási szakirányú továbbképzési szak
- József Attila Tudományegyetem
Szakokleveles politológus szakirányú továbbképzési szak
- Janus Pannonius Tudományegyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
4. A Családjogi szakjogász képzés gondolata 1994-ben, a "Nemzetközi családév" alakalmából a Kar által Pécsett szervezett Nemzetközi Családjogi Konferencián merült fel először. Később a gyermekvédelmi törvény előkészítése során a tanszékünk által elkészített háttéranyagokban ("Árvaszék vagy Gyámhivatal", "Gyámhivatali eljárás", "Új gyermekvédelmi koncepció"), majd az akkori Egészségügyi Minisztérium Családpolitikai Főosztály Kodifikációs Bizottság tagjaként hangsúlyozottan javasoltam a hiányzó szakirányú továbbképzés fontosságát mind a gyermekvédelemben, mind a gyámügyi igazgatásban tevékenykedő jogalkalmazók számára. Az 1997. évi gyermekvédelmi törvény által felállított gyámhivatalok vezetőinek képzését az 1998/1999. tanévben kezdtük el, és az ötödik szemeszter végén az országban először Pécsett avattunk "Családjogi szakjogász" hallgatókat.[5]
A szakirányú továbbképzés célja a gyámügyi szakigazgatás, a családvédelem és családsegítés, valamint a szociális igazgatás területén dolgozó, továbbá e területeken jogi képviseletet vagy más jogalkalmazói tevékenységet ellátó jogászok továbbképzése, az új gyermekvédelmi törvény koncepciójának megfelelő családjogi és más határtudományi, valamint nemzetközi családjogi és gyermekvédelmi ismeretek biztosítása útján. A bontóperek, apasági, gyermekelhelyezési, gyermektartási és egyéb családjogi perek jogi képviseletét ellátó jogászok továbbképzése.
A képzés ismeretet nyújt a gyermek jogairól szóló New York-i Egyezmény, az egyéb családjogi tárgyú egyezmények (gyermektartásdíj határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Hágai Egyezmény, gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló Hágai Egyezmény, tartásdíj külföldön történő behajtásáról szóló New York-i Egyezmény), valamint a nemzetközi magánjogi kódex családjogra utaló szabályairól, a gyermekvédelmi törvény koncepciójának megfelelő családjogi, más határtudományi (pszichológiai, pszichiátriai) és az alternatív konfliktuskezelő eljárásokról (mediáció, real justice), illetve a nemzetközi gyermekvédelmi ismeretekről.
5. Az 1998/1999. tanévben ugyancsak pécsi szakalapítás alapján kezdődött el a - gyermekvédelem-
- 155/156 -
ben, gyámügyi igazgatásban, gyermekjóléti szolgálatnál, gyermekjóléti szakszolgálatnál - a nem jogász alapdiplomával rendelkező szakemberek számára készült "Jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó" (öt szemeszteres) képzés is. Az "Ingatlanforgalmi szakjogász" képzést szintén szekciónk akkreditáltatta. Az 1997/1998. tanévben indítottuk el az első évfolyamot, melyet az ELTE Jogi Továbbképző Intézet is átvett 2002-ben.[6]
A szakirányú továbbképzés célja a jogász szakképzettséggel rendelkező és az ingatlanforgalmazás területén, a földhivatalokban, illetékhivatalokban, valamint az önkormányzatoknál dolgozó, továbbá ingatlanjogi jogvitákra szakosodott, illetve szakosodni kívánó ügyvédek egyetemi szintű szervezett továbbképzésnek biztosítása. A képzés során az ingatlanjogi és más kapcsolódó szakjogi területeken, továbbá határtudományi területeken (műszaki, településrendezési, értékbecslési feladatok) szereznek elméletileg megalapozott és a gyakorlatban hasznosítható ismereteket a résztvevők.
6. Ugyancsak Karunk kezdeményezte a szakalapítást 1998-ban "Helyi kodifikátor" elnevezéssel, míg 2002-ben indítottuk el "A betegjogi képviselő" képzés szakalapítását. A "Helyi Kodifikátor" szakirányú továbbképzést 2003-ban fogadták el, képesítési követelményeit a 31/2003. (XII. 17) OM rendelet "Helyi jogszabályszerkesztő" elnevezéssel tartalmazza.[7]
7. 1999/2000. tanévben indult - szakindítási kérelem alapján - a "Szakokleveles politológus" képzés első évfolyama. E szakirányú továbbképzés célja, hogy a politikatudományi és más ehhez kapcsolódó, elsősorban alapvető jogi ismeretek megszerzése útján biztosítsa a politikai életben a speciális szaktudással rendelkező szakemberek iránti igény kielégítését. Képzés elsősorban az oktatás és tudományos kutatás, a közigazgatás, a tömegtájékoztatás területén dolgozók, valamint a közvetlen vagy közvetett politikai tevékenységet végzők felkészítését szolgálja elméletileg megalapozott és a gyakorlatban hasznosítható szakismeretek közvetítésével.
