Dr. Benke József: Lábady Tamás Emlékülés a PPKE Jogi Karán (JURA, 2019/1., 548-550. o.)

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara a Szent II. János Pál pápáról elnevezett Dísztermében 2018. október 24-én tudományos emlékülést szervezett tavaly elhunyt professzora, az Alkotmánybíróság egykori helyettes elnöke, a Pécsi Ítélőtábla egykori elnöke, az ELTE jogi kara és pécsi jogi karunk egykori tanára, dr. Lábady Tamás (1944-2017) emléke tiszteletére. Az ülésen azon jogi karok civilista jogtanárai tartottak tudományos jellegű - az Ünnepelt személyére és munkásságára tekintettel megválasztott tematikájú - előadást, amelyek Lábady Tamás jogtanári pályáján fontos szerepet játszottak. Az ELTE részéről Kisfaludi András és Menyhárd Attila, egyetemi tanárok, a PTE részéről Nochta Tibor, egyetemi tanár és Benke József, egyetemi docens, a vendéglátó intézmény részéről pedig Landi Balázs és Navratyil Zoltán, egyetemi docensek, valamint Koltay András, egyetemi tanár tartottak előadást.

Kisfaludi András (egyetemi tanár, ELTE): Polgári jogifelelősség a társasági jogban c. előadásában Lábady Tamás felelősségjogi kodifikáció terén kifejtett munkásságára utalva kifejtette, hogy Lábady álláspontja, mely szerint a Ptk. vezető tisztségviselő harmadik személynek okozott kárért fennálló, a jogi személlyel egyetemleges felelőssége egyszerű deliktuális tényállásként szabályozandó, meggyőzőbb, mint a Ptk.-t módosító 2016. évi LXXVII. törvény álláspontja, amely a jogszabályt - az egyetemleges felelősséget a szándékos károkozás esetére korlátozva - a kártérítési jogi részből a személyjogi, harmadik könyvbe helyezte át. Nem nagyobb a kohéziós tényező személyjogi szempontból az, hogy a jogi személy felelősségét állapítja meg a törvény, mint deliktuális jogi szempontból az, hogy a harmadik személynek jogellenesen okozott kár: deliktum. A szándékosság bizonyítása továbbá vagy lehetetlen, vagy szükségtelen. A jogi személy vagyonának más hitelező kielégítésére fordítása révén a további hitelezőknek okozott kár esetén aligha képzelhető el ugyanis a gondatlanság. Az eredeti norma a dogmatikai rendezettség és a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából is tisztább képet mutatott, s ez nem csoda, hiszen Lábady Tamás mind az elmélet, mind a gyakorlat terén - Arany Jánosi értelemben - egyaránt jelentős alkotó volt.

Menyhárd Attila (egyetemi tanár, ELTE): Biztosítás és kártérítési felelősség c. előadásában Lábady Tamásra mint a legjelentősebb tanárok olyan "archetípusára" emlékezett, aki nem egyszerűen segítette a megértést, az elsajátítást, hanem akinek egész életpályája inspirációt jelentett környezete számára. Az Ünnepelt "Fejezetek a felelősségbiztosítás köréből: üzemi balesetek, közlekedésjog, termékfelelősség, szerződési kockázatok, környezeti károk és ezek biztosítása" című, Pécsett 1990-ben megjelent monográfiájának gondolati fonalát követve vázolta a technikai és gazdasági fejlődés egyes tendenciái milyen hatást fejtettek ki a biztosításjog és a felelősségjog szabályainak alakulására és e kettő kapcsolatára. Lábady Tamásnak a számára is erősen inspiráló hatását abban foglalta össze az előadó, hogy a biztosításjog és a felelősségjog kezdettől fogva szakmai érdeklődése homlokterébe tartozik, miként - ugyancsak Lábady hatására - számos más kutatónak is.

Nochta Tibor (egyetemi tanár, PTE): Fejezetek Lábady Tamás magánjogi szemlélete köréből c. előadásában arra a - bevallottan - lehetetlennek látszó kísérletre vállalkozott, hogy összefoglalja Lábady Tamás oktatói, kutatói, bírói és alkotmánybírói munkásságának mindazon szeleteit, amelyek tárgyuknál fogva alkalmasak arra is, hogy azokból ne csak a személyes teljesítmény, hanem az eredményeket megalkotó ember személyisége is jól láthatóvá váljék. Az előadó kiemelte, hogy Lábady Tamás munkásságának az ember méltósága, a magzati élet vé-

- 548/549 -

delme, a személyiség védelme, a nem vagyoni kártérítés és a sérelemdíj, továbbá a család és a házasság intézményével összefüggésben, valamint a tiszta vagyonjog köréből a felelősségjog és a biztosításjog terén, valamint a magánjog általános részét összefoglaló remek tankönyve által kifejtett, nagymérvű hatásai olyan jogtudós képét állítják elénk, akinek a keresztény értékrend szerint megélt élete - Tarkovszkij híres harangöntő-jelenetéhez hasonlítva - és az ebben a szellemben fogant munkássága őt utolérhetetlen példaképpé emeli.

