A Jegyző és Közigazgatás "idei" első számában részletesen ismertettük az Étv. módosításait, illetve az év elejétől hatályba lépett végrehajtási rendeletek főbb rendelkezéseit. A 2013-as év újabb változásokat hozott, amely a Jegyzőkódexen szereplő kommentárunk ismételt aktualizálásának szükségességét eredményezte. Az önkormányzatok számára kialakított elektronikus kiadványunkon "A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai" című anyagunk hamarosan előfizetőink rendelkezésére áll. Addig is - magyarázatunk szerzőjének, Jámbor Lászlónak kommentálásában - Olvasóink részére röviden összefoglaljuk a tapasztalt változásokat.
Az elmúlt 2013. év folyamán Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) hat alkalommal, A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Telr.) két időpontban, Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Építésügyi kódex) tizenkétszer változott. A változások gyakorisága arra utal, hogy az egy évvel ezelőtt hatályba lépett jogszabályok, és ezek alapján folytatott hatósági eljárások jelentős hatást gyakoroltak az építési folyamatokra, az építésügyi beruházások megvalósítására. Az építési tevékenységben közreműködő vállalkozó kivitelezők, tervezők, lebonyolítók, felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök, egyszóval az építési szakma gyakorlóinak jelzéseit a Belügyminisztérium arra hivatott szakemberei azonnal megvizsgálták és a hatékonyságot növelő, a bürokráciát csökkentő javaslatokat egyeztették a kamarákkal, a társminisztériumokkal, majd a lehető legrövidebb időn belül a Kormány elé terjesztették elfogadásra. Így valósult meg, hogy az építésügyi törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosítása, hónapról hónapra jobban szolgálta az Országgyűlés által kitűzött célt, az értéket teremtő munka alapú társadalom létrehozását. A jogalkotók munkájuk során egy pillanatig sem feledkeztek meg az alapvető, legfontosabb célról, a munkahelyteremtésről, arról, hogy a szakmagyakorlók minél rövidebb idő alatt, felesleges bürokrácia nélkül, megépíthessék és működésre átadhassák a termelő-, szolgáltató-, vagy éppen lakás rendeltetésű épületeket, építményeket.
A jogszabályok gyakori módosítása együtt járt a módosítások rendkívül rövid idejű, legtöbb esetben 30 napon belüli hatálybaléptetésével. Ebből következik, hogy a változtatások hivatalos kihirdetését követően azok hatálybalépéséig nem volt kellő idő azok oktatására, gyakorlatba átültetésére a folyamatban lévő építkezéseknél, illetve településrendezési-, építésügyi-, építésfelügyeleti hatósági eljárásokban történő alkalmazására. Nem segített ezen az áldatlan helyzeten az építésügyi hatóság egy évvel ezelőtti szervezeti változása, és a világhálón elérhető építésügyi eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer sem. A jogszabályok célratörő módosítását nagy szorgalommal és éjt nappallá tévő kitartással előkészítő szakemberek munkájának eredményét csak akkor ismerték meg a szakmagyakorlók, ha konkrét ügy kapcsán beleütköztek. A változtatásokat ritkán kísérte magyarázat a jogtárakban.
A HVG-ORAC Kiadó munkatársai napról napra figyelemmel kísérték a jogszabály-változásokat és megállapították, hogy a kitűzött célt az országos érvényű jogszabályok évközi módosításai támogatják. Szolgáljon erre példaként az Étv. 53/C. §-ának 2013. év február 1-jén hatályba léptetett (12) bekezdése, miszerint az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.
Nem ritkán fordul elő, hogy adott ügyben az érintett ügyfelek olyan okból is fellebbeznek, amely nincs közvetlen összefüggésben a megtámadott hatósági döntéssel. Néha átgondolatlanul vagy rosszindulatból fellebbeznek olyan esetekben is, mikor a fellebbezés nyilvánvalóan alaptalan. Az ilyen fellebbezések befogadásának következménye, hogy az építést engedélyező eljárások elhúzódnak, miközben a megalapozatlan fellebbezéseknek nincs érdemi hatása a másodfokú döntésre, de arra alkalmas, hogy az építtető beruházását késleltesse, ezzel jelentős anyagi kárt okozva.
Ugyancsak ebbe az irányba hatott az önkormányzatokra vonatkozó településrendezési eljárási szabályok (Telr.) és az építésben részvevőkre irányadó, a jogalkalmazó hatóságok eljárását szabályozó kódexek (építésügyi,építésfelügyeleti, kivitelezési) módosítása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