A képzés főbb tanulmányi területei:
- Bevezető félév: alkotmányjog, államigazgatási jogi alapismeretek, jogi alapismeretek, nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek.
- A magyar politikai gondolkodás története.
- Az egyetemes politikai gondolkodás története.
Az egyetemes politikaelmélet történetének tárgya, módszerei mellett fel kell dolgozni a különböző irányzatokat és azok képviselői munkásságát is.
- A politológia alapjai. Politikai pártok. A pártrendszerek elmélete és típusai. Modern politikaelméleti irányzatok, elméletek.
- Magyar politika (1944-1993).
- Sajtószabadság és hatalom.
1. Mind a szakjogász, mind a jogi szakokleveles képzések kreditpontjainak megállapítását közösen kértük az ELTE és a JATE továbbképzési vezetőivel. A jogi és igazgatási felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeit, a képzések tantárgyainak kreditpontjait a 6/1999. sz. OM rendelet helyébe lépő 31/2003. (XII. 17.) OM rendelet melléklete tartalmazza. A rendelet melléklete a Karunkon folyó szakjogász és szakokleveles képzések tekintetében az alábbi kreditpontokat sorolja fel.
A családjogi szakjogász szakirányú továbbképzési szakon az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.
A képzés főbb tanulmányi területei:
- az európai jogfilozófia: legalább 5, legfeljebb 10 kreditpont,
- polgári jog, polgári eljárásjog: legalább 14, legfeljebb 20 kreditpont,
- családszociológia: legalább 5, legfeljebb 10 kreditpont,
- pszichológia, pszichiátria: legalább 20, legfeljebb 30 kreditpont,
- szociálpolitika: legalább 5, legfeljebb 10 kreditpont,
- családjog, mediáció: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont,
- nemzetközi magánjog: legalább 6, legfeljebb 11 kreditpont,
- szociális jog: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont,
- nemzetközi családjog: legalább 5, legfeljebb 10 kreditpont,
- nemzetközi gyermekvédelem: legalább 5, legfeljebb 10 kreditpont.
2. A szakirányú továbbképzések keretében szakalapítási kérelmeken túl szakindítást is kérhetnek a felsőoktatási intézmények, ha a képesítési követelmények meglétét igazolni tudják. Az ELTE Jogi Továbbképző Intézet által alapított - több éve folyó - szakok közül karunk 2001/2002-ben indította nagy érdeklődés és magas hallgatói létszám mellett az Európa-jogi szakjogász szakirányú továbbképzési szakot. A szakirányú továbbképzés célja, hogy a jogász szakképzettséggel rendelkezők számára átfogó ismereteket nyújtson elsősorban az Európai Unió jogáról, érintve az Európa Tanács jogának az EU-hoz kapcsolódó kérdéseiről is. A képzésben résztvevőknek biztos képet és készséget kell kapniuk, illetve szerezniük a jogok szerkezetéről, tartalmáról, eljárási vo-
- 156/157 -
natkozásairól, az e területeken felmerülő elméleti és gyakorlati problémák megoldásához.
A képzés által közvetített tudást legközvetlenebbül az európai intézményekkel kapcsolatban állók (a politikai, közigazgatási, tömegtájékoztatási területeken), illetve azok a gyakorló jogászok hasznosíthatják, akiknek már ma, de méginkább a közeli jövőben az európai jogot alkalmazniuk kell. (Az igazságszolgáltatásban dolgozó jogászok, ügyvédek, a vállalkozások jogi képviselői.) A felsőfokú oktatásban, illetve a tudományos kutatásban erre a területre készülők számára is megfelelő alapot nyújt e képzés. Célja továbbá, hogy olyan ismereteket nyújtson a képzésben résztvevők számára, amelyek elősegítik az EU-jog területén való további specializálódást (pl. EU kereskedelmi jog, versenyjog stb.).
Az Európai jogi szakjogász képzés keretében a képesítési követelmények szerint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.
