2021. április 27-én a Munkajog folyóirat szerkesztőbizottsága és a HVG-ORAC Kiadó szervezésében online került megrendezésre a HÉTKÖZNAPI MUNKAJOG - Aktuális munkajogi kérdések és megoldások című konferencia, melynek házigazdája és moderátora Prof. Dr. Kun Attila (KRE/NKE) volt. A konferencia immár hagyománynak tekinthető, hiszen a folyóirat évente szervez hasonló eseményeket, noha a járványügyi helyzet a 2020 tavaszára tervezett konferencia megrendezését sajnos nem tette lehetővé. A rendezvény fő célcsoportja a folyóirat olvasóközönsége volt, így a 2021. évi Munkajog-előfizetéssel már rendelkező jelentkezők kedvezményes áron vehettek rajta részt. Mindazonáltal, előfizetéssel még nem rendelkező érdeklődők számára is remek lehetőség volt a konferenciára történő jelentkezés, mivel a regisztrációs díj magában foglalta a folyóirat kedvezményes előfizetésének az összegét is. Kiemelendő továbbá, hogy a HVG-ORAC Kiadó a Magyar Ügyvédi Kamara által az ügyvédi tevékenységet végzők továbbképzésére akkreditált képzési hely, így a továbbképzésre kötelezett kamarai tagok kreditponként is el tudták ismertetni a részvételt. Nem meglepő, hogy az idén megrendezésre került konferencia nagy sikernek örvendett, a résztvevők létszáma nyolcvan felett volt.
A megnyitót követően elsőként Dr. Rátkai Ildikó (Rátkai Ügyvédi Iroda) adott elő A munkahelyi e-mail-használat adatvédelmi vonatkozásai címmel. Az ügyvédnő bevezetésként, az adatvédelmi szempontokat fókuszba helyezve összehasonlította a hagyományos munkaeszközök jellemzőit az elektronikus levelezés sajátosságaival, megállapítva, hogy sokkal több típusú személyes adatkezelés történik egy elektronikus rendszer esetében, mint egy hagyományos munkaeszköz esetében. A továbbiakban három fő témakört járt körül. Elsőként azt a kérdést tisztázta, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendelete (általános adatvédelmi rendelet: GDPR) rendelkezései, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) gyakorlata[1] alapján a munkáltató milyen esetekben minősül adatkezelőnek, e minőségében milyen jogok illetik és kötelezettségek terhelik, valamint bemutatta a munkahelyi adatvédelmi szabályzat főbb tartalmi követelményeit. Ezt követően ismertette az e-mailek munkáltató általi ellenőrzésének témakörét, illetve ehhez kapcsolódóan az adatkezelés főbb szempontjait. Végezetül kitért arra, hogy milyen feltételek fennállása esetén van lehetőség az e-mailekhez való hozzáférésre a munkaviszony megszűnését követően.
