Végre nem leszünk másodrendű állampolgárok az online világban (Jegyző, 2018/6., 7. o.)

Az online vásárlás mára mindennapi életünk része lett. Tavaly az európaiak 57%-a vásárolt a neten, harmaduk egy másik európai uniós ország kereskedőjétől szerette volna beszerezni a kívánt terméket. Ez azonban nem mindig sikerült, a magyarok gyakran szembesültek azzal, hogy nem fogadják el a rendelést. Mostantól ez valószínűleg másképp lesz, tájékoztat dr. Bitai Zsófia reklámjogi és GDPR szakértő.

A területi alapú korlátozás egyik formája, amikor a kereskedők más tagállamban élő vevők számára korlátozzák a weboldalukon történő vásárlást vagy szolgáltatások megrendelését, pl. megadott lakcím vagy a bankkártya kibocsátási helye miatt nem fogadják be a rendelést. Még az is előfordulhat, hogy a felhasználó IP címe miatt számára egy adott oldalon egyáltalán nem elérhetőek a szolgáltatások vagy a termékek. 2018. december 3-án azonban életbe lépett egy új Európai Uniós rendelet, amely lebontja a területi korlátozásokat.

A kereskedőknek ez év végétől biztosítaniuk kell, hogy az EU-ban minden vevő teljeskörűen és azonos feltételekkel férhessen hozzá a weboldalukhoz (online interfész). Nem alkalmazhatnak olyan technológiát például, mellyel a vevő tényleges tartózkodási helye meghatározható (például IP cím vagy navigációs műholdrendszerből nyert koordináták alapján). Tilos továbbá a vevőt átirányítani az online interfész egyik verziójáról egy másik verzióra, kivéve, ha ehhez a vevő kifejezetten hozzájárul.

A kereskedőknek a más uniós tagállami vevőket ugyanúgy kell kezelniük, mint a belföldi vásárlókat. Biztosítaniuk kell, hogy a vevők pontosan ugyanolyan feltételekkel - ideértve az árakat és a kiszállítási feltételek is - jussanak hozzá az árukhoz és szolgáltatásokhoz, mint az abban a tagállamban lakóhellyel rendelkező vevők, amelyben az árut kiszállítják, vagy azt átveszik.