A képzés főbb tanulmányi területei:
- Az európai integráció története. Az európai integráció gazdasága: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.
- Az Európai Unió (EU) intézményei és jogforrási rendszere: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.
- Az Európai Közösség (EK) joga és a nemzeti jogrendszerek kapcsolata: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.
- Az EK belső piacának joga (a négy szabadság): legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.
- Az emberi jogok védelme és az európai integráció: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.
- Az Európai Unió külkapcsolatai, különös tekintettel Magyarországra: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.
3. Karunk a 2003/2004. tanév első félévében sikerrel hirdette meg a "Gazdasági büntetőjogi szakjogász", "Társasági szakjogász", "Munkajogi szakjogász" szakirányú képzéseket. A szakindítási eljárás az utóbbi években egyszerűbbé vált, a képesítési követelmények meglétét kell igazolni (kellő létszámú, fokozattal rendelkező oktató, tantárgyprogram, tananyag megléte stb.) E továbbképzési szakok képesítési követelményeinek részletes felsorolását a 31/2003. (XII. 17) OM rendelet mellékletei tartalmazzák. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont, a szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont. A rendelet XVIII. fejezetében a "Szakokleveles politológus" szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeinél az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: a jogász, valamint az államigazgatási főiskolai szintű végzettséggel rendelkezőknél 120 kreditpont, a más oklevéllel rendelkezőknek 150 kreditpont.
4. A Jogi szakokleveles közgazdász, mérnök alapdiplomások mellett az orvosi alapdiplomával rendelkezők egyre nagyobb számban keresik a képzést. Az érdeklődés növekedése miatt akkreditációt kértünk 2002-ben a fogorvosok és gyógyszerészek számára is. Ennek megfelelően szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei már a jogi szakokleveles általános orvosra, fogorvosra, gyógyszerészre vonatkoznak.
Az egészségügyi ellátás szinte minden területén az utóbbi időben végbement jogi szabályozás, az egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos sajátos felelősségi szabályok és kártérítési eljárások, valamint az egészségügyi ellátó rendszer átalakulása, a funkcionális privatizáció (vállalkozó orvos, fogorvos, gyógyszerész; egészségügyi vállalkozások) egyaránt indokolttá teszik, hogy az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek számára feladataik ellátásához kapcsolódó speciális jogi szakismeretek megszerzése célirányosan és hatékony formában biztosított legyen. A képzés célja, hogy az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi (vállalkozói) praxisban felmerülő, alapvető jogi ismereteket is igénylő problémák felismerését, megoldását segítse elő. A képzés az egészségügyre vonatkozó jogi szabályozás mellett elsősorban gazdasági, vállalkozói ismeretek megszerzésére irányul.
A képzés főbb tanulmányi területei:
- Általános, illetve alapozó jogi ismeretek: legalább 18, legfeljebb 26 kreditpont.
- Polgári jogi alapismeretek: társasági jog, kisebbségvédelem, esélyegyenlőség, egészségügyi vállalkozások joga: legalább 16, legfeljebb 24 kreditpont.
- Az egészségügyi jog általános kérdései, különleges területei (különleges egészségügyi beavatkozások, járványügyi rendelkezések, pszichiátriai betegellátás): legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont.
- Munkajogi ismeretek: társadalombiztosítási alapismeretek, egészségbiztosítás; pénzügyi jogi alapismeretek: legalább 18, legfeljebb 26 kreditpont.
- Minőségbiztosítás és felelősségi rendszer az egészségügyben: legalább 12, legfeljebb 20 kreditpont.
5. A jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó képzés szakalapításának szükségességét fent már indokoltuk, itt tehát csak a 31/2003. (XII.17.) OM rendeletben foglalt kreditpontok ismertetése szükséges. A "Jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó" képzés főbb tanulmányi területei:
- jogi alapismeretek: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont,
- családszociológia: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont,
- alkotmányjog: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont,
- pszichológia: legalább 20, legfeljebb 25 kreditpont,
- 157/158 -
- közigazgatási jog, európai közjog: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont,
- büntetőjog, büntetőeljárás-jog: legalább 3, legfeljebb 6 kreditpont,
- polgári jog: legalább 5, legfeljebb 10 kreditpont,
- szociálpolitika alapjai: legalább 3, legfeljebb 6 kreditpont,
- családjog, nemzetközi családjog: legalább 10, legfeljebb 20 kreditpont,
- szociális jog, Európai Unió szociális joga: legalább 8, legfeljebb 15 kreditpont,
- polgári eljárásjog, okirat és beadványszerkesztés: legalább 10, legfeljebb 15 kreditpont,
- munkajog, társadalombiztosítási jog, öröklési jog: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont,
- nemzetközi gyermekvédelem: legalább 3, legfeljebb 6 kreditpont.
