A módosító törvény több ponton belenyúlt a csődeljárás szabályaiba, ezek zömmel az új Pp. hatálybalépéséhez kapcsolódnak, de nem minden esetben. Ilyennek tekintem a kötelező jogi képviselettel kapcsolatosan már ismertetett pontosítást, miszerint az adós gazdálkodó szervezet vezetője által a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása tekintetében az adós részéről a jogi képviselet kötelező.
Az új Pp. szóhasználatát követve a Cstv. 9. § (1) bekezdésében az "elutasítására" szövegrész helyébe a "visszautasítására" szöveg került tartalmi változtatás nélkül.
Módosult a Cstv. 9. § (5) bekezdése, az új rendelkezés szerint a csődeljárás iránti kérelmet visszautasító végzés elleni fellebbezés határideje 8 nap az eddigi 5 nap helyett, s a fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni 8 munkanap helyett. A jogalkotás ezzel az irreálisan rövid határidőket korrigálta.
Új rendelkezés a (4a) bekezdés, amely szerint a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem joghatásai fennmaradnak, ha az adós a (4) bekezdés szerinti végzés közlésétől számított 15 napon belül a csődeljárás elrendelése iránti kérelmet szabályszerűen újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelem újbóli előterjesztését a végzés elleni fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.
Az indokolás szerint a Cstv. 9. §-ának módosítása az új Pp. 178. §-ával összefüggésben indokolt, amely a fentiekkel egyezően azt tartalmazza, hogy a keresetlevél visszautasítása esetén a keresetlevél előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a felperes az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen - a már megfelelően becsatolt melléklet nélkül - ismét beterjeszti. Célszerű volt a Cstv.-ben is lehetővé tenni, hogy az adós, ha alakszerűségi hiányosságok, vagy a jogszabályi kellékek csatolásának hiányára tekintettel utasította vissza a bíróság a csődeljárás iránti kérelmet, a kérelem hatályának fenntartásával ismételten szabályszerűen benyújthassa a kérelmét. Ha az adós egyben a csődeljárás elrendelését visszautasító végzés ellen fellebbezést is benyújtott, ezt hatálytalannak kell tekinteni, tekintettel arra, hogy elsőbbsége van az ismételten, szabályszerűen benyújtott kérelmének az elsőfokú eljárás megindítása iránt.
Azt is már említettük, ha a bíróság nem utasítja vissza a kérelmet, a csődeljárás elrendeléséről a bíróság 15 napon belül végzést hoz, ezzel kikerül a szövegből a "haladéktalan" kifejezés [10. § (1) bekezdés].
Végül ezt a bekezdést érintő módosítás a "végzés ellen fellebbezésnek nincs helye" szövegrész helyébe a "végzés ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - jogorvoslatnak nincs helye" szöveget illesztette be. Ezt a változtatást a törvény indokolása nem magyarázza, de a jogorvoslatra való hivatkozás a fellebbezésen kívüli egyéb jogorvoslatokra (felülvizsgálat, perújítás) is utal.
Nagyon lényeges változtatásnak tekintem a Cstv. 10. § (2) bekezdés g) pontjának a módosítását, miszerint a közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell azt, hogy a követelésbejelentési határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. Ezzel a határidő értelmezésével kapcsolatos jogbizonytalanságnak vetett véget a jogalkotás.
Kisebb pontosításként a Cstv. 11. § (2) bekezdés a) pontjában a "beszámítási kifogás" helyébe a "beszámítás" kifejezés került. A Cstv. 12. § (4) bekezdésében tartalmi változtatás nélkül a közokirat új Pp.-ben szereplő paragrafus számát jeleníti meg a törvény (új Pp. 323. §).
Nem találtam az indokolásban magyarázatot a Cstv. 15. § (3) bekezdését érintő nagyon jelentős változtatásra, ahol a "külön fellebbezésnek nincs helye" szövegrész helyébe a "fellebbezésnek van helye, amelyet 15 napon belül kell elbírálni" szöveg került. A csődeljárások nagy részében okozott gondot, hogy a nem fellebbezhető végzés miatt a felek csak az eljárást befejező végzés elleni fellebbezésben fejthették ki azon érveiket, amely szerint helytelen a bíróság végzése. A fellebbezési lehetőség megadása egyben azt is jelenti, hogy a kifogás kapcsán hozott jogerős végzés tekintetében már nem nyílik meg a felek lehetősége az eljárást lezáró határozat elleni fellebbezésben a kifogással kapcsolatos sérelmeiket felhozni. Ha már hozzányúlt a jogalkotó a szakaszhoz, az elsőfokú bíróságot érintő 5 munkanapos határidőt is meg lehetett volna legalább nyolc napra hosszabbítani.
Ennél nagyobb gondnak azt érzékelem, hogy a Cstv. 12. § (5) bekezdésének a módosítására nem került sor, itt megmaradt a besorolással kapcsolatban benyújtott kifogást elbíráló végzés elleni fellebbezési jog kizárása. Igaz, hogy a korábbi szabályozás alapján a Kúria a Gfv.30.126/2011/6. sz. végzésében azt az álláspontot foglalta el, hogy "a 12. § (5) bekezdésében található kifogás, bár az eljárásra speciális rendelkezéseket is tartalmaz, mégis a Cstv. 15. § (3) bekezdésében található kifogás egy esetének tekinthető", a január 1-jétől hatályos szabályozás alapján már nem lehet a fellebbezési jog tekintetében azonosnak tekinteni. Már most látható, hogy ebből a gyakorlatban problémák adódnak majd.
- 3/4 -
Cstv. 21/A. § (3) bekezdése tartalmazza az eljárást befejező határozatra vonatkozó rendelkezéseket. Itt annyi módosítás történt, hogy a törvény kifejezetten kimondja, az egyezséget jóváhagyó és a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye, továbbá a fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni. Az indokolás szerint a változtatás a csődegyezség jogerős elbírálásának gyorsítását szolgálja.
A módosítás a felszámolási eljárás tekintetében kevesebbszer lép túl az új Pp. hatályba lépéséhez szükségszerűen kapcsolódó módosításon, de a módosítások itt is jelentősek.
A módosítás a felszámolási kérelem kapcsán is pontosítja a kötelező jogi képviselet kérdését, kimondva, hogy az adós, hitelező illetve a végelszámoló felszámolási eljárás kezdeményezése esetén csak a kérelem benyújtása tekintetében kötelező a kérelmező részéről a jogi képviselet.
A Cstv. hatályos 24/A. § (3) bekezdése értelmében az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A módosítás értelmében viszont mind a kirendelő, felmentő, a kirendelést megszüntető és e kérelmeket el- vagy visszautasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, viszont csak a kirendelő végzés marad előzetesen végrehajtható.
A Cstv. 27. § (1) bekezdése csak annyiban módosult, hogy a törvény január 1-jétől már tartalmazza, hogy a felszámolást elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, felülvizsgálati kérelem benyújtására változatlanul nincs lehetőség. A felszámolási kérelmet elutasító végzés az eljárást befejezi, a fellebbezési jogot a Bpnp. biztosítja, külön nem kell ebben a szakaszban kimondani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