Benke József (egyetemi docens, PTE): Venire contra factum proprium c. előadásában a Ptk. bevezető rendelkezései között kodifikált új, általános tilalmat, a jóhiszeműség és tisztesség követelményét sértő magatartástípust meghatározó jogszabályt vizsgálta. Eszerint: "A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott." Az előadó megvizsgálta az elv gyökerének tekinthető, elsőként a XII. századi bolognai Azo Portius Brocardica aurea c. művében revelálódott, eredetileg "venire contra factum proprium nulli conceditur" megszövegezésű jogi regula keletkezéstörténetét és kazuisztikáját, majd elemezte a jogelv hazai bírói gyakorlatban való, szűk körű érvényesülését, és vázolta az új norma alkalmazási feltételeinek és szankciójának egy lehetséges modelljét. Rámutatott, hogy a jóhiszeműség és tisztesség követelménye alapelvének érvényesülése - mint téma - Lábady Tamás személyiségéhez illőnek tűnt, hiszen az etikai megalapozottságú jogelv hátterében mi sem állhatna inkább, mint "az adott szó szentsége", amely Lábady Tamás személyiségének egyik legfőbb jellemzőjét foglalja össze.

Landi Balázs (egyetemi docens, PPKE): "Ora et labor a" vs. "Pay or pray" - Gondolatok a kötelmi jog körében című, szándékoltan Lábady Tamás közismert ízlésének megfelelően "szellemes és szemtelen" hangvételű előadásában felidézte a katedra szónoka és a szigorú, mégis irgalmas vizsgáztató alakját. Párhuzamot vont Grosschmid Béni "Fejezetek kötelmi jogunk köréből" című magnum opus-ának a kötelem fogalmát "külsőleg" és a "beltartalom" szempontjából helyesen definiálni törekvő, nehézkes kókuszdió-metaforája, és Lábady Tamás kötelmi jogi előadásait megnyitó definíció-kísérlete között, amely a legnagyobb forrásra, a Szentírásra támaszkodva a szőlőmunkásokról szóló példabeszédet (Mt 20,1) alkalmazta a kötelem külső és belső fogalmának könnyed megközelítéséhez. Az isteni Gazda által feltett kérdésekre utalva - "Hát, nem egy dénárban egyeztél meg velem?", ill. "Nem tehetem a sajátommal azt, amit akarok?" - az "abszolút civilista" módjára, vagyis a legnagyobb haszonkulcsra törekedve sikerült Lábadynak meghatározást alkotnia: a szőlő héja ugyanis sokkal könnyebben "feltörhető" a kókuszdióénál, s ráadásul a kinyerhető haszon is számottevően bővebb...

Navratyil Zoltán (egyetemi docens, PPKE): "A gyermek mint kár" jelensége az ítélkezési gyakorlat tükrében c. előadásában az ember istenképmásiságából fakadó méltósága - mint Lábady Tamás munkásságának homlokterében álló, egyik jogi, társadalmi és morális kérdés - vizsgálatára vállalkozott a magzati élet védelme és az ember kárként sohasem értelmezhető létezése témakörében. Összefoglalta az 1/2008. polgári jogegységi határozat - mely szerint a genetikai, teratológiai ártalom következtében fogyatékossággal született gyermek a saját jogán nem igényelhet kártérítést a polgári jog szabályai szerint az egészségügyi szolgáltatótól amiatt, hogy a terhesgondozás során elmaradt vagy hibás orvosi tájékoztatás következtében anyja nem élhetett a terhesség-megszakítás jogszabály által biztosított jogával - megszületéséhez vezető rögös utat, valamint az azóta eltelt egy évtized újabb fejleményeit is arra utalva, hogy a határozatban foglalt jogtétel és annak indokolása azt mutatja, hogy Lábady Tamás bírói habitusát is mélyen átjárta az a meggyőződés, amely az ember méltóságát sohasem engedte - még a jóakarat örve alatt sem - megtépázni, és az életet kárként felfogni.

Koltay András (egyetemi tanár, PPKE, NKE) "A magánjog általános tana" és a "Megtartott szó - válogatott jogi tanulmányok" c. kötetek bemutatása során Lábady Tamás nagyszerű magánjog általános részi tankönyvének harmadik kiadását azzal méltatta, hogy a közismert egyetemi tankönyv remélhetőleg olyan pályát fut majd be, mint a legnagyobb angol jogi kézikönyvek, amelyek oly sokkal élték túl eredeti alkotóikat, hogy már az a jogászgeneráció is "régen elporladt", amely a szerző halála után

- 549/550 -

- mint akkori ifjú nemzedék - vállalkozott a tananyag folyamatos frissítése mellett annak újra és újra történő kiadására. A Lábady Tamás válogatott tanulmányait mintegy félezer oldalon összefoglaló, vaskos tanulmánykötet bemutatása során kiemelte, hogy az nem csupán a már megjelent, de aktualitásából mit sem vesztett anyagok újraközlése csupán, hanem több olyan tételt, szöveget is tartalmaz, amely Lábady Tamás hagyatékában kéziratként fennmaradva nyomtatásban még nem látott napvilágot. Ezek közül az előadó a Pécsi Ítélőtáblán 2012-ben elhangzott búcsúbeszédét emelte ki, amely egyesíti magában a fájdalom, de ugyanakkor a hála és jövőbe vetett reményből fakadó öröm érzéseit is, amely a keresztény jogtudós életének is egyik legfontosabb tényezője volt. ■