6. A "Helyi jogszabályszerkesztő" szakirányú továbbképzési szak képesítési követelménye szerint a képzés célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a helyi (önkormányzati) jogalkotásról, érintve az Európai Unió központi és helyi jogalkotásának és a kollíziós jognak az általános kérdéseit is. A képzés által nyújtott szaktudást legközvetlenebbül az önkormányzatoknál dolgozó jegyzők hasznosíthatják, akiknek munkakörükből adódóan kiemelkedő szerepük van a helyi jogszabályok (önkormányzati rendeletek) előkészítésében, a törvényesség biztosításában. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.
A képzés főbb tanulmányi területei
- Jogtörténeti alapok: legalább 14, legfeljebb 20 kreditpont.
- Szociológiai alapvetés: legalább 14, legfeljebb 20 kreditpont.
- Alkotmányjogi alapok: legalább 18, legfeljebb 25 kreditpont.
- Jogbölcseleti alapvetés: legalább 14, legfeljebb 20 kreditpont.
- Közigazgatási (jogszabály-szerkesztési) alapismeretek: legalább 18, legfeljebb 25 kreditpont.
Stilisztikai és nyelvtudományi megalapozás: legalább 14, legfeljebb 20 kreditpont.
A 2003/2004. tanév első és második félévében (keresztfélév) indítottunk részben jogi diplomával, nagyobb létszámban államigazgatási főiskolai alapdiplomával rendelkezők számára "Helyi jogszabályszerkesztő" képzést.
A PTE Továbbképző Központ helyett a 2000/2001. tanévtől egyetemi szinten Továbbképzési Koordinációs Központ működött, míg Karunkon a továbbképzés a PTE Továbbképző Központ Jogi Szakirány helyett ugyancsak e tanévben a PTE ÁJK Továbbképző Szekció elnevezést kapta. A PTE Továbbképzési Koordinációs Központ feladatait a decentralizált oktatási egységek továbbképzési tevékenységének segítése, a továbbképzésekkel kapcsolatos PR-tevékenység (kiadványok készítése, hirdetések, kiállításokon, rendezvényeken való megjelenés), regisztrációs és adminisztrációs teendők, valamint a karok továbbképzési vezetőivel való együttműködés jelentette. 2003 novemberében született az Egyetemi Tanácsnak az a határozata, amely szerint a továbbképzés koordinációja az Egyetem Oktatási Osztályához került.
Jelenleg öt szakjogász képzés, valamint jogi szakokleveles orvos, mérnök, közgazdász, családvédelmi tanácsadó képzés folyik programvezetők irányításával, szervezők segítségével.[8]
A PTE Európa Központ szervezésében indult két szakirányú továbbképzés: "Európa-tanulmányok - Európa-politika", valamint "Önkormányzati gazdaságszervező" elnevezéssel.
A tanulmányi ügyeket két személy főállásban, míg egy ügyintéző két tanszék adminisztrációja mellett intézi. (2,5 fő)
Egy főállású ügyintéző látja el a:
- "Jogi szakokleveles közgazdász, mérnök, orvos, családvédelmi tanácsadó" (394 hallgató)
- "Gazdasági büntetőjogi szakjogász" (17 hallgató)
- "Társasági szakjogász" (17 hallgató) tanulmányi ügyeit.
(záróvizsgát tett 113 hallgató 2004. februárban)
Egy főállású ügyintéző látja el a:
- "Európa-jogi szakjogász" (310 hallgató )
- "Európa-tanulmányok, - Európa-politika" (122 hallgató)
- "Önkormányzati gazdaságszervező" (40 hallgató), tanulmányi ügyeit.
(záróvizsgát tett 118 hallgató 2003. decemberben)
Tanszéki adminisztráció mellett látja el a
- "Munkajogi szakjogász" (31 hallgató)
- "Helyi jogszabályszerkesztő" (42 hallgató)
- "Jogi szakokleveles adónyomozó" (12 hallgató)
- "Szakokleveles politológus" (49 hallgató) tanulmányi ügyeit egy ügyintéző.