Másodikként Dr. Rácz Ildikó, a KRE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének tudományos segédmunkatársa tartott előadást Right to disconnect: munkaidőn kívüli munkavégzés a technológiai változások tükrében, avagy a munkavállaló kikapcsol(ód)áshoz való joga címmel. Az előadó kiindulási alapként rögzítette, hogy a technológiai változások és a digitalizáció hatására a munkavégzés sok esetben függetlenedik a helytől, tértől és időtől, aminek következtében egyre inkább a feladatalapú munkavégzés kerül előtérbe. Ezen folyamatnak sok pozitív következménye van, azonban számos jogi, etikai és foglalkoztatási kihívást is magában rejt, így például felboríthatja a munka és magánélet közötti egyensúlyt. Ezen tendenciára reagálva a "lekapcsolódáshoz való jog" célja a munkaidőn kívüli állandó elérhetőség "kiiktatása", a digitális eszközökről való lekapcsolódás biztosítása. A továbbiakban ismertetésre kerültek a témát érintő jogi szabályozás problémás területei, nevezetesen a munkaidő-pihenőidő, készenlét témaköre, figyelembe véve a releváns és friss hazai[2] és európai uniós[3] (a továbbiakban: EU) ítélkezési gyakorlatot. Az előadó rámutatott arra, hogy a "right to disconnect" kapcsán arra az alapvető kérdésre kell választ adni, hogy az annak alapjául szolgáló időtartam, vagyis a munkaidőn kívüli elérhetőség, a (nem jogi értelemben vett) rendelkezésre állás munkaidőnek vagy pihenőidőnek minősül-e? A lekapcsolódáshoz való jog szabályozását illetően három lehetséges szintet vázolt fel, valamint ennek kapcsán kitért az Európai Parlament és a Tanács "kijelentkezés jogáról" szóló irányelv-tervezet főbb céljainak bemutatására is, hangsúlyozva, hogy jelen állás szerint bizonytalan a tervezet jövője, ám az "tapintható", hogy a tárgykörben jogalkotási igény és aktivitás mutatkozik, mind EU-síkon, mind több tagállamban.
Harmadikként Dr. Dudás Katalin (Dudás Katalin Ügyvédi Iroda) következett, aki közigazgatási, munkaegészségügyi te-
- 76/77 -
matikájú előadást tartott Egy elfeledett munkavédelmi fogalom. A foglalkozási megbetegedés a koronavírus árnyékában címmel. Az ügyvédnő ismertette a foglalkozási megbetegedés fogalmát, jellemzőit, jogi szabályozását, kialakulásának okait, leggyakoribb megjelenési formáit. Előadása végén részletesen szót ejtett a koronavírus mint foglalkozási megbetegedés dilemmájáról, annak kivizsgálási és nyilvántartási rendszeréről, felhívva a figyelmet a témával kapcsolatos gyakorlati problémákra.
Délután a PTE ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék vezetője, Dr. Berke Gyula ült a HVG-ORAC házi stúdiójának kamerája elé. Előadásának címe A foglalkoztatási és rendelkezésre állási kötelesség teljesítése a járvány idején. Kötelezhető-e a munkavállaló testhőmérséklet-mérésre, tesztelésre, védőoltásra? volt. Az előadó elemezte a COVID járványhelyzet által felvetett új kérdéseket a munkavállalói rendelkezésre állási, illetve a munkáltatói foglalkoztatási kötelezettség tartalmának értelmezése kapcsán. E téma körbejárása után azon kérdések kerültek tárgyalásra, hogy a munkavállaló kötelezhető-e a testhőmérséklet-mérésre, tesztelésre, illetve védőoltásra, figyelembe véve a NAIH irányadó tájékoztatóját.[4] Konklúzióként kiemelte, hogy az előadásában felvetett aggályok megoldása és a jogbizonytalanságok megszüntetése érdekében minden bizonnyal jogszabály megalkotására lenne szükség.
A konferenciát végül Dr. Horváth István, az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének tanszékvezetője és Dr. Kártyás Gábor, a PPKE JÁK Munkajogi Tanszékének adjunktusa Látlelet - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról és a szabályozás kérdőjeleiről című közös előadása zárta. Horváth István bemutatta a témához kapcsolódó jogszabályokat, az egészségügyi szolgálati jogviszony létrehozását eredményező jogalkotási tendenciát, az új jogviszonnyal kapcsolatos kivitelezési aggályokat, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) hatályát, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozási szerepét, a vonatkozó kollektív munkajogi rendelkezéseket, valamint a vonatkozó nemzetközi normákat. Kártyás Gábor az összeférhetetlenség szabályaival, a munkaidő és pihenőidő kérdésével, az illetmény témakörével, az Eszjtv. szerinti előmeneteli rendszerrel, valamint az ezekkel kapcsolatos kodifikációs, alkotmányjogi és gyakorlati problémákkal foglalkozott.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