(záróvizsgát tett 15 hallgató 2004. februárban)
Az egész életen át tartó tanulás olyan koncepció, amelybe a tanítás és a tanulás minden formája beletartozik. Az egész életen át tartó tanulást támoga-
- 158/159 -
tó politikákat a felelősségmegosztás és a partnerség keretein belül szükséges megoldani, bevonva ebbe a szociális partnereket, a képző intézményeket és az üzleti szférát. Szükség van a megosztott felelősség kultúrájának kialakítására is, tehát olyan innovatív módszerekre, amelyek az egész életen át tartó tanulás, és annak finanszírozása újszerű lehetőségeit tartalmazzák.
Az Európa Tanács lisszaboni értekezletének következtetései azt igazolják, hogy az egész életen át tartó tanulás a tudásalapú gazdaság és társadalom felé való sikeres átmenet velejárója. Az elkövetkezendő változások motorjául Európa átalakításra szoruló oktatási és képzési rendszereinek kell szolgálniuk. (Az Európai Tanács santa maria da feirai értekezlete következtetéseiben felkérte a "Tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy (...) illetékességi körük szerint határozzanak meg koherens stratégiát és gyakorlati intézkedéseket a mindenki számára elérhető egész életen át tartó tanulás elősegítése érdekében").[9]
1. Karunk az alapképzés során az összes lehetséges képzési formát biztosítja, bár a Bologna-folyamatnak a jogászképzésre vonatkozó változatáról még viták folynak. Posztgraduális képzésünk a többi jogi karhoz viszonyítva az ELTE után a legtöbb képzési formát ajánlja - a szakalapítási kérelmek nagy száma mellett - a hallgatói létszám is magas.
A szakjogász képzés keretében ismeretkorszerűsítő, illetve ismeretkiegészítő céltanfolyamok, szaktanfolyamok indítása indokolt és valószínűsíthető. Az európai szakjogász hallgatók pl. igény esetén külön képzést kaphatnának a közösségi pénzügyi alapokból történő részesedést szolgáló pályázatok kidolgozásához.
A posztgraduális képzések új iránya lehet a külföldi partneregyetemekkel közösen szervezett idegen oktatási nyelvű képzések, a kettős diplomát adó esetleg LL.M. képzések bevezetése. A nyugatról érkező hallgatók számára speciálisan magyar vonatkozású angol nyelvű képzést kínálhatnánk rövid szakmai gyakorlattal összekötve, esetleg PTE Közgazdaság-tudományi Karával közösen. Elképzelhető, hogy a nyugat-európai egyetemeken folyó képzések helyett a hasonló tárgykörben szervezett pécsi képzést választanák a hallgatók. Elsősorban angol, esetleg német nyelven, vagy mindkettőn.[10]
2. A jogi szakvizsgára előkészítő képzések újrahirdetése is napirendre került, megszervezésével kapcsolatos munkálatok elindultak. A jogi szakvizsga intézménye hosszú időre nyúlik vissza. Már a XIX. század végén az ügyvédeknek és a bíráknak külön vizsga keretében kellett számot adniuk az egyetem elvégzését követő joggyakorlat alapján szerzett tudásukról. Az intézmény azóta számos változáson ment keresztül, igazodva a kor követelményeihez, rövid időre átmenetileg meg is szűnt. Jogi szakvizsgát tehet a bírósági, az ügyészségi fogalmazó, az ügyvédjelölt, a jogi előadó és más jogi munkakörben dolgozó jogász. Karunkon pár éve nem hirdetünk ilyen képzést, bár megjelent több pécsi oktatótól a jogi szakvizsga letételét segítő tananyag is ("Jogi szakvizsga segédkönyvek" Dialóg Campus, Budapest-Pécs)[11]
A jogi szakvizsgára előkészítő képzések a hatályban lévő, a jogi szakvizsgát szabályozó 5/1991.(IV.4.) IM rendelet alapján folynak. A legutóbbi módosítás figyelemmel volt az Európai Unióhoz való csatlakozásra, amikor az európai közösségi jog vizsgatárgyként való megjelenítése megfogalmazást nyert, és 2003. szeptember 1-jétől kezdődően a jogi szakvizsga önálló tárgyaként szerepel.
3. Folyamatban van az "Európai szociális szakjogász" képzés kapcsán egy újabb pécsi szakalapítási kérelem előkészítése.[12] A szakirányú továbbképzés célja, hogy jogász szakképzettséggel rendelkezők számára átfogó ismereteket nyújtson az Európai Unió szociálpolitikájáról és szociális jogának értelmezéséről, részterületeiről, e jogok érvényesítéséről a nemzetközi dokumentumok és jogforrások, az Európai Bíróság esetjoga tükrében. A képzésben résztvevőknek biztos képet és készséget kell kapniuk, illetve szerezniük a szociálpolitikát biztosító szociális jogok tartalmáról, eljárási vonatkozásairól, az e területen felmerülő elméleti és gyakorlati problémák megoldásához.
A képzés által közvetített tudást legközvetlenebbül az uniós intézményekben feladatot vállaló hazai szakemberek (a politikai, közigazgatási, tömegtájékoztatási területeken), illetve azok a gyakorló jogászok hasznosíthatják, akiknek a hazai és az európai szociális jogot alkalmazniuk kell (az igazságszolgáltatásban dolgozó jogászok, ügyvédek, vállalkozások jogi képviselői, társadalmi és érdekképviseleti szervezetek jogi képviselői, akik az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításán fáradoznak). A képzés megfelelő alapot nyújt természetesen a felsőfokú oktatásban, illetve a tudományos kutatásban erre a területre készülők számára is. A képzés célja továbbá, hogy olyan ismereteket nyújtson a képzésben résztvevők számára, amelyek elősegítik a hazai szociális intézményrendszer EU-konform átalakítását, új szolgáltatások bevezetését, társadalompolitikai programok megalapozott és szakszerű elkészítését, az EU intézményeihez nemzeti jelentések, beszámolók, akciótervek készítését. ■
JEGYZETEK
[1] Vékás Lajos: "Sárándi Imre az alapító igazgató" az ELTE Jogi Továbbképző Intézet Jubileumi kiadványa. Budapest 1998
[2] A Jogi Továbbképző Tanács az állam- és jogtudományi karok tanácsai, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet, a BM Rendőrtiszti Főiskola, a Magyar Jogász Szövetség, az Országos Vezetőképző Központ, a Tanácsakadémia, a jogi továbbképzésben érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű, valamint társadalmi szervek képviselőiből, és a jogi karok dékánjaiból alakult.
- 159/160 -
[3] Az önálló pécsi továbbképzést Ormos Mária rektor kezdeményezése alapján engedélyezte az akkori művelődési kormányzat. Ugyancsak a rektor kérésére kaptunk lehetőséget a jogi szakokleveles közgazdász, közgazdasági szakokleveles jogász képzésre.
[4] Részletesen lásd az SZMSZ 9. sz. melléklet 1. § (3) (4) (5) (6) (7) bekezdését. Hivatalos elnevezése: JPTE Továbbképző Központ. Angol nyelvű elnevezése: Continuing Education Center.
[5] Szakalapítás elindítása 1997. Pécs (Filó Erika) akkreditálás 1999.
[6] Szakalapítás kérelem benyújtása 1997. Pécs (Filó Erika) akkreditálás 1999
[7] Szakalapítás kérelem benyújtása 1999. Pécs (Kiss László) akkreditálás 2003
[8] Programvezetők: dr. Horváth Zsuzsanna egyetemi adjunktus (Európa-jogi szakjogász képzés), dr. Horváth Csaba egyetemi docens (Szakokleveles politológus képzés), dr. Filó Erika egyetemi docens (Jogi szakokleveles és Családjogi szakjogász képzés), dr. Horváth Sándor egyetemi docens (Jogi szakokleveles adónyomozó képzés), dr. Kiss György egyetemi tanár (Munkajogi szakjogász képzés), dr. Kiss László egyetemi tanár (Helyi jogszabályszerkesztő képzés), dr. Kecskés László egyetemi tanár (Társasági jogi szakjogász képzés), dr. Tóth Mihály egyetemi tanár (Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzés).
[9] Az Európa Tanács következtetései (Lisszabon 2000 március 23-24., 5., 24. és 25. cikkelyek
[10] Polgári jog (Pecze Dóra, Nagy Éva); Családjog (Somfai Balázs); Munkajog (Bankó Zoltán); Büntető eljárásjog (Herke Csongor).
[11] Részletesen lásd Szalayné Sándor Erzsébet: "Vázlatok a PTE Állam- és Jogtudományi Kar posztgraduális képzéseinek lehetséges továbbfejlesztési irányairól", Tanszékvezetői beszélgetés, 2004 február 2.
[12] Előkészítő munkálatok: Családjogi és Szociális Jogi Csoport (Molnár Margit)
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens, szekcióvezető.
Visszaugrás
